Csigaforgató
Látogatók száma: 32
Észak-Afrikától Kamcsatkáig, Izlandtól Kínáig mindenütt rengeteg csiga hever a tengerparton. Némelyiknek gyanúsan kagyló-alakja van, de ne vitatkozzunk, mert a munka is rengeteg: a csigákat egész nap forgatni kell. Ki más végezné ezt az idegőrlő és monoton munkát, mint a csigaforgató?
A legszigorúbb kaposvári dress code szerint öltözve – fekete hát, fehér has, piros szemek, csőrök és lábak – seregestől szállják meg a tengerpartokat. Lármásan üdvözlik egymást – a legújabb nyugati őrület szerint a jó napot már nem píszí, mindenki szép napot akar, és vérig van sértve, ha a tecsó pénztáros nem kíván gyönyörű reggelt percenként háromszázszor. A csigaforgatókkal nincs gond, ők úgyis állandóan csacsognak, arról pedig szó sincs, hogy felbukkanjanak a köszönésmániás Káeurópában. Ne nézz minket madárnak, tesó!
Jappersze, van szárnyunk, szívesen és jól úszunk, a bukás kizárólag az ellenség megtévesztésére szolgál. Még a csigaforgatókölyök is vígan úszik 15 métert a víz alatt, és aztán felfelé bukik.
Ha jól meggondoljuk, nincs is más ellenségünk, mint az ember, akivel már sok ezer éve elhitettük, hogy ehetetlen a pecsenyénk.
Azt mondod, kell a fenének a mi bruttó 25-30 dekánk? Ugyan más, tesó! Az olaszok képesek megenni a kolibrit is, ha az összes macska elszaladt előlük.
El is kerüljük Itáliát, a digók forgassák meg maguk a csigáikat. El sem hiszed, mennyi a forgatni való csiga! Vannak köztük fövényférgek, tengeri sünök, rákok, rovarok és kagylók is; különösen szeretjük az osztrigákat. Citrommal, persze. Nézd, hogy csinálom: jól beakasztom neki a csőrömet, felfeszítem, aztán elegánsan elcsipegetem. Elég baj, hogy a kagylóhéj kemény, és a csőröm hamar elkopik. Majd kikotrok néhány puhább falatot a homokból, de ne hidd, hogy lemondok a kedvenc csigámról, aki osztriga. Csak felrepülök vele jó magasra, és egy kőre ejtem; ennek az eljárásnak egyetlen csiga sem tud ellenállni.
Hát, ha már így benne vagyunk, elárulom neked, hogy nem a forgatás a lényeg, és a tengerpart sincs bekamerázva; Angelina Jolie se vonul fel, hogy lerendezze a rajongóit. Még véletlenül sem forgatom fel a csigákat – a felforgató tevékenységet nem veszik jó néven sehol. Én csak felfalom őket – meg mindent, amit lehet – az apróbb kagylókat egészben nyelem le, nehogy még jobban szétcsesszem a csőrömet.
Békésen élünk, mint afféle osztrigahalász kispolgárok. Szívesen utazunk külföldre, vagy legalább Skóciába, az is eléggé külföld egy tősgyökeres Csatornalakónak. A nyaralóhelyen először is megbúboljuk az asszonyt, illetve mind a kettőt, mert az trendi. A fészket is a csajok készítik, végül is ők ülnek benne, nem igaz? 3-4 hét nem olyan nagy megpróbáltatás, és sokat segít, ha ketten vannak, veszekedéssel jobban telik az idő. Eltart egy hónapig, mire a porontyok megtanulják a csigaforgatás művészetét, és végre hazamehetünk, mert mindenütt jó, de legjobb sehol.
A cikket írta: Müszélia
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Pussz,
Tündér
persze hogy mindent tudok, én vagyok az okoska.
meg a butuska is.