Farkascseresznye

Látogatók száma: 43

Az evolúciónak több láncszeme is hiányzott eddig, nem csoda, hogy sokan nem hittek Darwin vallásában. De aki keres, talál, és most végre tudjuk, mi köti össze a növény- és az állatvilágot. Egy olyan gyümölcs, amelyiknek farka van. Nem a tapír, bár állítólag az övé a leghosszabb, és nem is a sárgadinnye. Ott hátul a vidéki versenyző már tudja, kérem, mondja hangosan. Igen, a farkascseresznye! A cseresznyére egyáltalán nem hasonlít, de legalább a farkasra sem. Lombos és kevert erdők tisztásain fordul elő. Ha legalább 5 m magas, és hangyákat csalogat a piros virágaival, akkor nem az. Lilás virágai a levelek tövében ülnek, harangformájuk van, de ami megkondul, az nem a cseresznyevirág, hanem a konda. Vagy az anakonda, de ebben nem vagyok biztos. Japánba érkezve a cseresznyevirágok elvesztették a farkukat, viszont magukat szentté avattatták, ezért lett Japán a százmillió faszent országa. Minden szempontból elmaradott ország, még a cseresznyék farkát sem ismerik. Egyéb farkak terén is nagy a lemaradás, és nem véletlenül terjedt el a gésagolyók használata.

Mindenféle cseresznyének bogyótermése van, de ha farkas, akkor fényes és fekete. Nem jó nagyurakkal egy tálból farkascseresznyézni, mert a bogyók tele vannak méreggel. A levelek, a virágok és a gyökerek is. Különösen mérges virágzás ideén, szép, napos időben, tavasszal, nyáron és ősszel, télen csak azért nem, mert olyankor senki sem azért megy az erdőbe, hogy begyűjtse a nadragulyát. A nadragulya a farkascseresznye álneve, és már az is nagy méreg, ha nadrágujjas emberkének csúfolják, félreérthetetlen célzással azokra, akik a nadrágjukban matyiznak. Rendes farkascseresznye sosem tenne ilyet; nem is hord nadrágot. Ettől még nem válik ideális házastárssá, mert ugye ott van benne az a sok atropin, L-hsziocianin és belladonnin. Igazi méregzsák, na.

A brit tudósoknak még nem sikerült eldönteniük, hány bogyó kell a gyors halálhoz. Sokan próbálkoztak, de mire a kísérlet végére értek, nem tudták megmondani, hogy mennyi az annyi. Az atropint a görög sorsistennőről, Atroposzról nevezték el, aki nem szövi, nem méri, csak elvágja az élet fonalát. Az emberiség egy része mindig is nagyra értékelte ezt a tevékenységet. A prehisztorikus korban csupán nyílméregként használták, de aztán szerencsére eljöttek a kedves földön kívüli gyíkemberek, és elhozták nekünk a civilizációt. Görögök-rómaiak már nem a szegény, védtelen állatokat, hanem egymást mérgezték, ami kétségkívül óriási fejlődés. Számos trónkövetelő reménykedhetett abban, hogy közelebbről is megismerkedhet a farkascseresznye áldásaival.

A középkor volt a mérgezések fénykora. Ebben a fénykorban olyan nagy sötétség volt, hogy a farkascseresznyét gyakran összetévesztették a maszlaggal és a beléndekkel. Így jár az, aki nem a szakemberhez fordul. A szakembereket boszorkányoknak nevezték, és az inkvizíció szerint rengetegen voltak. Teljesen érthetetlen, hogyan éltük túl azt a nagy sötétséget, ami a fejükben uralkodott. A boszorkányt arról lehetett megismerni, hogy seprűn lovagolt, a repüléshez jóillatú kenőcsöt használt, amelyhez olyan finomságokat kevertek, mint ördögnyelv, sárkányvér, majomepe, varas béka vagy éppen farkascseresznye. Úgy látszik, falatoztak is egy keveset a kenőcsből, mert a spanyolcsizma, a hüvelykszorító, a vasszűz és más játékszerek hatására mind azt hallucinálták, hogy az ördöggel volt randevújuk, ettek-ittak, vígan voltak, és sose maradt el a kex.

A boszorkány mindenféle gonoszságra hajlandó volt, még gyógyított is, ha jól megfizették. Mit lehet gyógyítani a farkascseresznyével? Mindent, ami lázzal vagy fájdalommal jár, esetleg fertőző, mint a skarlát. Műtéteknél érzéstelenítő szer, magzatelhajtáshoz kiváló, a bénák eldobják a mankóikat, és rémülten menekülnek, ha látják, hogy egy boszorkány közeledik, a teliholdas éjszakán szedett, varázsigékkel megbolondított virágcsokraival. Enyhébb esetekben, ha csak egy vonakodó szüzet kellett elcsábítani, elég volt kiásni egy farkascseresznye tövet, és a gyökér helyébe odatenni az adományokat a növény szelleme számára. A gyökérből teát is főztek; aki túlélte, biztos, hogy előbb-utóbb elvesztette a szüzességét. A kanos legények egy darab gyökeret viseltek a nyakukban, és remélték, hogy majd csak történik valami. Ha a kertben magától jelent meg Atroposz istennő protezséja, azt nem volt szabad bántani, mert lehet, hogy beleköltözött a ház jó szelleme.

Vagy a rossz, akit újabban Homeopátiának neveznek. Majd pont a farkascseresznyét ne használnák a homeók patikusai, persze csak megfelelő hígításban, egy bogyó per Csendes óceán. Az angol Viktória királynő sosem szült cseresznyéből és farkakból kotyvasztott fájdalomcsillapító nélkül, és ez nagyon jó lehetett, mert csak a kilencedik gyerek után állt meg, amikor már az se segített, hogy Albert herceg több font gyökeret hordott a nyakában.

Kép: internet

A cikket írta: Müszélia

támogatóink