újabb események régebbi események további események
06:16
Tündér módosította a naplóbejegyzését
06:15
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

50 - Szószegők

2011. október 21. - Látogatók száma: 48

Nem szívesen ígérek olyat, amiről tudom, hogy nehezen tartanám be. Ha mégis ígéretet teszek, akkor megpróbálom nem megszegni a szavam. Az ígéretekkel csak az a baj, hogy valami mindig bűnre csábít, hogy nehezítse a dolgunkat.. vagy valaki..

A következő néhány hónap kínzó lassúsággal telt a hosszú stúdiós és koncertezős időszak miatt, amiről Chester is beszélt. Mindannyian egyedül éreztük magunkat, a lányok kezdtek depresszióba esni. Hosszú ideig én voltam a legerősebb, nekik is próbáltam segíteni. Aztán megtörtem. Egyre gyakoribb volt, hogy Chester csak aludni járt haza és nem értettem, miért tart olyan sokáig befejezni néhány dalt. Tudtam, hogy egy új album nem írja meg magát, de nem értettem, miért sietnek vele annyira. Kezdtem magam hanyagolva érezni. A lányok miatt mégis igyekeztem nem kimutatni ezt, hogy bíztathassam őket. De belefáradtak. Szerződést kötöttünk.
-Nekem több figyelem kell - sóhajtott Dyna a kávéjába kortyolva. Sokszor reggeliztünk együtt, vagy ültünk össze délután. Gyorsabban telt az idő.
-Fel kellett volna készülnöd rá.. mert Chester is rengeteget dolgozik, és egyetértek veled, de hé! Nem tudtuk mindhárman, hogy mivel jár az életük?
-De, persze, csak Mike amúgyis munkamániás. És most? Szinte nem is látom otthon.
-Én sztrájkolok. Nektek is kéne. Megígérték, hogy többet lesznek velünk. Betartották? Nem. Semmire nem vagyok hajlandó Joe érdekében.
-Most viccelsz? - kérdeztem nevetve
-Nem. Komolyan mondom.
-És helyesen - mondta Mona - Igazad van. Én is csatlakozom.
-Reenzy? - mindketten nézni kezdtek, de én csak iszogattam a teámat. Gondolkodtam, vajon megéri-e.
-Nem tudom, csajok. Szívesen lemondok a házimunkáról, de a szexet miért?
-Szexet? Milyen szexet? Hányszor voltatok együtt a héten?
Gondolkodni kezdtem, aztán sóhajtottam.
-Háromszor.
-Mázlista.. - mosolyodott el Mona - És mikor nem dolgozik?
-Úgy.. naponta ennyiszer. Nem tudom.. - kicsit zavarban voltam. Ezt azért nem gyakran beszéltük ki.
-Akkor? Miről is beszélünk?
-Jó, persze, de..
-De nem bírnád ki, igaz? - nevetett Dyna
-Csak.. annyira imádom, és mikor otthon van.. hát hű..
-Még hazajár? - kérdezték kicsit gúnyos meglepettséggel. Kételkedve néztem rájuk, de igazuk volt. Alig láttam az elmúlt hetekben.
-Oké, meggyőztél.
Kezetráztunk rá és hivatalosan is elkezdtük a sztrájkot. Semmit nem csináltunk értük, csak magunkért és a gyerekekért. Egy szép napon, mikor Chester a szokottnál kicsit korábban ért haza, én még mindig dolgoztam. Odajött hozzám és megcsókolt.
-Szia Kicsim.
-Szia.
-Mi újság? - kérdezte a pólójától megszabadulva. Igyekeztem a munkára korlátozni a figyelmem, de a szemem sarkából láttam, amit csinál.
-Semmi..
-Furcsa vagy mostanában, minden rendben?
-Igen, persze - egy pillanatra elfelejtettem, hogy vetkőzik és felnéztem. Már csak alsóban volt. Pont nem nézett rám, így nem látta, hogy az ajkaimba harapva fordulok vissza a laptophoz.
Odajött hozzám, elvette tőlem és újra megcsókolt. Legalább is megpróbálta.
-Mi lenne, ha azt mondanám.. hogy ezt később fejezd be? - a nyakamat csókolgatta, én pedig majdnem feladtam. De nem akartam.
-Nem, Édesem, ezt be kell fejeznem.
-Segítek befejezni, ha előbb te segítesz rajtam..
Ordítani lett volna kedvem, aztán leteperni. Ezek a szavak, a hangja. Édes kísértés volt.
-Mit segítsek? - bár ne kérdeztem volna meg. Megfogta a kezem és olyan helyre tette, amit a lányoknak tett ígéretem miatt nem igazán lett volna szabad érintenem. El is vettem onnan és sóhajtottam - Most nem lehet.
-Oké, hol a feleségem? - kérdezte meglepetten - Ki vagy te? Megetted? Elraboltad és kikötözted egy fához? És ha igen, hová, és miért nem szóltál róla?
-Mi a fenéről beszélsz? - kérdeztem nevetve. Leült mellém.
-Szokatlanul távolságtartó vagy. Mi történt?
-Semmi sem történt, csak sokat dolgozom és fáradt vagyok.
-Akkor elkéne egy masszázs. Vagy valami más? - simogatni és csókolgatni kezdett, de nem igazán esett jól - Jó. Feladom. Mi a baj?
-Semmi.. - sóhajtottam
-Jó, akkor elmegyek zuhanyozni..
-Haragszol?
-Nem, csak nem értelek. De biztos igazad van. Sokat dolgozol. Fáradt lehetsz. Biztos én is, azért reagálom túl.
-Jobban fog esni, ha nincs rajtunk ekkora nyomás.
-Akkor ne csodálkozz, ha nem hagylak majd levegőhöz jutni.. - suttogta, aztán megcsókolt és bement a fürdőszobába. Még az is kihívás volt, hogy ne képzeljem el azt a mennyei szerelmeskedést, amit a lányok miatt kihagytam. Aztán eldöntöttem, hogy nem várom meg, míg a hihetetlenül dögös férjem kijön forró, nedves testtel, egy szál törölközőt csavarva a dereka köré, miközben a vízcseppek legördülnek a szexi, kitetovált, meztelen hátán.. Beleborzongtam. Gyorsan befejeztem a munkát és bebújtam a takaró alá. Mikor végzett a zuhanyzással, úgy döntött, inkább hergel egy kicsit. Elmosolyodott, megnyalta az ajkait és egy szál semmiben jött be a szobába. Egyetlen szó zúgott a fejemben: basszus. Bebújt mellém az ágyba és lekapcsolta a villanyt, aztán közelebb feküdt és hátulról átölelt. A vállam és a nyakam csókolgatta, aztán suttogni kezdett a fülembe. Lehunyt szemekkel nyeltem le a torkomban dobogó szívem.
-Nem tudom, mi folyik itt, de láttam a reakciódat.. - simogatni kezdett és felsóhajtottam. Imádtam, de nem akartam megszegni az ígéretem. Nehéz volt. Nem akartam olyanért büntetni, amiről nem tehet, de úgy éreztem megoldhatná, ha nagyon akarná.
-Kérlek.. ne csináld.
Elvette a kezét és felkapcsolta a villanyt.
-Mi van veled? Folyton dolgozol, elutasítasz, és alig vagy ébren, mire hazaérek.
-Már amikor hazajössz..
-Sokat dolgozom, Reenzy, ezért lázadsz? Komolyan?
-Nem lázadok..
-Akkor mégis mi a fenét csinálsz? Neked is van valakid, mint Móninak?
Megfordultam és sóhajtottam.
-Chester, kérlek..
-Wentz miatt nem érhetek hozzád?
-Honnan hallottál Móniról?
-Elmondta Mike-nak, de ne válts témát. Randiztok, vagy sem? - kérdezte türelmetlenül
-Senkivel sem randizok..
-Akkor sem értem, hogy mi történt veled.
Nem bírtam. A szenvedély a szemeiben, az ajkai, a vizes bőre.. az illata. Őrületbe kergetett. Nem akartam elárulni a lányokat, de nem bírtam már. Az elmúlt egy-két hétben folyton elutasítottam, és már annyira kívántam, mint a levegőt. Letepertem. Szó szerint. Vadul megcsókoltam és ráfeküdtem. Szorosan ölelt magához, már majdnem fájt. Én mégis élveztem. Gyenge voltam és többet akartam. Nem kellett kérnem. Teljesen kifulladtam, de megérte.
Másnap reggel egyedül ébredtem. Legalábbis az ágyban. Nyújtóztam és ásítottam, aztán fel akartam kelni, de kijött a fürdőszobából. Ugyanolyan szenvedélyesen csókolt, mint éjjel. A szájának édes íze volt, a nyelve puhán és nedvesen ért az enyémhez. Elmosolyodtam és magammal húztam az ágyba.
-Jó reggelt - sóhajtottam a karjaiban
-Jó reggelt - ismételte egy ennivaló mosollyal - Kicsim, mi történt tegnap?
-Öregszel? - mosolyodtam el én is, aztán ráfeküdtem és megcsókoltam - Így már emlékszel?
-Nem. Előtte. Előjáték volt, vagy valami perverz élvezetet nyújt, ha elutasítasz?
-Nem.. sztrájk volt.
-Sztrájk?
-Chester. Megígértem, hogy nem engedem, hogy közénk álljon a munkád, de nem tudtam tenni ellene. Erős voltam, türelmes, próbáltam a lányoknak is segíteni, de belefáradtam. Olyan távolinak tűntél és egyedül éreztem magam. Mindhárman ezt éreztük. Nem érzem magam elég fontosnak.
Sóhajtva ölelt magához.
-Te vagy a legfontosabb az életemben. Sajnálom, hogy kevés a szabadidőm, de ilyen az életem. Mindig ilyen volt. Hamarosan több időm lesz veled lenni. Addig arra kérlek, hogy ne felejtsd el mennyire szeretlek.
-Nem fogom.. És nem is hibáztatlak semmiért, csak hiányzol.
-Te is nekem
Elengedett, megcsókolt, aztán egymást kezdtük nézni. Elmosolyodtam, mire ő újra megcsókolt és lefektetett az ágyra.
-Drágám.. - sóhajtottam kicsit eltolva magamtól. Elvette a kezem és nem hagyta magát.
-Egész héten sztrájkoltál, ideje bepótolni..
-Borzalmas vagy - mosolyodtam el ismét.
-A végén még megsajnállak..
Átöleltem és megcsókoltam, aztán elkezdtünk pótolni. Utána még találkoznia kellett a srácokkal, és én is elkezdtem a napomat. Munka után a lányokkal volt találkozóm. Ahogy közeledtem a házhoz, egyre bűnösebbnek éreztem magam. Árulóként csengettem be. Éreztem, hogy nagy eséllyel csak én nem tudtam megtartani az ígéretem, és ők ellenálltak. Próbáltam nem kimutatni, de túl régóta voltunk barátok.
-Szexeltél? - kérdezte Dyna néhány másodpercnyi bámulás után. Úgy tettem, mint aki nem érti a kérdést - Szexeltél.
-Nem bírtam, ki, oké? Teljesen begerjedve ért haza és esküszöm, elutasítottam, de a teste.. a forró bőre kikészített. Olyan rohadt dögös éjszakánk volt.. te jó isten.. - sóhajtottam kicsit izgatottan
-Ne dicsekedj..
-Nem, komolyan. Megpróbáltam leállítani, és majdnem össze is vesztünk, de aztán elvesztettem az eszem és őrületes volt. Joe-nak nem nehéz nemet mondani, de láttad már Chestert teljesen meztelenül? Hallottad a hangját, amikor a füledbe suttog, csókolgat és egyértelműen megőrül érted?
-El ne élvezz a kanapémon - mondta nevetve.
-Ha már itt tartunk.. - szólt közbe Mona. Dyna sóhajtott.
-Na szép. Te is elárultál? Csak én nem szexeltem az éjjel?
-És Joe - mondtuk egyszerre
-Na kuss.. - nevetett megint. Monának megszólalt a telefonja - Ugye nem találkozgatsz már azzal a pasival?
-Nem. Elmondtam Mike-nak és meg is beszéltük. Minden rendben.. - sóhajtott, aztán felvette a telefont - Szia Szivem
-Szia, merre jársz?
-A lányokkal vagyok Dynánál. Miért?
-Meglepetésünk van nektek. Gyertek a Kenji's-be két óra múlva.
-Miért?
-Ne kérdezz, Drágám, csak mondd meg a lányoknak, hogy készülődjenek, és gyertek oda együtt. Ne késsetek.
-Oké..
Összekészültünk, aztán elmentünk az étterembe. Sötét volt bent, csak a lépcsők szélén voltak mécsesek. Meg a díszesen megterített asztalokon. Minden asztalon volt egy szál rózsa és egy üzenet. Értetlenkedve mentünk be és olvastuk el a leveleiket.
"Sajnálom, hogy elhanyagoltalak. Szeretlek"
Elmosolyodtunk, aztán átöleltek minket. Kaptunk egy csókot, aztán megfogták a kezünket és letérdeltek elénk. Nevetni kezdtünk.
-Mit művelsz? - kérdeztem Chestert. Kicsit kínosan éreztem magam. Szerettem a romantikát, de nem voltam az ilyen meglepetések híve.
-Meggyőzöm a szerelmemről, hölgyem - mondta egy édes mosollyal, aztán megcsókolta a kezem és köhintett - Shakespeare-t akartam idézni, mert tudom mennyire szereted a verseit. Aztán eszembejutott, mennyire utálod, ahogy kifigurázom, szóval.. legyünk eredetiek.
-Most meg kéne ijedjek? - kérdeztem nevetve. Elmosolyodott.
-Nem. De én megijedtem.. főleg az első válásom után. Nagyon befordultam, de ezt te is tudod. A barátaimra viszont mindig számíthattam. Mindig ott voltak, hogy segítsenek és egyikük azt mondta, ne adjam fel. Van valaki a világban, aki rám vár. Azt mondta, ha megtalálom ezt a nőt, akinek az életem szentelhetem, az maga lesz a csoda. Azt hittem ez a csoda Talinda volt, de tévedtem.. - felállt és megcsókolt - Benned találtam rá és bárcsak kellően ki tudnám fejezni, mennyire szeretlek. Te vagy a legjobb, ami velem történt.
-Chester.. kifejezed.. - többet is mondtam volna, de nem ment. Egyrészt, mert erre nem voltak szavak. Másrészt, mert ez már túl ömlengős lenne így, a srácok pedig ott voltak, vártak a sorukra, nem akartam váratni őket. Ezért inkább csak átöleltem - Szeretlek
Mike megköszörülte a torkát és elmosolyodott. Alig vártam, hogy halljam a kis beszédét. Hatalmas, ragyogó, barna szemekkel nézett fel a feleségére.
-Ideges vagyok - nevetett - Elszoktam tőle. Meg ezektől a romantikus vallomásoktól, de megérdemled. Főleg, mivel neked sosem tudtam elmondani, mennyit jelentesz, mennyire szeretlek. Mindig sokat dolgoztam és ezért veszítettem el Annát is, de nem akarom újra átélni. Szeretlek, szükségem van rád és boldoggá akarlak tenni. Ameddig csak lehet. Ígérem, több időt töltök veled. Ha nem, kidobhatod a gitáromat a hatodikról.
Nevetni kezdtem. Ennek is megvolt a maga története. Egyszer Mona azzal vette rá a pihenésre, hogy megfenyegette a kedvenc gitárját. Nem csak drága, de különleges darab is volt. Mona elmosolyodott.
-Csak állj fel és csókolj meg..
Mike maradéktalanul tett eleget a kérésnek. Chester ölelésében néztem őket mosolyogva. Boldogan sóhajtottam.
-Halljuk Joe-t.. - mondtam izgatottan. Kíváncsian, hogy pontosítsak. Sosem hallottam tőle romantikusabbat annál, hogy "hagyj magamra ezzel a felbecsülhetetlen pornómagazinnal".
-Három okból vagyok én az utolsó - kezdte - Érdekel?
-Persze - hökkent meg Dyna. Ötlete sem volt, mi ez a három ok, én viszont sejtettem.
-Első ok: mi vagyunk az utolsó pár. Második ok: ránk volt legkevésbé hatással a sok munka, szintén, mert mi vagyunk az utolsó pár. És a harmadik ok.. - elővett egy kis dobozt a zsebéből. Izgatottan szorítottam meg Chester karját. Joe mély levegőt vett.
-Gyerünk - bíztatta Mike. Joe megnyalta a száját és megfogta Dyna kezét.
-Dyna. Szeretlek és remélem örökké így lesz majd. Láttam már, ahogy Mike és Chester elveszítik azt a nőt, akit szeretnek, és rájöttem, hogy én még meg sem találtam. Eddig. Itt vagy és nem akarlak elengedni. Remélem hozzámjössz feleségül.
-Bocs, mi? - tért vissza a földre Dyna. Felnevettem és a szám elé tettem a kezem. Chester magához ölelt és megpuszilta a homlokom.
-Leszel a feleségem?
-Komolyan?
-Nem, viccből. Naná, hogy komolyan.
-Hát.. igen, persze.. - mondta kicsit zavarban. Hihetetlenül aranyos volt, még a szemem is megtelt könnyekkel.
-Jól vagy? - kérdezte Mona aggódó mosollyal. Dyna bólintott és Joe felhúzta az ujjára a gyűrűt. Aztán felállt és megcsókolták egymást. Ahogy mi is. Esti programnak egy vacsorát terveztek, táncot, aztán beszélgettünk. A végén a fiúk összeszedték a mécseseket, rendet raktak és hazamentünk.
A sztrájknak hivatalosan is vége lett.

A cikket írta: Reenzy

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. október 21. 22:29

megtekintés Válasz erre: Virág - 2011. október 21. 21:31

Ez már aranylakodalommal is felér! :)
Ráadásul gyűrű került az utolsó sorokba! Direkt lett így kiszámolva vagy véletlen?

Véletlenül. Volt két rövidebb fejezet, amit összevontam, és van egy hosszabb, amit majd kettébontok. Így is kijön majd az eredeti fejezetszám.. de nekem fel sem tűnt, míg nem írtad :) Érdekes.
2011. október 21. 21:31
Ez már aranylakodalommal is felér! :)
Ráadásul gyűrű került az utolsó sorokba! Direkt lett így kiszámolva vagy véletlen?
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: