29 - Megint tinik

Látogatók száma: 76

Vannak dolgok, amelyekből sosem lehet kinőni. Ilyenek a játékok. Ha pedig felnőttessé teszünk egy játékot, akkor a szabályok is felnőttesek lesznek. Nyolc felnőtt pedig irdatlan mennyiségű hülyeségre hajlamos.

Már nem sok volt hátra a terhességből, és ez idő alatt többnyire otthon voltunk. Jól éreztük magunkat, és ehhez ki sem kellett mozdulnunk. Nem is nagyon volt kedvünk hozzá. Aztán eljött a nagy nap, és megszületett a kislányunk. Egészséges, gyönyörű kislány volt, és rengeteget mosolygott. A nevén gondolkodnunk sem kellett. Régebben volt egy álmom, hogy majd a kislányomnak az Adeline nevet adom. Chesternek tetszett az ötlet, így ez lett a neve. Mikor hazamentünk a kórházból, a srácok meglepetés bulival vártak minket. Meglepetés pizzabulival, hogy pontosítsak. Szerettük ezeket a délutánokat. Normális emberek lehettünk, akik összeültek a barátaikkal. Aztán elfogyott az üdítő.
- Kicsim - szóltam Chesternek. Felnézett, én pedig megpörgettem az üveget. Rá mutatott, így adtam neki egy hatalmas nagy csókot. Rutinos forgató voltam, és egy üveget nem nehéz befolyásolni. Kimentem a konyhába, hogy vigyek még be inni.
- Játszunk pörgetőset! - pattant fel Joe.
- Mi? - nevetett Mona - Nem vagyunk már gyerekek..
- Na és? - kijött a konyhába az üres palackért, és visszament - Mindenki tudja a szabályokat, de keverjük az Igazság vagy Merészség játékkal.
- Ehh.. - nevettem. Olyan volt, mint egy lelkes ovis, mikor új legót adnak a kezébe.
-Csinálunk kártyákat. Felírjuk rájuk, hogy csók, kérdés, igazság vagy merészség. Szerintem egyértelmű minden.
- Nem is tudom.. - mondta Mike - Nem nőttünk még ki ebből?
- Ebből sosem lehet kinőni - mondta Joe határozottan.
- Szerintem akár még jó móka is lehet belőle - segítettem a helyzeten. Hálásan nézett. - Ha nem jó, úgy is abbahagyjuk, nem?
Ezzel aztán meg is győztem őket. Megcsináltuk a kártyákat. Mindenki írt mindenből kettőt, aztán összekevertük. Körbeültünk a szőnyegen, és elkezdtük.
- Ki kezdi? - kérdezte Joe.
- Aki kitalálta.. - mondtuk szinte egyszerre. Joe pörgetett.
- Dyna.. kérdés.
- Alig várom.
- Lefeküdnél velem egy millióért? - mindenkit meglepett a kérdés.
- Öhm.. nem? - nevetett Dyna.
- Kár. Szükségem lett volna a pénzre egy új házi stúdióhoz..
- Jaj.. - sóhajtott Brad. Azt hiszem, mindannyian osztottuk a véleményét.
Dyna pörgetett, és húzott egy kártyát.
- Reenzy. Kérdés: egytől tízig mi volt a legnagyobb bűnöd? - nézett rám kíváncsian. Nem vettem célzásnak, végül is semmit nem tettem, bár kicsit ironikusnak éreztem a helyzetet.
- Nem is tudom, nem nagyon voltak "bűneim".
- Valami csak van, amit nem kellett volna megtenned.. - ahogy egymásra néztünk egy pillanatig, tudta mire gondolok: az ő esetében nem lenne elég a tízes skála.
- Ha a legkisebb dolgokat is beleszámítjuk, akkor valahogy négy körül.
- Te jössz - mondta Dyna belekortyolva az üdítőbe. Pörgettem.
- Mike.. - húztam egy kártyát - Na jó ez..
- Elpirultál - nevetett Mike.
- Igen, mert elvileg meg kéne csókoljalak.
- Nem nézek oda.. - nevetett Móni.
- Chaz? - kérdeztem bátortalanul.
- Csak játék - mosolygott rám.
Átmásztam Mike-hoz, és adtam egy puszit a szájára. Visszaültem és Chester megfogta a kezem.
- Nézzük - pörgetett Mike - Rob!
- Nem akarok csókolózni.. - sóhajtott Rob. Mike húzott egy kártyát.
- Kérdés. Hála az égnek. Mit is kérdezzek tőled.. fantáziáltál már a jelenlévők közül valakivel?
- Nem igazán..
- Szóval igen - tette hozzá Dave.
- Kivel? - kíváncsiskodott Mike.
- Azt nem mondom meg - nevetett a fiú.
- Az együttes tagjával? - kérdezte Joe - Olyan kis hamis vagy.. - kacsintott rá. Dave telefonja megcsörrent. Elolvasta az üzenetet és sóhajtott.
- Bocs srácok, mennem kell.
- Nemár, ember. Most kezd izgalmas lenni - elégedetlenkedett Brad. Felálltam a helyemről, hogy kiengedjem.
- Maradj csak Reenz. Sziasztok srácok, köszönöm az estét.
- Szia - köszöntünk egyszerre. Mikor Dave elment, Rob megpörgette az üveget.
- Mona.. - húzott egy kártyát - Igazság, vagy merészség?
- Merészség.
- Valami perverzet - mondta Joe. Rob nevetni kezdett.
- Semmi nem jut eszembe. Nyald meg Brad arcát..
- Hát.. ha megtalálom az arcot a wookie szőr alatt.. - odament Bradhez, és képen nyalta. Visszaült a helyére, és pörgetett. Az üveg Chesterre mutatott. Húzott egy kártyát - Csók.
Egyszerre néztek rám és Mike-ra, de én csak megvontam a vállam. Ugyanolyan puszit adtak egymásnak, mint Mike és én. Teljesen rendben volt. Aztán Chester pörgetett, és Bradnek húzott kártyát.
- Na ne szórakozzatok velem.. - akadt ki teljesen. Mike elvette a kártyát.
- Csók.. miért nem vagyok meglepve?
- Gyerünk Bébi - viccelődött Brad.
- Ez nem igazságos, ugye tudjátok?
- Szabály. Ráadásul csókoltál már meg pasit, miért zavar? - nevetett Joe.
- Ezt nem kellett volna hallanom.. - nevettem. Chester megpuszilta Brad arcát.
- Ez mi volt? - tárta szét a karját Joe. Chester szeméből olvasni lehetett volna "csókold meg te, ha annyira akarod".
- Elég.. - nevettem. Brad Joe-t pörgette ki, és húzott is egy kártyát.
- Joe! Joseph! Josephiiiiiina!
- Brad, tedd le azt a sört.. - nevetett Mike.
- Szóval. Joe. - kezdte komolyabban - Kérdés: mikor szexeltél utoljára?
- Túl rég - válaszolt röviden. Dynát pörgette megint - Gyere Dyna, adj apucinak egy csókot.
Nevettünk, de Dyna tette a dolgát. Nem csak puszi volt, hanem igazi csók.
- Hűha - jegyezte meg Mona mosolyogva.
- Erről van szó - mondta Joe elégedetten.
Dyna Mike-ot pörgette. Reménykedett benne, hogy ne csókot húzzon.
- Kérdés. Nem is tudom.. mit nem szeretsz Chesterben? - kérdezte sóhajtva. Mike töprengve nézett Chesterre.
- Amikor rossz napja van, és egyszerűen lehetetlen vele egy szót is beszélni anélkül, hogy ne tépné le a fejed.
- Akkor passzol a feleségéhez - mosolygott Dyna. Elmosolyodtam, aztán Mike pörgetett megint. Az üveg csak pörgött, pörgött, közben ő húzott egy kártyát. Végül Joe-ra mutatott a palack.
- Joe. Igazság, vagy merészség? - kérdezte kicsit tartva a választól. A megérzése nem hagyta cserben.
- Merek, mint állat.
- Vetkőzz, amíg a lányok azt nem mondják, hogy elég.
- Ez minden? - nevetett Joe, aztán felállt a helyéről. Elkezdett vetkőzni. Alig, hogy lekerült róla az ing, Chester lányos hangon kezdett könyörögni.
- Jesszusom, kérlek, hagyd abba!!
- A lányok, Chester.. - nevettünk. Joe folytatta. Nem állítottuk le, csak mikor már az alsóján kívül mindent ledobott.
- Tudtam, hogy szerettek - ült le büszkén. Pörgetett, és húzott. Aztán dörzsölni kezdte az állát, mintha nagyon gondolkodna - Chester!
- Igen?
- 60 szuper szexis Playboy nyuszi, vagy a feleséged?
- Ez egyértelmű.. - mosolygott rám Chester.
- Szóval a nyuszik.
- A feleségem - javította ki Chaz. Elmosolyodtam, aztán pörgetett és húzott - Csók
Megfogta a kezem, és felálltunk a helyünkről. Hosszú, forró csókkal teljesítette a feladatot.
- Nyami.. - sóhajtottam boldogan. Adott még egy puszit az ajkaimra, aztán leültünk. Mónit pörgettem, aztán húztam. Meglepetten néztem rá.
- Mi az?
Nem válaszoltam.
- Smárolni fogtok? - kérdezte Joe izgatottan.
- Igen? - lepődött meg Mona.
- Muszáj lesz.. - odamentem hozzá, és adtam egy puszit az arcára.
- Ez nem éri! - mondta Brad.
- Gyerünk csajok, csak lazán.. - vigyorgott Joe. Chesterre néztem.
- Bocs Szívem, tudod a szabályokat.. - vigyorgott ő is. Le mertem volna fogadni, hogy neki is tetszik a helyzet.
- Menjetek a fenébe - sóhajtottam, aztán megcsókoltam Monát. Ez is igazi csók volt, bár kevésbé szenvedélyes, mint amit Chestertől kaptam az imént. Azért a srácok nagyon örültek annak a két másodpercnek is. Móni pörgetett, és húzott is azonnal.
- Dyna. Miért kerülsz engem?
- Nem kerüllek.. sokat dolgozom.
- Engem sem látogat már egy ideje.. - próbáltam segíteni.
- Akkor is furcsán viselkedsz.. - sóhajtott Mona.
- Túlreagálod - nyugtatta Chester is.
- Rendben..
Nem hazudtunk neki. Dyna tényleg sokat dolgozott. Csak éppen nem mondtuk el, miért nem mer vele találkozni mostanában. Dyna Brad-et pörgette.
- Bradley..
- Bradford - javította ki Brad.
- A Bradley jobban tetszik - nevetett Dyna.
- Legalább te nem Dr. Phil-nek hívsz, mint Reenzy - sóhajtott.
- Mindegy. Felelsz, vagy mersz?
- Merek!
- Szabadulj meg a hajadtól - mondta D könnyedén.
- Mi? Hogyan? - hökkent meg Brad.
- Ollóval, hajnyíróval. Feltéve, hogy valakinek van olyanja.
- Mikey-nak gyorsan nő a haja, gyakran vágom le neki.. - mondtam.
- Komolyan vágjam le a hajam?
- Meg mered tenni?
- Én vetkőztem, ők smároltak.. te meg csak csorgattad a nyálad - mondta Joe.
- Akkor nem, mikor vetkőztél! - nevetett Brad.
- Ó dehogynem. Éreztem a perverz pillantásaidat.
- Jó, levágjuk, csak fogd már be.. - nevettünk.
Felmentem az emeletre a hajnyíróért és elvégeztük a "műtétet". Utána Brad olyan emberien nézett ki, hogy alig volt felismerhető.
- Kész is! - mondtam büszkén.
- Hű, egész helyes vagy - bókolt Dyna.
- Most meg fog fagyni a fejem.. - panaszkodott.
- Megölted a bundáját.. - nevetett Mike.
- Belement.
- Nem akartok megint bowlingozni? - kérdezte Chester.
- Hogy megint eltörd a lábujjad? - nevetett Joe.
- Péntek 13-a volt, oké?
- Most már elhiszed? - mosolyodott el Dyna.
- Kénytelen vagyok.
- A bowling jól hangzik - mondta Mike.
- Én nem megyek - sóhajtottam - Itthon kell maradnom a kicsikkel, és még munkám is van hátra.
- Biztos vagy benne:? - kérdezte Chester - Itthon maradjak veled?
- Csak menj, ha szeretnél - mosolyodtam el. Megcsókolt, és megölelt egy pillanatra.
- Már értem. Benningtonék itthon maradnak szexelni - állapította meg Joe.
- Nem. Mr. Bennington megy, és jól érzi magát, mert megérdemli. Mrs. Bennington pedig itthon marad, mert fáradt, és dolga is van még. - javítottam ki. Chester újra megcsókolt.
- Szeretlek. Majd jövök.
- Szeretlek. Érezzétek jól magatokat.
Amíg ők játszottak, én dolgozni kezdtem. Gyakran ránéztem Adie-re, de szerencsére sokat aludt még. Keveset sírt, mindig mosolygott, és általában csak nézelődött, ha felébredt. Mikor visszamentem a szobánkba és leültem az ágyra, kaptam egy új e-mailt. Attól a sráctól jött, akivel Chester előtt jártam. Attól a sráctól, aki összetörte a szívemet Berlin előtt másfél évvel.
"Szia!
Eszembe jutottál a minap, és gondoltam meghívlak egy vacsorára.
Aztán hallottam, hogy külföldre költöztél, és férjhez mentél..
Mikor? Hogyan? Rég hallottam rólad, jó lenne beszélni.
Hiányzol"
- Ez aztán.. - nevettem fel hangosan. Aztán sóhajtva válaszoltam, hogy ha annyira érdekli, mi van velem, keressen meg Wikipédián, aztán becsuktam a laptopot és lefeküdtem aludni.

A cikket írta: Reenzy

támogatóink