újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Amiért érdemes

Látogatók száma: 46

Kergetjük a saját álmainkat, mint szomjas sivatagi utazó a délibábját, közben meg vagyunk róla győzödve, hogy ami után futunk, az az életünk egyetlen értelme és célja, és amik valóban fontosak lennének többnyire ehanyagoljuk. Siker, elismerés, karrier, nagyobb ház, legújabb autó, luxuscikkek, hobbik, amik elveszik az időt mástól. Amikor rájövünk arra, mennyire értelmetlen dolgokkal töltöttük életünket, rendszerint túl késő. A haldoklók sosem azt mondják, bárcsak többet takarítottam volna, bárcsak előrébb jutottam volna a karrieremben, bárcsak több pénzt kerestem volna és nagyobb házam lett volna, bárcsak nagyobb gyűjteményem lett volna. Sosem. Ami elhangzik kimondva vagy kimondatlanul: bárcsak több időt töltöttem volna a férjemmel, feleségemmel, gyerekeimmel, barátaimmal, bárcsak jobb anya, apa, barát, ember lettem volna, bárcsak jobban szerettem volna. Az élet kis dolgai a fontosak, az élet apró örömei. Minden pillanat, amire később szívesen visszaemlékezünk. Egy illat, egy mosoly, egy ölelés, nevetések, utazások, élmények. Egy hajnali napfelkelte, közös kávézás, beszélgetés, egymásra figyelés. Amikor együtt vagyunk azokkal, akik fontosak, mindegy hol, és tudjuk, elfogadnak. Ha a nagy rohanásban meg tudunk állni és a  csendre figyelni. Amikor segítünk másoknak. A nehézségek felett aratott győzelmek. A kudarcok, amik alázatra tanítanak.
Küszködünk, szenvedünk, hogy elérjünk valami nagyot, valami maradandót vagy gazdagok legyünk, és közben efelejtünk élni. Toljuk a napokat: "Majd ha...", "Majd akkor...", "Csak ezen legyek túl és jobb lesz", "Csak ezt érjem el és akkor lesz időm". És közben eltelik az élet és sosincs időnk. Eltelnek az értékes napok, a pillanatok.
Egy életen át üldözzük saját boldogságunkat, mert mindig feltételhez kötjük, mitől leszünk boldogok. Egy életen át foglaljuk le magunkat haszontalan dolgokkal. Homokot gyűjtünk puszta kézzel, de mire a vödörbe emelnénk, kifolyik az ujjaink közül. Eljárunk egymás mellett szótlanul, gyűlölködünk, folyton kritizálunk. Hajszoljuk a saját igazunkat. Kiengesztelhetetlenek, önzők vagyunk.
Szeressünk. Akkor is, ha nehéz, akkor is, ha fáj. Éljünk, amíg élhetünk és van rá időnk. Fektessünk erőt abba, hogy a gyerekeinket tiszteletre, tisztességre, becsületességre, kitartásra neveljük, ezeket sose veheti el tőlük senki. Hagyjunk magunk után vagyontárgyakon kívül mást is. Példát, szellemi örökséget, emlékeket. Hány gyerek mondja azt vajon manapság: Olyan szeretnék lenni mint az anyám vagy az apám? Ez minden oklevélnél, pénznél, új autónál többet jelent. Azokkal legyünk, akik fontosak, arra fordítsunk energiát, amire érdemes. A többi nem számít.

A cikket írta: Grace

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Kedves Grace!

A szívemből szóltál, mert ilyen és ehhez hasonló gondolatok foglalkoztatnak mostanság. Bizony hajszoljuk (hajszolják)... megfeledkezve arról, hogy az emberi élet véges. Pontosan, ahogy írod.

Vannak emberek, akik az utolsó-utolsó esélyüket is elvesztik önző, szeretettelen, másokat kihasználni képes magatartásuk, a saját életük és mások iránti közömbösségük miatt, azt gondolva, hogy az ember úgy általában véve is ostoba, hogy észre sem veszi a hazugságaikat. Tévedés.

Akkora energiát képesek belefektetni bizonyos emberek behálózására hazugságokkal, manipulálással ezért-azért, hogy egy kicsivel jobb életük legyen, ha az csak átmeneti is, mert észreveszik a gyenge pontjaikat, a sebezhetőségüket, tovább nem néznek az orruknál, és nem tudják a balgák, hogy kevesebb energiával, becsületesebb életmóddal, nagyobb beosztással már egy, ha nem is palotát, de egy szerény, saját otthont fel tudtak volna "húzni" maguknak.

Soraiddal nagy igazságokat mondtál ki, érdemes arra, aki még teheti, átgondolja az élete értelmét és változtasson a hozzáállásán.

Köszönöm! Éva :-)
Kedves Grace!

Valóban, időnként ezt kellene mindannyiunknak csinálni. Megállni, és elgondolkodni azon, hogy melyek az élet igazán fontos dolgai. Nem csak nyomni a munkát, mint meszes a dudát, aztán egyszer csak feleszmélünk, hogy elment mellettünk az élet és elfelejtettük a legfontosabbat: egyszerűen csak szeretni.


Köszönöm, hogy olvashattam!

Pussz, Tündér

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Kedves Grace!

A szívemből szóltál, mert ilyen és ehhez hasonló gondolatok foglalkoztatnak mostanság. Bizony hajszoljuk (hajszolják)... megfeledkezve arról, hogy az emberi élet véges. Pontosan, ahogy írod.

Vannak emberek, akik az utolsó-utolsó esélyüket is elvesztik önző, szeretettelen, másokat kihasználni képes magatartásuk, a saját életük és mások iránti közömbösségük miatt, azt gondolva, hogy az ember úgy általában véve is ostoba, hogy észre sem veszi a hazugságaikat. Tévedés.

Akkora energiát képesek belefektetni bizonyos emberek behálózására hazugságokkal, manipulálással ezért-azért, hogy egy kicsivel jobb életük legyen, ha az csak átmeneti is, mert észreveszik a gyenge pontjaikat, a sebezhetőségüket, tovább nem néznek az orruknál, és nem tudják a balgák, hogy kevesebb energiával, becsületesebb életmóddal, nagyobb beosztással már egy, ha nem is palotát, de egy szerény, saját otthont fel tudtak volna "húzni" maguknak.

Soraiddal nagy igazságokat mondtál ki, érdemes arra, aki még teheti, átgondolja az élete értelmét és változtasson a hozzáállásán.

Köszönöm! Éva :-)

Kedves Éva!

Köszönöm! :-)

A te soraiddal is teljesen egyetértek, nagyon jó kiegészítése annak, amit leírtam! Nagyon sokan bármilyen eszközt bevetnek, csak elérjenek valamit, amivel épp kihúzhatják egy kis ideig, amivel feljebb juthatnak azon a létrán, ami aztán sehova se vezet. Embereket használnak, csak hogy feljebb jussanak. Közben azt hiszik, senki se láthat át rajtuk. Dehogynem. Csak már nem látják önmagunkat, mert elvesztek maguk lenni az eszközeik miatt.
Inkább legyen valaki szerényen önmaga azokkal, akiket szeret, mint eladja magát a sikernek, a vagyonnak áldozatok árán.

Puszi, Grace
Drága Grace!

Bizony minden oklevélnél és gazdagságnál többet jelent,ha kimondhatja valaki:Olyan szeretnék lenni mint az anyám vagy apám.Addig fordítsunk időt azokra akiket szeretünk,amíg lehet!
Puszi

megtekintés Válasz erre: Tündér

Kedves Grace!

Valóban, időnként ezt kellene mindannyiunknak csinálni. Megállni, és elgondolkodni azon, hogy melyek az élet igazán fontos dolgai. Nem csak nyomni a munkát, mint meszes a dudát, aztán egyszer csak feleszmélünk, hogy elment mellettünk az élet és elfelejtettük a legfontosabbat: egyszerűen csak szeretni.


Köszönöm, hogy olvashattam!

Pussz, Tündér

Kedves Tündér!

Köszönöm szépen soraidat, és azt, hogy olvastál! :-)

Pussz!

megtekintés Válasz erre: Anyu

Drága Grace!

Bizony minden oklevélnél és gazdagságnál többet jelent,ha kimondhatja valaki:Olyan szeretnék lenni mint az anyám vagy apám.Addig fordítsunk időt azokra akiket szeretünk,amíg lehet!
Puszi

Drága Anyu!

Igen, így van, és remélem, hogy sokaknak fontos ez még.
Köszönöm, hogy olvastál!

Puszi! :-)
Ez kéne valóban a legfontosabb legyen.

Puszi!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: