Egy szerelmes asszony tündöklése és bukása
Látogatók száma: 82
Az életművem.Első rész folytatom.
I.rész
gyermekkorom szép világa
Budapesten láttam meg a napvilágot édes pici aranyszőke, hosszú hajú kislányként. Lola volt a becenevem. Sokat játszottam a kertben ,egyetlen drága nagynénémnél laktunk. Az udvaron rajzoltam bottal lakást és a kertet beültettem, vagy a pincelejárat betonján játszottam . Cukrász voltam és eladó.. Növényekből, mohából és vastag levelű gyomnövényekből nyertem a színeket, és tettem ilyen-olyan tálba. És beszéltem tessék venni, eladtam. Jó volt . Nagy volt a kert,kacsák,csirkék, csodás gyermekkorom volt a sok-sok virág között éltem. Vacsorára leültünk a terasz lépcsőjére és ettük a sárgabarackot kenyérrel, vagy dinnyét. Egyébként nem voltunk gazdagok de csodás volt a nagymamánál lenni ,aludni nála, azért jó dolgok voltak ezek Jött nagymama kártyázott velem zsíroztunk. Ha éhes voltam bemártottam a kenyeret vízbe, cukorral megszórtam, vagy zsíros kenyér, nem volt akkoriban válogatás. Egy szoba ,egy konyha volt miénk nagynénémnél. Anyáék a dupla ágyon én egy heverőn a sarokba aludtam.TV-t is csak 1969-ben vettek anyuék.Nehéz időszak volt de mégis szép, lassúbb,emlékszem a húsvét varázsára, a karácsony varázsára. Mindig szép volt és nem volt rohanó élet. Csodásak voltak az emberek Budafok-Baross Gábor telep XXII. kerületében éltem14 éves koromig. Más volt, nagynénémnek gombapincéje volt, akkoriban ő nagyon gazdagnak számított. Nekem már akkor hozatott sírós-nevetős porcelánfejű babát biedermeier kalappal,amikor még itt nem is lehetett kapni .Németországból hozatta, hihetetlen karakán aranyos nő volt.Ekkor 2 éves lehettem.Fogászatost játszottam és kinyomtam a baba fogát,. De mindent olyan jól viselt.Nem bántott.
Sokat nyaraltam édesapám jóvoltából, akinek rokonai Szekszárdon éltek és nagynéném rokonai Fegyverneken.Mindig leadtak iskolaszünet elején és augusztus 30-án hazahoztak.Nagyobb koromban apukám sátrát a diófa alá tettem, odabújtam be olvasni és pihenni nyáron nagyon jó volt.
Nem voltam jó diák csak az első 5 évben. Ekkor már édesapám szövő művezetőként kapott akkor még szakszervezeti beutalót Balatonfüredre és Balatonaligára. Sokat nyaraltam itt.Szavalóversenyt nyertem II. helyezett lettem. Ezek olyan szép emlékek még mindig tudom a verset, és Várnai Zsenit imádtam és a mai napig nagyon szeretem a verseit. Annak idején talán 1968-at írhattunk jöttünk haza Balatonaligáról és rengeteg eső hullott. Budafokon-Bross Gábor telepen béka eső, kimondottan szörnyű volt látni a mai napig irtózom tőlük, de megtörtént.
Az első 5 évben ötös tanuló voltam, majd elkezdtem balettozni 6-os koromban ez jobban érdekelt és a néptánc,mint a tanulás.Apámat sokat behívatták az iskolába, ilyenkor mindig pofonok vártak. Szegény anyám aki ma már nem él 65 éves korában elment tőlem, mindig óvott volna ,vigyázott volna rám de apám nem engedte. Rajtam volt a nevelési módszer kialakítva, amelyet a második házasságában a féltestvérekkel nem tett meg.
Ekkor volt az, hogy megismerkedtem egy 46 éves emberrel T.Tiborral.-vel. közértes koromban, aki akkoriban a közértben volt dekorációs.Kapcsolatunk volt rendesen, persze férjem nem tudott róla, úgy látszik a mai eszemmel szerelemre születtem. Sokat jártam az akkori Ördögorom Csárdába is, vele, kis kiruccanások szerelem mindig volt.Sok mindent kaptam tőle ruhát, elvitt ebédelni egy fiatal lánynak ez jó volt, kellemes és titkos kapcsolat.Ezt az embert 1969-től 1972-ig ismertem meg,sok időt töltöttünk együtt, autója volt,akkor nagy dolognak számított és olyan volt mint az apám lett volna, de büszkék voltunk mindketten.Ez alatt mintha kicsit alábbhagyott volna a szerelem, nagy sokk ért amikor megtudtam,hogy a dekorációs barátom szénmonoxid mérgezésben meghalt amikor pont mentem volna hozzá. De túléltem nem mondhattam el senkinek.
Sok mindent kaptam ettől az embertől, ruhát ruha anyagot hozatott Párizsból ami akkor még itt kuriózumnak számított anya tudta és mindenkinek elmondta szegény.
Apám megmondta, ha 14 éves leszek elhagyja a családot, függetlenül,hogy a testvéremet Én neveltem, iskolába és táncolni jártam. Ilyenkor szegény anya elfelejtette megetetni a testvéremet. Este mikor mentem haza én mostam, vasaltam a kis rékliket ruhákat, és etettem meg a testvéremet aki édes kis pici bébi volt. Nagyon szerettem, mondván velem mindig el volt és aranyos volt, aludt velem nem sírt.Én hordtam óvodába, majd iskolába.Ha beteg volt én voltam vele otthon betegállományban.
Akkor még ezt meg lehetett tenni nem úgy ,mint a mostani világban.
Édesanyám 38 éves korában megszülte a testvéremet,akit végül is neveltem mert anya már akkoriban kezdett beteg lenni. Testvéremet borzasztóan szeretem a mai napig.
A saját esküvőmről én vittem haza aludni őt és taxival visszajöttem az esküvőmre. Végül is mindenki megértette, ez időben Zuglóban laktunk az első panellakások egyikében.Kellemes volt és a különszobában laktunk, testvérem is velünk volt. Szegény anya annyira szerette apámat,hogy bele betegedet a testvéremet is azért hagyta ennyi idősen megszületni,hogy apámat visszatartsa.De nem volt visszatartó erő. Ő a másik nőt választotta, akinél 4 gyermeke született.Régen látogattam, már nem tartom vele a kapcsolatot,eltávolodtam tőle a sok alkohol és egyebek miatt. Mos 65 évesen jöttem rá, hogy nem kaptam tőle még egy sportszeletet sem,mióta elment. Már nem izgat,egy időben fájt, de mindig mondom "Ami nem öl meg az megerősít".
Így erősödtem a sok sok évek folyamán úgy, hogy képes voltam talpra állni a dupla nulláról a semmiből négy alkalommal is.
Mindenki mondja, hogy erőben, beszédben és amikor mérges vagyok tiszta drága nagynéném vagyok, akit imádtam világ életemben.
A cikket írta: gildia
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Mindenesetre köszönjünk hogy megosztottad velünk az élettörténetedet .
És várom a folytatását.
Üdvőzölek: Maya
Minő véletlen. :)