Düh 1 rész
Látogatók száma: 14
Az öregember lemondóan legyintett. Vége!
Elvitték a maradék négy tyúkot is. Tudta, hogy a felesége megint sírni fog. Úgy siratta meg a tyúkocskákat, mintha az életéből loptak volna el egy darabot. Ami lényegében igaz is volt. Amit tudtak, megtermeltek maguknak, erre sem kellett a soványka nyugdíjból kiadni. De idén nem lesz télire semmijük. Ellopták a tyúkokat, a malackát az ólból, a terményt, még az uborkákat is. A fia dühöngött, de azok akiket tetteseknek gondoltak, csak nevettek rajtuk. A körzeti megbízott meg csak a vállát vonogatta.
- Nem tudunk mit tenni bátyám! Tehet feljelentést, de tanú nincs, meg hát..... nem fejezte be a mondatot.
Az öregember tudta mit akart mondani.
Örüljenek, hogy nekik nem esett bántódásuk. Az öreg Szabónénak a tanyán nem volt ilyen szerencséje. Úgy fejbe vágták, hogy az orvos szerint rögtön meghalt. Azért a két keshedt disznajáért!
Kitolta a kerékpárt a fészer alól és elbiciklizett a megbízotthoz. A gyanús ház udvaráról égett tollszagot hozott a szél. A muzsika hangosan szólt és azok meg abajgattak meg ciccáréztak hozzá. Ahogy meglátták az öreget, hangos röhögésben kurjongatásban törtek ki. A félmeztelen gyerekek utána eredtek az utca porában, de addigra belehúzott, nem érték utol. Tudta, hogy akkor kapott volna pár követ a hátába!
A megbízott megint felhúzta a vállait.
- Sajnálom Vendel bácsi!
Felvette a tényállást és megígérte hogy majd értesíti a fejleményekről.
Az öregemberben hetekig forrt a düh. Néha úgy érezte, hogy agyvérzést kap az idegességtől. Esténkét elkerekezett a kocsmába, amit a sógora tartott fenn a faluban. Ő is ismerte a társaságot, de nagydarab ember lévén és mert nem félt tőlük, hamar kiakolbólította őket az ivóból, ha kötözködni próbáltak.
Most a két gyanús ember szerényen állt a pult mellett. Még nem volt bennük annyi alkohol hogy erősek legyenek. Azonkívül csak ketten voltak. A nagydarab kocsmárosnak egy tenyere is sok lett volna elintézni őket. Az öregember rájuk nézett, majd a sógorhoz fordult.
- A jövő héten a vásárba megyünk az asszonnyal. Veszünk két malackát, Karácsonyra meg is nő! - mondta, talán hangosabban is mint szerette volna.
- Ide disznót Vendel? Nem sokáig lesz az meg! - legyintett a sógor.
Az öreg felhörpintette az ajándék fröccsöt és hazafelé indult.
Másnap a reggel már nagy munkába találta. A kamrából kihozta a villanydrótot, amit még tavaly vásároltak az asszonnyal a városi új áruház megnyitásán. Húzkodta a drótokat, majd ebédre kimerülten döccent le a székre. Margit eléje tette a rántott levest majd a krumplis tésztát is. Mostanában csak ilyen soványka ebédek jutottak nekik. Délután Vendel bácsi elővette a kicsi magnót, amit még tavaly az unokájuk hozott hallgatni a magyar nótákat. Kazetták is voltak a magnóhoz. Orrán a szemüveggel tanulmányozta a szerkentyűt, mert mi tagadás, már elfelejtette hogyan működik.
A cikket írta: Babenko
Hozzászólások
időrendi sorrend