Csörgőbak
Látogatók száma: 35
Az megvan, hogy Thüringiában, Brandenburgban és esetleg a Harz hegységben a vadászok nemcsak bakot, de csörgőbakot (Rasselbock) is lőnek? Kocsmákban, vadásztanyákon ki is szögezik a falra a trófeáját. A csörgőbak nyúlfejű, és őztől kölcsönzött agancsot visel. Kitömött állapotában már nem csörög, az egyéb kommunikációs képességeit illetően nincs tapasztalatom, mert mi annak idején nem vadászni jártunk az NDK-ba. A KGB, bocs, a KGST utasítására beszéltük meg rendszeresen, hogy a keletnémet elvtársak mennyire szeretnék, ha megvásárolnánk a meddőhányóikat, ánblok és cuzámmen. Az évszázad üzlete, sok ezer tonna, és lehet, hogy van benne platina is! Mi meg azt feleltük, sajnáljuk, de meddőt momentán nem vásárolunk, hányni pedig tudunk magunk is. Tudtuk azt is, hogy ők mit fognak ajánlani, ők tudták, hogy vissza fogjuk utasítani, de nem haragudtunk egymásra, mert ez volt az előírás. A kiutazásba még belefért egy derűs hangulatú, elvtársi vacsora, séta a hársfák alatt, szappan- és mosóporvásárlás, aztán végre haza lehetett jönni, aminek mindenki nagyon örült.
Egyszer átutaztunk a behavazott erdőségen, Eisenach környékén, de annak is csak annyi értelme volt, hogy ettünk egy szoljankát, amit én már akkor sem szerettem. Az erdőben se csörgőbak, se csörgőkígyó, de még csörögefánk se, csak a havas fenyők. Persze ez is csak a KGST hibája; rosszul választották meg az évszakot az utazáshoz.
Amúgy nem lehet kérdéses, hogy a csörgőbak, alias szarvas nyúl nagyon gyakori volt az NDK-ban, különösen a Schwarza folyó völgyében, ahol több aranyat lehetett kimosni az iszapból, mint amennyit az ország meddőhányóiból kapartak volna össze. Nevezetes lelőhelyek még Ilmenau és valami Schmücke, amiről nem tudom, hogy egyik vagy isszák, mert az elvtársak figyelme csak arra terjedt ki, ami fém, főleg alumínium, vagy amivel kapcsolatban a vállalatvezetőség kiadta az utasításokat.
A csörgőbaknak még a nyomait sem lehetett felfedezni a magas hóban, igaz, hogy mi sem hagytunk más nyomot, mint nagy, sárga foltokat, az inotai kollégák sűrűn hátrahagyott emlékeit. Ez azonban egyáltalán nem kérdőjelezi meg a csörgőbakok létezését. Hogy is lehetne, amikor már sok száz éve lövik őket, és fogják is, amíg a reszkető kezekben a puska félrehord. Nyulak vannak, őzek vannak; sem a véletlen, sem a szándékos találkozás lehetőségét nem lehet kizárni. A macskák bagzanak, a fajdok dürögnek, a szarvasok bőgnek, a baknyulak csörögnek, ezzel a szóhasználattal mindenki eleget tett a kulturált társalgás illemszabályainak, és egyébként már az ovisok is tudják, nem az a baj, ha csinálják, hanem az, ha kiderül. Viktória királynő boldog, hogy ismét divatba jöttek az ötletei.
A Schwarza völgyében mesélik, hogy egykor egy nyulat és egy őzet egyszerre kergetett meg két medve. Az egyik jobbról, a másik balról menekült a folyó felé, és mindkettő megtorpant a parton. Előttük a sebesen áramló, fekete víz, mögöttük a felbőszült medvék, mi legyen most? Hirtelen kiemelkedett a folyóból egy tündér, aki olyan szűzies volt, hogy velem sellő, veled sellő. A kitárt karjai kristályhíddá változtak, egyfelől a nyúlnak, másfelől az őznek kínálva egérutat. Az állatok középen találkoztak, és mi már tudjuk, hogy mi lett az eredmény.
Nem, az egeret nem vették be harmadiknak, és ami a medvéket illeti, rájöttek, hogy ők tulajdonképpen vegánok, sokkal jobban szeretik a málnát és a mézet, mint a pecsenyét passzírozott répával, amit az emberek szégyentelenül vadas szósznak neveznek. Az arra érdemesek ma is látják a kristályhidat, többnyire akkor, amikor telihold van, és szépen tükröződik a vízen, de a tündér már nem jár vissza, hogy a Schwarza fölött tárogatózzon; az őzek és a nyulak pedig oldják meg okosba'. Itt van egy kis gond, mert más legendák szerint a csörgőbak nem is az őzzel kavar, hanem a csörgőkecskével, aztán lehet töprengeni, hogy az NDK-s férjek szarvakat vagy agancsokat viseltek-e?
A trófeák számát illetően, végül is mindegy, és ez a lényeg.
A bakok a népi mondások közé is becsörögték magukat. A hagyománytisztelő csávó megkérdezi. Talán csörgőbakot akarsz fogni velem? Szónoki kérdés, amire senki nem vár választ; a kérdező méltatlankodik, amiért palimadárnak nézik, vagy kétségbe vonják a tekintélyét. Erre logikusan csak azt lehet mondani, gyere ki a hóra, majd ott elintézzük – aztán ha maradt valami nyom utánuk a nagy fehérségben, meg lehet magyarázni a zsaruknak: Instálom, dehogy vót itt kocsmai verekedés. Csak azok a fránya szarvas nyulak.
A cikket írta: Müszélia
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves M!
Egy a lényeg! Be kell tartani a régi inka tanácsot,
amely így hangzik: - Sárga hóból ne egyél!
Amennyiben a sok elfogyasztott fenyőpálinka
hatására mégis megtennéd, - azzal nagy bakot
lősz!
Hegyivadász üdvözlettel: emillio
uőtlag kissé megvédeném a kollégákat, órákon át autóztunk az NDK-ban, és sehol sem volt olyan hely, ahol ezt kulturáltabban meg lehetett volna oldani. de a sárga foltok megmaradtak, mint szép emlék.
Egy a lényeg! Be kell tartani a régi inka tanácsot,
amely így hangzik: - Sárga hóból ne egyél!
Amennyiben a sok elfogyasztott fenyőpálinka
hatására mégis megtennéd, - azzal nagy bakot
lősz!
Hegyivadász üdvözlettel: emillio