59 - Meggyőző érvek

Látogatók száma: 52

Amikor az embernek olyan barátai vannak, mint Dyna, akkor számíthat a segítségükre. Akkor is, ha nem kérte és nem tud róla. A Dyna típusú barátnők türelmesen hallgatnak. Egy pontig. Viszont annál a pontnál jaj mindenkinek. Legyen férfi, nő, vagy Pete.

Folyton Pete-re gondoltam és az utolsó beszélgetésünkre. Sokszor voltam lehangolt miatta és a rajongói miatt. Semmit nem tudtam a chatről, amit a hívásom után rendezett. Épp ezért azt hittem, hogy utál és tényleg bántom. A lányok sokat aggódtak értem.
- Nem kéne törődnöd vele.
- Tudom, de nem tehetek róla. A forgatáson őszintén bevallotta, mit érez. Olyan más, mikor velem van. Zavar, hogy utálnak a rajongói. Kezdem azt érezni, hogy igazuk van és az én hibámból van így összetörve. Segíteni akarok neki, de nem engedi.
- Akkor mit akarsz tenni? Ha nincs szüksége a segítségedre, valószínűleg egyedül is boldogul. Örülj neki, hogy végre nem lóg a nyakadon. - bátorított Mona.
- Nem tudok ennek örülni. Nagyon kedvelem őt. Ha miattam van ilyen helyzetben, helyre akarom hozni.
- Értsd meg, nem a te hibád. Talán rájött, hogy nincs esélye nálad és próbál eltűnni. Miért nem tudod elfelejteni?
- Mert nem.. - sóhajtottam.
- Chester mit szól ehhez?
- Semmit. Mit szóljon? A múltkor szinte összevesztünk, mert nem voltam hajlandó Talindával bájologni.
- Szerintem nem ez volt a baja, hanem hogy Pete fontosabb neked, mint a családod.
- Ez nem így van.
- Nem a fenét. - csattant fel Dyna. - Mást sem hallunk, csak Pete, Pete, Pete. Belegondoltál, hogy Chester mit érez?
- Értsétek meg, Pete a barátom. Ahogy ti is. Ha ti lennétek ilyen helyzetben, értetek ugyanígy aggódnék.
- Ne haragudj, de azt nem hiszem.
Egy ilyen nap után Dyna kicsit idegesen ment haza tőlünk. Míg ki nem lépett az ajtón, ez egyáltalán nem látszott rajta. Miattam. Nem akart megbántani, pedig volt véleménye. Nem is kevés. Joe épp sms-t írt a nappaliban, mikor Dyna hatalmas robajjal beviharzott a házba. Meglepetten figyelte, hogy ki az és miért dühös.
- Mi történt? - kérdezte óvatosan.
- A rohadt nagy szívem, az.
- Kifejted esetleg?
- Nem. Nincs kedvem. De, mégis. Ráérsz?
- Két perc múlva úgyis meggondolod magad, annyi időm meg van.. - mosolygott Joe. Dyna is elmosolyodott, aztán mély levegőt véve dőlt hátra a kanapén. - Na.. ki vele. Mi bántja az én kis Drágámat?
- A te kis Drágádnak elege van abból, hogy bántják a szeretteit.
- Kiről van szó?
- Reenzy-ről. Ki másról? Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy mit szeret abban a féregben és miért töri össze Chester szívét. Annyira makacs és vak, teljesen elveszítette a józan eszét, érted? Én meg kussolok és figyelem, hogy tönkreteszi a saját életét. De milyen jogon szólnék pont ÉN bele abba, ami történik? Az lenne az első, hogy a fejemhez vágná, hogy lefeküdtem Mike-kal..
- Na várj... lefeküdtél Mike-kal? - hökkent meg Joe. Dyna egy pillanatra elsápadt. Úgy emlékezett, hogy elmondta neki, mi történt. Így is volt. Joe elvigyorodott, de neki ehhez most nem volt hangulata. Felállt inkább a kanapéról és sóhajtott.
- Majd jövök...
- Várj, most hová mész? Vicceltem. Sajnálom, csak.. bánt, hogy ennyire magad alatt vagy. Lehetnél alattam is.
- Hogyne. Hogy szétlapíts? - nevetett Dyna. Joe oldalra döntötte a fejét és könyörgő szemekkel nézett rá. - Ne nézz így, most nincs kedvem semmihez. Fogalmam sincs, mit tegyek. El akarom mondani Reenzy-nek a véleményem, de nem akarom megbántani.
- Mondd el Pete-nek. Ő úgysem érdekel.
- Igaz. Tudod mit? Odamegyek. De most miattad nem vagyok elég dühös. Majd holnap. Addig úgyis hallok még róla.
- Vele van tele az internet.. - mondta Joe. Dyna leült mellé.
- Hogy érted?
- Nem olvastad azt a cikket? Teljesen befordult, és össze-vissza randizgat. Valami olyat írtak, hogy elkeseredetten keresi a nagy őt.
- Jól teszi.
- Talán nem kéne annyira utálnod. Hülye szegény, arról meg nem tehet.
- De arról igen, hogy az ujja köré csavart egy férjes nőt! Tudod, mit fog ezzel elérni? Reenzy meg fogja sajnálni és ki tudja, mi lesz. Ha becsalja az ágyába, én esküszöm, szétverem a fejét. Hogy tudsz ilyen nyugodt lenni? Chester a barátod, megérdemli, hogy legalább felháborodj.
- Mit ér vele? - sóhajtott Joe - Nézd.. ez nem az én dolgom. Nem is a tiéd. Megoldják. Szeretik egymást.
- Nem hiszem el, hogy ennyire nem érdekel.
- Drágám.. megértelek, de a helyedben nem folynék bele. Sosem sül ki semmi jó abból, ha beleavatkozol mások szerelmi ügyeibe. Hagyd, hogy Reenz rájöjjön, hogy hülyeséget csinál. Rá fog jönni, okos lány. Tudod te is.
- De nem az! Sorra követ el hibákat! Egyáltalán mit tudsz te róluk? Folyton csábítgatja és ő mindig elgyengül. Nem akarom, hogy egyszer ne tudjon leállni.
- Mit tudsz vele csinálni?
- Távol tartom tőle. Azt. Majd jövök, szia.
Adott Joe-nak egy puszit és beült a kocsiba. A címet viszont nem tudta. Felhívta Julie-t.
- Igen, tessék? Juliette Andrews, Daily Spot.
- Szia Julie, itt Dyna. Ne haragudj, hogy zavarlak, de a segítséged kéne. Megvan neked Pete Wentz címe vagy telefonszáma?
- Szia.. izé.. meg. A címe. Mire kell?
- Viszek neki ajándékkosarat.. - sóhajtott Dyna. Julie elmosolyodott. Gondolta, hogy hozzám van köze, de ő nem akart beleszólni. Inkább kimaradt ebből a témából.
- Értem.. hát rendben. Várj egy pillanatot.
Előkereste neki Pete címét és lediktálta. Dé útnak is indult. Becsengetett egyszer, becsengetett kétszer. Aztán Pete ajtót nyitott. Lehangolt volt, életunt. Meglepődött, mikor meglátta Dynát az ajtóban.
- Szia... segíthetek?
- Igen. Bemehetek? - kérdezte, de már bent is volt. Pete kíváncsian ment be utána.
- Honnan tudod a címem?
- Az most nem fontos. Beszédem van veled.
- Miről? Ha jól tudom, összesen kétszer futottunk össze eddig..
- Az időjárásról. Mit gondolsz, miről? A kis játékodról, amit Reenzy-vel játszol.. - válaszolt kicsit ingerülten. Pete hümmögött egyet, aztán leült.
- Figyelek.
- Elegem van abból, hogy nem tudsz lekopni róla. Nem veszed észre, hogy mekkora kárt okozol? Nem csak a házasságában, de benne is! Sosem volt veled bajom, de kezdelek nagyon megutálni és azt hiszem, okkal. Eddig nem olvastam be neked, de ezzel a klippel végképp elástad magad nálam. Reenzy az egyik legjobb barátnőm és nem fogom hagyni, hogy szórakozz vele.
- Nem szórakozom..
- A francokat nem! Állandóan hülyíted! Van fogalmad arról, hogy mennyire felborítod az életét a kisded csábításaiddal? Egyszerűen undorodom tőled, és ha lenne egy kis esze, ő is így érezne. De nincs, mert az összeset elvetted. Fogd már fel, hogy férjnél van és gyerekei vannak! SOHA nem lesz a tiéd, még ha egy-egy gyenge pillanatra van is egy kis esélyed. Önző dög vagy. Tényleg ennyire nem számít neked semmit, hogy tönkreteszel mindent, amit nagy nehezen megszerzett?
- Ő küldött ide?
- Ha tisztán látna, már rég ő mondta volna a szemedbe, de nem, nem ő küldött. De tudod mit? Nem érdekel, ha visszamondod neki ezeket. Tudod miért? Mert pontosan ezt nézem ki belőled. Folyton bekavarsz mindenhol. Zaklatod, csábítod, tönkreteszed.
- Szeretem..
- Szereted?! Hogy mondhatod ezt? Tudod egyáltalán, hogy mit jelent ez a szó? Tudod, hogy milyen szeretni valakit? Ha szeretnéd, akkor nem tennéd ezt vele, hanem szépen eltűnnél a fenébe, mert semmi szüksége rád. Te mégis minden áron meg akarod őt szerezni, de van egy rossz hírem: ez sosem történhet meg, érted? Soha! Nyisd ki a kis szemed Pete, felesleges vagy. Teher, nyűg, egy púp a háta közepén. Tudod, mennyit szenved mióta te beléptél a képbe? Folyton azon emészti magát, hogy miért kellesz neki. Igen, kellesz neki, mert teljesen megbolondítottad szegényt! Elbizonytalanítottad egy olyan szerelemben, amit már akkor érzett, mikor még fogalma sem volt, ki az a Chester Bennington! Hogy mered tönkretenni az álmait?
- Ha annyira szeretné, nem törődne velem..
Kulcsmondat. Egy pillanatra Dynát is megrendítette. Bármennyire is utálta őt, ebben igaza lehetett. De ezt ő nem fogadta el. Helyettem is harcolt a boldogságomért.
- Szereti. Nagyon szereti. De te megjátszod a kedves, figyelmes, türelmes pasit, aki egyszerűen nem bír ellenállni a kicseszett hormonoknak, közben meg nem vagy más, mint egy idegesítő seggfej. Miért ő kell neked? Miért nem hagyod végre békén? Annyi nő van, akivel szabadon szórakozhatsz. Hagyd már őt békén, keress másikat, vagy fordulj fel, engem rohadtul hidegen hagy. Eggyel kevesebb emós. Nem oszt, nem szoroz.
- Na álljunk itt meg - állt fel a kanapéról Pete - Az egy dolog, hogy megvéded a barátnődet. Az egy másik, hogy nekiállsz sértegetni a saját házamban. Vagy fogd vissza magad és beszéljük meg, vagy menj innen. A legkevésbé sem vagyok most ezekre hangolva.
- Miért? Mert hallottad, hogy azt mondja a férjének, hogy semmit nem jelentesz neki? Fájt, hogy az ő szájából hallottad azt, amit most én mondok el? Mert így van. Ha nem zaklatnád folyton, nem is keresne. Bár már ez sem igaz, mert elérted nála, hogy érdekelje, mi van veled. De ő barátként akar kezelni, semmi többként. Te meg mint egy kiskutya futsz utána, pedig számtalanszor elutasított már. Miből értesz, ha nem a jelekből?
- A jelek szerint igen is érdeklem és velem akar lenni. Ha Chester nem lenne, már együtt lennénk évek óta. Ezzel jobb, ha tisztában vagy.
- Igen? Mit is mondtál? Ha Chester nem lenne? De van, hadd szomorítsalak el. És azért, mert a saját feleségedet nem tudtad megtartani, még nem kéne elvenned másét!
- Na elég... - megfogta Dyna karját és kitessékelte. Próbált gyengéd lenni. Nem az volt a célja, hogy bántsa. - Ne haragudj, de nem vagyok olyan hangulatban, hogy ezt tovább tűrjem.
- Nem is kell. Mindent elmondtam. A helyedben elgondolkodnék azon, hogy mit is teszek azzal, akit állítólag szeretek. Mert neki mondhatod, ő elhiszi. Csábíthatod, várhatsz rá, de akkor is Chesterrel fog maradni, mert ő minden álma. Ismertem már akkor is, mikor a legelső barátja összetörte a szívét. Nem hagyom, hogy mégegy ilyen patkánynál kössön ki, erre jobb, ha felkészülsz. Ha rajtam múlik, sosem fogod megszerezni magadnak.
- Szerencsére nem rajtad múlik, igaz?
- Hűségesebb ő annál, hogy engedjen neked. Lehet, hogy rá tudod venni erre-arra, de sosem fog bebújni az ágyadba és sosem hagyja el érted Chestert.
- Pedig lehet, hogy jobban járna.
- Na ne röhögtess - nevetett Dyna - Még hogy veled járna jobban! Ez az év vicce, Pete. Te is tudod, hogy a kettőtök viszonyának nincs jövője. Nem szerelmes beléd, egyszerűen csak sajnál és törődik veled, mert jó ember. Épp ezért nem kéne tönkretenned az életét. Túl hülye vagy, hogy felfogd, ugye? Semmi esélyed és hiába próbálkozol. Mi lenne, ha összejönnétek, hm? Semmi közös nincs bennetek! De még ha lenne is, TE nem vagy jó neki. Nem te kellesz neki, csak az, amit Chesterből hiányol. Míg nem voltál képben, tökéletesen megvoltak. És megvannak most is, már amikor nem látja a pofád. Nincs rád szüksége. Hagyd őt békén, csak hülyíted.
- Kezdem azt hinni, hogy fogalmad sincs, mi van köztünk. Sokkal több ez annál, hogy "hülyítem", ha már így fogalmaztál. Szeretem őt és kell nekem. Én is kellek neki, ő maga mondta. Egyébként is, szerinted nem elég nagy lány ahhoz, hogy ő maga döntsön? Valószínűleg nem szereti Chestert eléggé, ha velem hetyeg, nem?
- Te viszed a rosszba. Miattad ment tönkre a házasságuk!
- Ha "tönkre tudtam tenni", akkor nem volt már az olyan erős amúgy sem. De amennyire én tudom, boldogok együtt, bárhogy is próbálkozom. Azt hiszed, nekem az a célom, hogy sírni lássam? Szerinted mindenáron azt akarom elérni, hogy elhagyja a családját és velem legyen? Miért gondolod, hogy egy önző seggfej vagyok, mi?! Szeretem a barátnődet és a rohadt életbe az egésszel, mert fáj! Beledöglök, annyira kell és nem csak a szex miatt, ahogy hiszed. Nekem ő kell, testben, lélekben, mindenhogy. Ha olyan szemét lennék, mint amilyennek elhordtál, akkor már rég megkaptam volna. Lehet, hogy folyton elutasított, de nem rajta múlt. Ha nem hagytam volna, hogy szabadon döntsön, már rég az enyém lenne. Tisztelem annyira, hogy próbálok távol maradni tőle, de bassza meg, nem tudok! Azt hiszed, nekem olyan baromi könnyű látni, hogy a nő, akit szeretek egy másik férfival boldog és nekem csak a szánalom jut a szemeiben és az a néhány szenvedélyes pillanat, amikor érzem, hogy velem akar lenni? Mert így van Dyna, akár tetszik, akár nem. Velem akar lenni, csak túl tisztességes és hűséges ahhoz, hogy önző legyen és megtegye. Bármennyire is úgy látszik, hogy én ezt élvezem, ki kell ábrándítsalak. Igyekszem küzdeni ellene, ahogy ő is, de én nem vagyok erős. Meglátom, és csak arra tudok gondolni, hogy van köztünk valami, amit sosem ismerhetünk el. Van fogalmad arról, hogy milyen érzés ez? Bárcsak elég erős lennék, hogy távol maradjak tőle, ahogy mindenki akarja. Nem akarom tönkretenni az életét, de érzem, hogy velem akar lenni, csak fél beismerni. Én meg itt ülök tétlenül, pedig tudom, hogy boldoggá tudnám tenni. De nem teszem, mert van bennem annyi, hogy nem szakítom el őket. Ha azt hiszed, mindent tudsz, akkor tessék, most alkoss véleményt!
Dyna nagyot nyelt. Már nem tudta, mit is gondoljon. Továbbra is haragudott rá, de most, hogy szemtől szemben állt vele és látta rajta, hogy igazat mond, egyszerűen nem tudta nem sajnálni. Persze nem nagyon, csak egy kicsit. Eléggé ahhoz, hogy mély levegőt vegyen és hazamenjen. Pete össze volt törve, ez egyértelmű volt. Sóhajtott és leült a kanapéra. A tenyerébe temette az arcát, aztán dühében a földhöz vágta a vázát az asztalról. A falnak támaszkodott, megpróbált megnyugodni, de folyton csak rám gondolt. Beleütött a falba és felkapta a kabátját. Friss levegőt akart. Sétált egyet a parton, de egy bárban kötött ki. Sörrel indított, aztán egyre szeszesebb italokba fojtotta a gondolatait. Végül taxiba ült és elment Travishez.
- Ember.. - hökkent meg Trav - Átment rajtad egy egész szállítószalagnyi úthenger?
- Jah.. mondjuk. Beengedsz?
- Beesel magadtól is.. - viccelődött, aztán segített Pete-nek betántorogni a nappaliba. - Hozzak valamit? Szarul festesz.
- Lőjj fejbe, az majd mindent megold. Vagy hozz egy pengét az emónak és röhögj, míg felvágom az ereimet.
- Haver... mi a szent franc történt veled?
- Gondolkodtál már azon, hogy mi értelme élni? Komolyan. Megszületsz, keresztülmész a sok szarságon, aztán meghalsz és totál feleslegesen tepertél. Jó, neked meg nekem könnyű, bejött az élet, de mit mondjon egy autószerelő vagy mit tudom én? Tudod, mi ezzel a világgal a baj? Mindenki azt hiszi, hogy mindent tud a másikról, csak mert hallott róla ezt-azt. Mindenki azt hiszi, hogy olyan rohadt okos. Meg hogy nekem könnyű, mert van nevem meg pénzem. Mit érek vele? Mit érek nélküle? Nem vagyok én senki, csak egy mázlista barom, akit felfedeztek.. de én nem akarom már ezt. Azt hiszik, hogy bármit megtehetek és ki is használom. De nem.. Nekem csak ő kell, Trav. Nem a kocsim, nem a házam, nem érdekel a pénz, Travis, csak ő lenne már az enyém!
- Öcsém, te nagyon eláztál..
- Vele akarok lenni.. ölelni, csókolni, szeretni.. mert szeretem, te elhiszed, ugye?
- Persze. Elhiszem.
- Annyi mindent vágnak a fejemhez, pedig semmit nem tudnak rólam.. kérdezi bárki is, hogy mi van velem? Érdekel bárkit is, hogy én mit érzek? Bármit teszek, én leszek a rossz.
- Így megy ez.. az ember sosem lehet elég jó a világnak - sóhajtott Travis.
- De én csak neki akarok jó lenni. Ha csak egyszer ki merné mondani, hogy szeret.. Travis én olyan boldog lennék, el sem hiszed.
- De nem mondhatja.. és nézz magadra. Megéri? Elutasít, mert nem érsz neki annyit, hogy eldobjon mindent. Lehet, hogy kellesz neki, de ez csak testi vágy. Teljesen beleőrülsz, tönkremész. Ő tönkretesz téged, te tönkreteszed őt..
- De én nem akarom tönkretenni, fogjátok már fel!
- Mégis ezt teszed, akaratodon kívül is. Megéri?
- Egyetlen szavába kerülne és mindent feladnék. Próbálok mást találni, hogy legalább elterelje a figyelmem, de nem megy, érted? Mindenkiben őt látom és mindenkiben őt hiányolom. Nem hiszed el, igaz? Senki nem hiszi el.. Miért olyan nehéz elhinni, hogy minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy boldog legyen?
- Hozok neked valami bogyót.. nagyon rosszul leszel, ha kijózanodsz..
Kiment a fürdőszobába, de mire visszament hozzá, Pete már a teraszon volt. A friss levegő kicsit megnyugtatta. A telefonját nézte gondolkodva. Travis leült mellé és adott neki egy pohár vizet, meg egy fájdalomcsillapítót. Régóta ismerte, gyakorlatilag mindent tudott róla. Azt is, hogy ritkán iszik, és utána mindig nagyon ki van ütve.
- Fel akarom hívni.. hallani akarom a hangját.
- Ne tedd. Hallgass rám. Józanodj ki előbb, majd utána beszéltek. Ne zaklasd fel, csak aggódna miattad.
- Mit csináljak akkor? - sóhajtott hátradöntve a fejét. Travis rágyújtott egy cigire és megkínálta őt is - Köszi, nem kell. Nem akarom telehányni a teraszt.
- Úgy is le kéne már takarítsam.. legalább ösztönöznél - mosolygott Trav. Pete nevetett és sóhajtott.
- Miért szeretem?
- Mert egyedül vagy és szükséged van rá, hogy valaki törődjön veled, szeressen.. ő pedig bevált feleség. Ismered is, magával ragadott, rá is gerjedtél.. gyakorlatilag tökéletes választás. Teljesen érthető. Amúgy is. Az ellentétek vonzzák egymást. A ti esetetekben nem is gyengén.
- Akkor miért ilyen rohadt nehéz? Miért nem lehetek vele?
- Talán ő csak egy lépcsőfok, tudod. Most már tudod, milyen nőt kell keresned. Abból meg rengeteg van, csak válogatnod kell.
- De belőle csak egy. Nem tudom, akarnék-e bárki mást, aki hasonlít rá. Hazudnék a csajnak is, magamnak is.
- Nincs halálos szerelem, csak lusta utazó.
- Jah. Igazad lehet. Teljesen az ujja köré csavart.
- Pedig annyira nem nagy szám.. - sóhajtott Travis - Aranyos, kedves, a tulajdonságai rendben vannak, bár nem ismerem annyira. De láttam már szebbet is.
- Engem sem a külseje érdekel.. bár nekem az is tetszik.
- Nem mondtam, hogy nekem nem. Teljesen rendben van kívül-belül, csak azt mondom, hogy biztos van nála jobb is.
- Nem tudom.. - sóhajtott Pete is - Nekem így kell.. de mihez kezdjek? Te mihez kezdenél a helyemben?
- Hát először is kijózanodnék. Aludnék rá egyet, aztán gondolkodnék, miért szeretem. Hátha rájövök, hogy csak egy a sokból. Tudom, nem az, ne ess nekem, de gondoltál már arra, hogy félreismered? Persze, amit szeretsz benne, az nyilván valódi, de senki sem tökéletes. Mi van, ha olyan hibái vannak, amik nálad döntőek egy kapcsolatban?
- Az egyetlen hibája én vagyok - nézett Travisre szomorúan - Dynának igaza volt. Mindenkinek igaza van. Csak tönkreteszem..
- Egy tanácsot azért fogadj még el!
- Mit?
- Ha úgy érzed, hogy veled akar lenni, hagyd neki. Nem csak a szexre gondolok. Ha azt érzed, hogy te kellesz neki, akkor tedd boldoggá. Arról egyikőtök sem tehet, hogy szeretitek egymást. Ráadásul egyfolytában harcoltok ellene. Ő legalábbis harcol. Mégis folyton nálad köt ki. Szerinted miért?
- Nem akarom kihasználni, hogy otthon gondjai vannak és megbízik bennem..
- Nem is kell. Nem használod ki. De szüksége van rád, bárki bármit mond. Maradj mellette, de próbáld türtőztetni magad.
- Viccelsz? - nevetett Pete - A közelében kifordulok magamból. Az a maradék önuralmam is eltűnik. Rám se ismernél.
- Akkor nem fogok rád ismerni, ha Chester szétveri a fejed, amiért a feleségét fűzögeted. Azt meg gondolom te sem akarod.
Travisnek igaza volt. Nem akarta. Az életemet sem akarta bonyolítani, de nehezen nyomta el az érzéseit és a vágyait. Az én érdekemben megpróbálta ugyan, de ehhez az kellett, hogy ne is lásson. Csak úgy tudott távol maradni tőlem, ha ténylegesen messze volt. Erre a koncertek miatti utazgatások remek lehetőséget nyújtottak. Messze volt tőlem, a vonzáskörömön kívül.

A cikket írta: Reenzy

támogatóink