Ecetfa
Látogatók száma: 41
Van egy fa, amelyet mindenki ismer, és mindenki rosszul tudja a nevét. Természetesen az ecetfáról van szó, amelyen csak meg kell nyitni a csapot, és máris dől e cet. Vagy nem. Egy idő után elhitették velem, hogy ezt a fát bálványfának hívják, mondjuk, teljesen feleslegesen, mert nem tud odamenni. Valami gyökér nem engedi. Már most, én nem tudom, mi a kapcsolat az ecetezés és a bálványozás között, de a brit tudósok szerint a hagymás krumplisaláta bálvánnyal nem működik, és egyes, mindennapi használati tárgyak feloldódnak az ecetben. Gondoljunk csak Kleopátra igazgyöngyére.
Megpróbáltam a végére járni ennek a tudományos problémának. Az ecetfa Észak-Amerikában őshonos, legföljebb tíz méterre nő meg, és terjedelmes ágai vannak. A levele összetett, karéjos, lándzsás, keskeny és bolyhos, nem kívánt törlendő. A bálványfa Kínában, Indiában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában él, a malájok égig érőnek nevezik. Terjedelmes ágai vannak, a levele összetett, karéjos, stb. Mindkettőnek a virága apró, zöldessárga, a termésük barna vagy sötétvörös, és minő meglepetés, olyan a szaguk, mint a macskaecet.
Ilyen fát én még sohasem szagoltam, és a macskák sem bálványozzák azt, amire most gondolok. Inkább bekaparják a földbe.
Megnéztem a képeket is, de az én ecetfám nem okoz allergiát, mint az amerikai, és az ázsiai bálványfa egészen más, persze azon kívül, hogy zöldre van festve, mint a rácsos kapu.
Az indiánok üdítő italt készítettek az ecetfa terméséből, gyengébb években dohány helyett szívták a levelét, amit annál könnyebben megtehettek, mert a békepipa nem vitatkozik. Az ecetfaecet tannintartalma olyan magas, hogy bőrt is lehet vele cserezni.
Az ázsiai bálványfa messze nem ilyen sokoldalú, ő csak van, dekoratív, és büdös.
A pannonicus vagy hungaricus változat egészen más. Mindenhol megterem, akár a fal résében. A fal nem örül neki, ami viszonylag érthetetlen, mert egy idő után magától is összedőlne. Vagy szétverik a ki nem fizetett alvállalkozók. A magyar ecetfa az első számú közellenség; a csecsemők az anyatejjel együtt szívják magukba a meggyőződést, miszerint minden ecetfát ki kell irtani. Kóla nem készül belőle, cserezni manapság senki sem akar, dohányozni csak bármitől öt kilométer távolságra szabad, és az egész fáról csak két dolog jut eszünkbe. Az egyik az, hogy gyorsan hozzon valaki egy baltát, a másik meg igazi népi klasszikus, aszongya, jecet ég a lámpába’. Gondolom, mi vagyunk a világ egyetlen országa, ahol jecetnek nevezik a villanyáramot.
A petrót nem, mert az dróton dzsavel.
A magyar ecetfa már csak azért sem lehet bálványfa, mert annak a levelét speciális hernyók eszik. Olcsó, erős és csúnya selymet termelnek, amilyen mifelénk nem fordul elő a szabad természetben. Az ilyesmit Kínából kell importálni, ahol szorgos kicsi kezek egyenesen a pet palackokról gombolyítják.
Magyar táj, magyar ecettel, írta a költő. Jó lenne tudni, hogy mire gondolt.
Az ablakom alatt már évek óta próbálkozik egy ilyen ecetfa, de a bolond kertész mindig kivágja, Szerintem fogalma sincs arról, hogy inkább bálványozni kellene. Egyáltalán minek megy kertésznek az, aki nem bírja a macskaecet illatát?
A cikket írta: Müszélia
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nagyon szórakoztató,Müszélia.
Ja igen. Nálam, mármint otthon is van egy ecetfa. Évek óta mindig kivágják a közmunkások, de újra nő és én hagyom, sőt alakítom. Felnyúlik egészen a harmadik emeletig... és árnyékot hoz... Egészen addig, míg hagyják.