újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

A jótett

Látogatók száma: 49

Tavasz volt, ősz volt, vagy más egyéb köztes évszak, az ég vigasztalanul szürke, és a fákon madarak csicseregtek. Verebek, cinkék vagy poszáták? Ebadta műveltsége csak a sejtmagig, lüktető üregecskéig és a papucsállatka csillójáig terjedt. Már két füzetet telerajzolt nagy ázalékokkal, pontokkal és pöttyökkel, amelyek az állatvilág egyedeit jelképezték, de semmit se mondtak arról, mik azok a tollas jószágok ott fönn az ágakon. Ez pedig baj, mert akkor hogyan tegyen jót velük? És Ebadtának sürgősen jót kellett tennie. Van egy ilyen előírás – hol is? Apa szerint a cserkészeknél, nagypapa viszont mindig úttörőkről beszélt – nem is csoda, hogy Ebadta folyton összekeverte őket. Mindegy, gondolta Ebadta lemondóan, mindenki az én jótetteimre pályázik. A múltkor is a pap bácsi az etika órán – vagy az a hittan volt? Még nem vettem észre a különbséget. Érdekes, apu a filozófiáról és a logikáról mondta ugyanezt.

De miféle jót lehet tenni a csicsergő tollasokkal? Ha készítenék egy kisfilmet, és feltenném a Youtube-ra – bár nem biztos, hogy mindenki örül annak, ha madárnak nézik.

Kis töprengés után Ebadta úgy döntött, az lesz a legnagyobb jótétemény, ha békén hagyja a csicsergőket. Pedig olyan vicces, amikor mind egyszerre felrepül! Az egyik megindul valamerre, és a többi mind utána. Biztosan ő a főni! De honnan tudják, amikor olyan egyforma mindegyik?

Nem kergettem el a madarakat, próbálkozott Ebadta, de maga is érezte, hogy ez kevés lesz. Talán ha megetetné Blökit? Van egy hosszú szál kolbász a frigó tetején. Kérdés, hogy miért van ott? Díszítésül nem lehet, mert nem illik a konyha színvilágába. Anyu nagyon kényes a kék és zöld színharmóniára. Mondjuk, a zöld elég hamar bekövetkezik, ha a kolbász még sokáig ott lesz a frigó tetején.

Ki más értékelné jobban a nemes gesztusokat, mint Blöki?

Ebadta betrappolt a konyhába, kikotorta a kolbászt a mindenféle sajtmaradék és papírszemét közül, majd meglengette Blöki orra előtt.

A kutya felélénkült, és a tekintetével már mondta is: Dobd el, kis gazdám, én majd visszahozom! Tudom én, hogy ez a legkedvesebb szórakozásod! – Sajnos, Ebadta nem mozdult, meg sem lóbálta azt a kolbászt. Kis gazdám, nem értem, mi ebben a buli?

Edd már meg, türelmetlenkedett Ebadta.

Hát nem. Blöki tudott valamit, amire emberi orr nem képes. Tudta, hogy miért került a kolbász a frigó tetejére, és mivel Ebadta el sem engedte, el sem dobta, a kutya metakommunikációhoz folyamodott. Fölemelte az egyik hátsó lábát, és -- mi baj van, kis gazdám? Csak megjelöltem. Csak azért, hogy mindenki tudja, ez az enyém.

A gecibe, mondta Ebadta, és én igazán sajnálom, de újabban ez megy minden iskolában – van egy fogadásom, hogy egyes fiúk nem is tudják, mit jelent. Ebadtának is csak a múlt héten magyarázta el az óvodás húga. Megint nem jött össze! Pedig én már milyen szépen elterveztem: megetettem egy éhező kiskorút.

Körülnézett az udvaron. Fűnyírásról szó sem lehet, ez a kikopott, kifoszlott, pár szál zöldség már most se lehetne rövidebb. Talán ha meglocsolnám, reménykedett Ebadta, a fű gyorsan kinő, le lehet nyírni, feladat elvégezve, pont. Sajnos, még végig sem gondolta, eleredt az eső, és Ebadta csalódottan tekintett fel az égre. Ezt most minek kellett? Nem tudtál volna várni egy kicsit, csak addig, amíg meglocsolom?

Az esőnek meglehetősen sajátos fogalma van a jótettekről. Őt aztán nem érdekli, hogy odalent sok-e vagy kevés az égi áldás. Szép is lenne, ha szubjektív igényekhez igazítanánk a globális projekteket! Nincs itt semmi felettes hatóság, se úttörőház, se cserkészdzsembori. Csillabérc zárva van. Igenis, Csilla! Sok vetkőzés árán, de végül elérte a Femen.

Ebadta behúzódott az eresz alá, és onnan szemlélte a nagy-nagy szürkeséget. Lőttek a mai házi feladatnak. Mit lehet tenni, ha esik az eső? Sapka-sál? Persze, de ez csak akkor érvényes, ha itthon vannak az ősök. Különösen anyu. Ő is csak azért, mert nagymama bármikor beállíthat, és megsértődik, ha megint az ágy alatt találja azt a norvégmintás, nagy izét.

Amibe ő belekötötte a szíve vérét. Olyan is.

Most egy kis mozgás támadt a szomszéd udvaron. Hova a gecibe (pardon) megy Jenő bácsi, amikor esik az eső? Csisz-csosz a kapuig, kitt-katt a zár, kalimpál egy kicsit az esernyőjével. Jó lesz sietni, mert a busz már kanyarodik! Jenő bácsi siet, amennyire tud, futni próbál a pókos lábaival. El kell érni, különben legalább húsz perc ebben a szakadó esőben.

A villanykörte felvillant egy pillanatra, aztán el is aludt.

Ebadta lódult egyet, és kinyitotta a kaput. Na végre, gondolta Blöki, lesz egy játszótársam! Csaholva iramodott Jenő bácsi után, akiről mindenki tudja, hogy akár egy molylepkétől is halálra rémül.

Elérte a buszt.

Jótett letudva, sóhajtott Ebadta, és visszavonult, hogy békés programozással töltse a hátralevő órákat, amíg haza nem érnek az ősök.

A cikket írta: Müszélia

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Nekem is tetszett :)

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Nagyon jó!... tetszik, amilyen lazán írsz...

"lazán, mint a kazán"
Nagyon jó!... tetszik, amilyen lazán írsz...
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: