újabb események régebbi események további események
18:38
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
16:45
Új kérdést került be a Kérdezd a férfit menüpontba
16:06
Új cikk került a "Titkaink egymás között" rovatba
11:04
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
11:02
Ilpaki új cikket töltött fel
18:32
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
17:26
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:54
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
23:22
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
23:21
Ilpaki új cikket töltött fel
12:22
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
12:19
KiralyCsilla1965 új bejegyzést írt a naplójába
15:12
Vortexdmo regisztrált a weboldalra
14:42
Stanmoretnm regisztrált a weboldalra

44 - Zene és szerelem

2011. október 9. - Látogatók száma: 67

Sokan mondják, hogy ha valamit jól akarunk csinálni, akkor csináljuk magunk, és ne bízzuk másra. De arról senki sem szól, hogy nem vagyunk mindenre képesek. Vannak dolgok, amikbe belebukhatunk. Ezekbe általában bele is bukunk. Kivéve, ha van, aki bíztat.

Néhány nappal később a srácok az új számukhoz forgattak videót. Egy középkori városban játszódó szerelmi történet volt a középpontban. Ryant kérték fel, hogy alakítson rosszfiút, aki elrabol egy lányt, és így tovább. Elfogadta, de 15 percet késett. Ezzel mindenkit felbosszantott, különösen Joe-t. Végül azért csak betoppant, de nem volt egyedül. Dynával esett be az ajtón.
-Jó reggelt - köszönt vidáman
-Jobbat.. - morogta Chester
-Miért? Mi a baj?
-Semmi..
-Akkor kezdhetünk? - lépett hozzájuk Mike
-Hol van Joe? - nézett körbe Brad
-Mintha kiment volna telefonálni. Azért elkezdhetjük.
-Mr. Hahn nélkül? - kérdezte Joe az ajtóban - Isten ments! Szia Dyna
-Szia
-Mit keresel itt?
-Velem jött - mondta Ryan átölelve a lány derekát - Gondot jelent?
-Nem.. Na jó, kezdjük ezt a szart..
Chester sóhajtva veregette hátba Joe-t, aztán munkához láttak. Minden a lehető legnagyobb rendben ment, egészen a szünetig, mikor Ryan és Dyna teljesen nyíltan kezdtek flörtölni egymással. Legtöbbjüket zavarta, de Joe csak sóhajtott az ebédjét eszegetve. Chester a szendvicsét majszolva ült le mellé.
-Na mi van? - kérdezte csámcsogva
-A haverod..
Chester Ryan és Dyna irányába nézett.
-Ne foglalkozz velük.. nem éri meg.
-Jó, csak zavar..
-Tudom, de mégsem verheted agyon..
-Miért nem? - nevetett Joe
-Azért haver, mert a csaj nem lesz a tiéd, ha kinyírod a pasiját.. - sóhajtott Chester, és visszament Mike-hoz, aki éppen a vágást beszélte meg a többiekkel. Ryan megcsókolta Dynát. Joe motyogott valamit az orra alatt, letette a kajáját és odament hozzájuk. Megköszörülte a torkát.
-Már elnézést - kiáltott rájuk egy kicsit. Szétugrottak, Joe pedig lejjebb vitte a hangját - A szünetnek vége, folytassuk.
-Nem vagyok süket, köszi - mondta Ryan. Dyna füléhez hajolt és belesúgott valamit, amitől a lány arcán hatalmas mosoly jelent meg.
Joe elmagyarázta mégegyszer, hogy mi lesz a történet, és mindenki visszament a helyére. Ryannek volt egy vívós jelenete, de Joe-nak nem tetszett, amit művel. Sóhajtott, aztán felkiáltott.
-Állj! Szeretném, ha sokkal valódibb lenne ez a rész.
-Még sosem csináltam ilyet - nevetett Ryan. Joe elvette a kardot a másik sráctól.
-Jól van, támadj.
-Oké.. - mondta Ryan, és elkezdtek vívni, de Joe kicsit el is borult - Hé, öregem.. higgadj le
-Az ellenséged sosem higgad le!
Mike Chester mellé lépegetett.
-Ember.. ez meg fogja ölni.. - sóhajtott Chester
-Egy kellékkel..?
Joe félbevágott egy gyertyát, aztán megütötte Ryan csuklóját, hogy kiessen belőle a kardja. Aztán eldobta a sajátját is, és kiment. Dyna utána ment.
Chester Mike-ra nézett.
-Kellék, mi?
Mikor Dyna megtalálta Joe-t, ő már egy padon ücsörgött a faleveleket tépkedve.
-Leülhetek? - kérdezte bátortalanul. Joe csak sóhajtott, így leült - Joe..
-Tudom, tudom.. bocs, hogy bántottam a pasidat..
-Nem a pasim.. de elmondanád, mi történt odabent?
Joe kérdőn nézett Dynára, de kishíján kinevette. Elmosolyodott és újabb levelet kezdett aprózni.
-Mintha érdekelne.
-Érdekel. Mérgesnek tűntél és kezdem azt hinni, hogy az én hibám. Megbántottalak?
-Ugyan, dehogy. Kimondottan élvezem, ha megbántanak. Tudod, néha az emberek elveszítik a lelkesedésüket, mikor hónapok után végre megtennék az első lépést, és felképelik őket.
-Hónapok?
-Hónapok.. talán egy év, kit érdekel?
-Én nem tudtam, hogy tetszem neked.. - pillogott Dyna kicsit megilletődve. Joe gúnyosan elmosolyodott.
-Érdekelt valaha? Csak azt veszed észre, amit látni akarsz.
-Én.. felpofozni sem akartalak. Nem tudom, miért tettem.. én csak.. - sóhajtott - Sajnálom.
-Tényleg?
-Igen, tényleg. Nem tudtam, hogy tényleg kedvelsz..
-Mégis min változtat ez?
-Sok mindenen..
Joe meglepetten nézett rá. Dyna elmosolyodott, amit bátorításnak is vehetett volna. De elkezdett gondolkodni, hogy vajon meg kéne csókolja megint, vagy engedje vissza Ryanhez. Abban a pillanatban azt sem tudta, mit is akar pontosan. Akarta is, és nem is. Csendesen ültek egymás mellett a padon, és Dyna tényleg sajnálta a múltkorit. Ő még mindig gondolkodott. Mire várt? Végül is.. mit ronthat el egy csók? Mindezek ellenére nem volt elég bátor, hogy újabb lépést tegyen, nem akarta, hogy megint elutasítsák. Az arcát nézte. Kicsit együttérző volt, de ugyanolyan szépnek látta, mint bármikor máskor. Megrázta a fejét, és végül felállt.
-Menj vissza Ryanhez.
-Biztos vagy benne?
-Nagyon is.
Dyna is felállt, és elindult vissza a többiekhez, de amikor megfogta a kilincset, meggondolta magát. Érezte, ahogy Joe csalódottan figyeli, ahogy elsétál. Nem tudta biztosan, hogy hova vezet majd ez, de mindig mindennek adott egy esélyt. Megfordult és visszament a padhoz. Megállt Joe-val szemben, és nézni kezdte az arcát.
-Én nem.. - mosolyodott el. Megfogta Joe kezét, és magához húzta egy csókra. Hosszú, gyengéd, romantikus csók volt. Utána még egy ideig fogta a kezét, aztán visszament a stúdióba. Joe pár percig kint maradt még, majd egy sóhajjal ment vissza ő is. Chester az ajtó mellett várta.
-Jobban vagy? - kérdezte mosolyogva
-Igen, fogjuk rá.
-Fogjuk rá.. találgassak?
-Ez nem változtat semmin. Lefogadom, hogy Ryannel megy haza.
-Ne add fel, haver. Úgy érzem, jó dolgok jönnek mostmár.
-Jah, pizzát rendeltem az előbb.
-Nem követett volna, ha nem érdekelnéd.
-Talán.. na mindegy.. fejezzük be ezt a szart.
-Helyes.
Befejezték azt a szart, mármint, a videót, és Ryan is életben maradt. De Joe-nak igaza volt. Dyna vele ment haza. Ennek ellenére mindenki tudja, hogy kedveli Joe-t, és Ryan nem veszi őt túl komolyan. A videó nagyszerűre sikeredett, mindenkinek tetszett. A rajongók már régóta várták.
Újabb pár nap elteltével Chester és én megint telefonra ébredtünk. Sóhajtva bújtam hozzá.
-Felveszed? - kérdeztem nyűgösen
-Mike az. Lefogadom.
-Mit akarhat?
-Nem tudom, mit akar, de azt igen, hogy mire van szüksége. Magánéletre.. - átmászott rajtam és kihangosította a telefont, aztán visszafeküdt mellém, és magához ölelt - Szia Mike, mi újság?
-Honnan tudtad?
-Csak te hívsz ilyenkor.
-Felkeltettelek?
-Már százszor.. mi a helyzet? Nem tudsz aludni?
-Valami olyasmi. Figyelj csak.. Holly felhívott. Megbetegedett, nem tudja vállalni a keddi fellépést.
-Nagyszerű.. - sóhajtott Chester. Adtam egy puszit az arcára.
-Vagy lemondjuk, vagy keresünk mást. De kit? Két napunk van.
-Igen, tudom. Mit szólsz Beyoncéhoz?
-Bee?
-Aha, miért ne? Jóban vagyunk velük. Nem kéne a szervezéssel bajlódni. Vagy itt az asszony.
-Esélytelen - nevettem fel hangosan
-Miért? - kérdezte Mike szintén nevetve
-Borzalmas hangom és lámpalázam van.
-Jó hangod van, és majd segítek - csókolt meg Chester. Halk volt, aztán a keze is eltévedt, de levakartam magamról Mike miatt.
-Még erőltetned sem kell, nem nehéz dal - folytatta Mike
-Hívjátok fel inkább Beyoncét.. - sóhajtottam könyörgő pillantásokat vetve Chesterre. Elmosolyodott.
-Mike, visszahívlak.
Amíg kimentem a fürdőbe, felhívta Beet.
-Igen? - kérdezte vidáman
-Szia, Chaz Bennington vagyok. Zavarhatlak?
-Szia! Nem zavarsz, mondd csak. Mi újság?
-Jól vagyunk, ti?
-Mi is. Hogy-hogy felhívsz? Rég beszéltünk.
-Igen, tudom.. Sajnálom, hogy ezzel hívlak, de ráérsz kedden?
-Randira hívsz? - nevetett - Amúgy nem, bocsi. Mexikóban leszek, miért?
-Van egy fellépésünk kedden, és duettet énekeltem volna valakivel, de hirtelen lebetegedett. Azt gondoltam, hátha bevállalnád.
-Jaj Chaz, sajnálom.. Tudod, hogy megtenném érted.
-Nem tudsz valakit ajánlani?
-Nem, sajnálom.. - sóhajtott Bee együttérzően
-Te voltál az utolsó reményem. Vagy a feleségem, de ő túl félénk, hogy színpadon énekeljen. Szerintem jó hangja van, de soha nem hisz nekem.
-Ma elég sok dolgom van, de holnap átmehetek felkészíteni, ha gondoljátok.
-Tényleg?
-Persze, miért is ne? - mosolygott Bee - Legalább újra láthatom.
-Csodás vagy, köszönöm.
-Szívesen.
-Akkor.. ebéd, holnap kettőkor? Megfelel?
-Igen, ott leszek.
-Nagyszerű, akkor viszlát holnap - lelkesedett Chester
-Szia
Chester felkelt és csatlakozott hozzám a zuhany alatt. Kicsit megijedtem.
-Cseszd meg..
-Megijedtél? - kérdezte nevetve
-Igen, szerinted vicces?
-Nem.. - megcsókolt, aztán a nyakamat kezdte puszilgatni. Felsóhajtottam és adtam egy puszit a vállára - Két hírem van. Jó és rossz.. melyik legyen az első?
-A rossz, ahogy mindig.
-A rossz hír, hogy Bee nem ér rá kedden.
-Akkor mi a jó hír?
-Holnap átjön, hogy segítsen neked.
-Hogy segítsen? - kérdeztem meglepetten Átölelte a derekam és megcsókolt.
-Te fogsz énekelni velem, ő pedig felkészít.
-Ezt komolyan gondoltad? - zártam el a vizet. Kimentem egy törölközőért. Jött velem.
-Igen, miért?
-Ez nem jó hír, Chester. Nem tudok énekelni, teljesen megalázol.
-Hogy érted, hogy megalázlak? - hökkent meg
-Csodálatosan szép hangja van. Az enyém egy kicsit sem hasonlít. Erre nem gondoltál? És miért nem kérdeztél meg előbb?
-Nagyszerű leszel Édesem.. ő maga ajánlotta fel.
-Mikor jön holnap? - sóhajtottam
-Meghívtam ebédre. Kettőkor jön át.
-Jó.. de te ugye nem leszel itthon?
-Ne legyek?
-Nem akarom, hogy halld a hangom.. ki fogsz nevetni.
Elmosolyodott és megcsókolt.
-Szerinted kinevetnélek?
-Nem akarom kipróbálni..
-Ugyanmár Édesem, hogy fogsz így velem énekelni?
-Őszintén? Nem akarok énekelni veled. Nem akarok csalódást okozni.
-Nem fogsz csalódást okozni. Nincs sok énekelnivalód, és illik a hangodhoz.
-Sosem hallottál énekelni.
Bementünk a szobába és felöltöztünk.
-Dehogynem.
-Altatódalt.. az nem ugyanaz.
-De ugyanaz.. csak másról szól, és senki sem fog elaludni, ha befejezted.
-Köszi, ezzel most aztán alaposan megnyugtattál.
-Mi a legrosszabb, ami történhet? - kérdezte sóhajtva
-Csak nem akarom elszúrni.. - ültem le az ágyra. Leült mellém és megcsókolt.
-Ezért jön át Bee délután.
-De nem akarom, hogy hallja a hangomat..
-Felejtsd már el.. nagyszerű leszel. Biztos vagyok ebben, és ő is egyet fog velem érteni.
-De én.. sosem voltam elég bátor, hogy mindet kiengedjem, érted? Még ha volt is pár dal, amit jól el tudtam énekelni, sosem akartam zavarni senkit a hangommal.. nem tudok énekelni.
-Énekelj nekem - mosolygott
-Soha.
-Pedig muszáj lesz.
-De miért én?
-Mert te vagy az utolsó, akit megkérhetek erre. Hidd el, nem akarlak megalázni, de szükségem van rád. Lefújnám, ha tudnám, de már késő.
-Nem hiszem, hogy meg tudom csinálni..
-Minden rendben lesz - ölelt magához
-Biztos?
-Igen. Bee majd elmagyarázza, hogyan engedd ki az angyali hangod..
-De nem akarok szégyent hozni rád..
-Nem fogsz.. és már az is rengeteget jelent, hogy megpróbálod.
-Hogy megpróbálok szégyent hozni rád?
-Hogy megpróbálsz segíteni - mosolyodott el - Csak lazíts..
-Lazítsak?
-Igen.. hidd el, nagyszerű leszel.. - felálltam az ágyról, és vetkőzni kezdtem - Mit csinálsz?
-Megfogadom a tanácsod, és lazítok..
Nevetve magára húzott és megcsókolt, aztán mellémfeküdt. Míg csókolóztunk, megint hívott minket valaki.
-Felveszed? - kérdezte sóhajtva
-Miért én?
-Te jössz.. és épp rajtam fekszel.
-Ja bocs.. - legurultam róla és felnevetett
-Lustaság - átnyúlt rajtam és felvette a telefont - Igen?
-Szia Chaz, Julie vagyok
-Szia Bébi - suttogott - Mondtam, hogy ne itt hívj.. mi van, ha ő veszi fel?
-Mivan? - nevetett Julie. Tudtam, hogy csak viccelődik, de alig vártam, mit mond ezután.
-Semmi, csak most nem beszélhetek. Igen, én is, tudod jól..
-Ne csináld ezt vele - sóhajtott mosolyogva
-Te is hiányzol.. de nem lehet.. - folytatta Chester. Karmolászni kezdtem a hátát.
-Olyan gonosz vagy..
-Ne hozz zavarba.. tudod, hogy imádom a hangod hangját.. Hmm.. mi van rajtad?
Megrúgtam és elvettem a telefont. Nevetve fájlalta a bokáját.
-Igen?
-Szia - nevetett Julie - Mi baja van?
-Túlpihente az agyát.. de ha én játszottam volna el veled..
-Akkor azt mondanám, hívd át egy édeshármasra..
-Ezt.. meg sem hallottam inkább.
-Akkor nem fogadhatom el? - nevetett Julie
-Jól van.. - nevettem én is - Elegem van belőletek
-Miért? - kérdezték egyszerre. Sóhajtottam.
-Oké, mielőtt tényleg felhúznád magad.. Azért hívlak, mert Eddie azt szeretné, ha elvállalnál egy pénteki fotózást.
-Csodás. De nem valahol a szivárványon túl, ugye?
-Nem - mosolygott - Most a városban. A srác eljön majd érted az irodába, és odavisz.
-Jól van. Milyen képek lesznek?
-Hát.. kicsit ez, kicsit az. Szexis, nőies, elegáns..
-Nem csodálom, hogy Eddie elfogadta.. Pasik..
-Bárcsak többet mutatna a férfias tulajdonságaiból.. - sóhajtott
-Jaj.. fujjmár - nevettem
-Most mi van? - kérdezte nevetve - Nem.. szexi?
-De, nagyon dögös, de akkor is..
-Na jó.. most megyek, majd beszélünk.
-Szia..
Mikor letettük, Chester magához rántott és csókolgatni kezdett.
-Ki dögös?
-Eddie-ről volt szó.
-Most aggódjak? - kérdezte mosolyogva
-Nem.. te dögösebb vagy - sóhajtottam játszadozva
-Elhiggyem?
-Örülnék.
-Minek örülnél még? - kérdezte fölém hajolva. Elmosolyodtam és megcsókoltuk egymást. Befejeztük, amit Julie félbeszakított.
Teljesen átlagos vasárnap volt, amit az átlagon felüli férjemmel töltöttem az ágyban. Egy részét legalább is. A többit a gyerekekre fordítottuk játékkal, filmekkel. Bár Chester megnyugtatott, az igazán hatásos lelkesítés Beyoncéval érkezett másnap délután.

A cikket írta: Reenzy

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2012. január 23. 19:36

megtekintés Válasz erre: MindenHatÓ - 2012. január 23. 00:17

Nem szoktam szavazni, de valaki rákényszerít, mert lepontozta a kedvenc könyvemet.

"lepontozta a kedvenc könyvemet." - aaaaahwwwww *-* :D
2012. január 23. 00:17
Nem szoktam szavazni, de valaki rákényszerít, mert lepontozta a kedvenc könyvemet.
2011. október 11. 23:17

megtekintés Válasz erre: Reenzy - 2011. október 11. 23:09

Továbbra is örülnék, ha a véleményednek más hangot adnál. Egyébként direkt írok így. Nyílván, ha egy "irodalmibb" oldalon lennénk, vagy kiadni tervezném, akkor javítanék azokon a "hibákon", amelyekre rávilágítottál. Az pedig, hogy unalmas, hosszú, stb.. elég felületes. Főleg, hogy egyértelműen nem a te világod maga a történet. Valószínűleg nem a hozzád hasonlóknak írom, hanem azoknak, akiknek tetszik. Köszönöm a véleményed mégegyszer. Nem a tartalom, hanem a stílus volt a problémám. Kellemes éjszakát.

Azt elismerem, hogy most talán kissé nyersen fogalmaztam, de arról biztosíthatlak, hogy nem a rosszindulat beszélt belőlem, csupán vannak bizonyos érzékeny pontjaim, ami az írást illeti.
De ahogy írod, ez valóban nem az én világom és az is igaz, hogy nem kötelező olvasnom.

Kellemes éjszakát neked is! :)
2011. október 11. 23:09

megtekintés Válasz erre: Balázs Gyula - 2011. október 11. 22:42

Vannak alapvető szövegszerkesztési- és stilisztikai irányelvek, amiket illik betartani, ha tetszik, ha nem.
Nyilván lehet így is, "érzésből", de akkor viszont ne csodálkozz, ha leminősítenek.
A szabályzat vonatkozó része - gondolom én - azokra vonatkozik, akik merő passzióból, netán megalapozatlanul, felületesen pontoznak le másokat és nem azokra, akik ezzel kifejezik valós és átgondolt véleményüket.

Továbbra is örülnék, ha a véleményednek más hangot adnál. Egyébként direkt írok így. Nyílván, ha egy "irodalmibb" oldalon lennénk, vagy kiadni tervezném, akkor javítanék azokon a "hibákon", amelyekre rávilágítottál. Az pedig, hogy unalmas, hosszú, stb.. elég felületes. Főleg, hogy egyértelműen nem a te világod maga a történet. Valószínűleg nem a hozzád hasonlóknak írom, hanem azoknak, akiknek tetszik. Köszönöm a véleményed mégegyszer. Nem a tartalom, hanem a stílus volt a problémám. Kellemes éjszakát.
2011. október 11. 22:42

megtekintés Válasz erre: Reenzy - 2011. október 11. 21:44

Köszönöm, de szerintem mindenki máshogy ír. Én sem szólok bele mások dolgába :) Nem igénytelen, csak érzésből írok. A három pont direkt nem három pont. Ha pedig unalmas, hosszú és fárasztó, akkor nem kell olvasni :) Egyébként, mintha olvastam volna valamit erről az oldal szabályzatában.. Ha gondolod, megkeresem, de mintha az lenne benne, hogy NE minősítsünk le másokat :) Tanácsként is meg lehetett volna fogalmazni ezt ;)

Vannak alapvető szövegszerkesztési- és stilisztikai irányelvek, amiket illik betartani, ha tetszik, ha nem.
Nyilván lehet így is, "érzésből", de akkor viszont ne csodálkozz, ha leminősítenek.
A szabályzat vonatkozó része - gondolom én - azokra vonatkozik, akik merő passzióból, netán megalapozatlanul, felületesen pontoznak le másokat és nem azokra, akik ezzel kifejezik valós és átgondolt véleményüket.
2011. október 11. 21:44

megtekintés Válasz erre: Balázs Gyula - 2011. október 11. 20:52

Egész egyszerűen unalmas, hosszú és fárasztó. Ráadásul nem értem, hogy miért nem lehet normálisan megszerkeszteni a szöveget?
A "..." az legyen három pont, a gondolatjelek után kellene a szóköz, sok mondat végére írásjel... stb.
Szóval még igénytelen is.
Röviden és tömören ennyi a véleményem.

Köszönöm, de szerintem mindenki máshogy ír. Én sem szólok bele mások dolgába :) Nem igénytelen, csak érzésből írok. A három pont direkt nem három pont. Ha pedig unalmas, hosszú és fárasztó, akkor nem kell olvasni :) Egyébként, mintha olvastam volna valamit erről az oldal szabályzatában.. Ha gondolod, megkeresem, de mintha az lenne benne, hogy NE minősítsünk le másokat :) Tanácsként is meg lehetett volna fogalmazni ezt ;)
2011. október 11. 20:52
Egész egyszerűen unalmas, hosszú és fárasztó. Ráadásul nem értem, hogy miért nem lehet normálisan megszerkeszteni a szöveget?
A "..." az legyen három pont, a gondolatjelek után kellene a szóköz, sok mondat végére írásjel... stb.
Szóval még igénytelen is.
Röviden és tömören ennyi a véleményem.
2011. október 10. 16:08

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2011. október 9. 23:51

Kitartás Reenzy!

Hamarosan jönnek az olvasók!

Pussz, Tündér

Hello :)
Kitartok, köszi.. :D Jönnek ők, csak nem mindig érnek rá :) De nem sürgeti őket senki, majd haladnak :) Pussz!
2011. október 9. 23:51
Kitartás Reenzy!

Hamarosan jönnek az olvasók!

Pussz, Tündér
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: