Időzavar (folytatás .2)
Látogatók száma: 63
X.
A földön fekszem. Eddig jutottam. Ismered azt az állapotot, amikor egyszerűen minden fáj? Amikor maga a létezés fáj? Hát én most itt tartok. Vérzik az orrom is. Vagy ami maradt belőle. Azt hiszem egy-két bordám is eltört, de képtelen vagyok most bármit is tenni értük. Igazság szerint mindenre képtelen vagyok. Fekszem és vérzem. Ennyit tudok. Sötét van.
Elaludtam vagy elájultam. Fene se tudja, de másnap reggel arra ébredek, hogy a pofámba tűz a Nap. Ugyanabban a pózban fekszem, mint tegnap. Most jó. Megnézem az órám. Egy frankó zsebóra. Feltörnek az emlékek...
Ahogy kotorászok a zakómban, véletlen megérintem a bordám. Úgy sikítozok, mint egy csecsemő. Kurvára fáj. Összeszorítom a fogam és felülök, nekidőlök a kanapénak. Felhúzom a pólóm és két szép kékes-lilás csíkot látok a bordáimnál. Frankó. Katonadolog, mondaná anyám. Ja, anyám mindig is férfit akart nevelni belőlünk. Vagyis szart a dolgainkra. Hát igen.
Kezdenem kéne valamit a sebeimmel, mert ez így nem állapot. Ezzel szemben viszont, most, a kanapénak dőlve, alig érzek bármit is. Rágyújtok egy cigire. Istenem, de jól esik. Hosszú volt a tegnap, az már egyszer biztos, de most már vége. Ráadásul a tökeim is megmaradtak. Igazándiból egész jól jöttem ki a dologból.
Közben véget ért a cigim és tudom, hogy muszáj csinálnom valamit. Felkászálódok és kimegyek a fürdőbe lemosni a vért a pofámról. Útközben észreveszem, hogy tárva-nyitva a bejárati ajtó. Ez azért már több a soknál! Oké, hogy betörik, bejönnek, elvégzik a dolgukat, de kifelé menet azért behajthatták volna. De nem tették. Ahogy odavonszolom magam, egyszer csak megjelenik Irénke. Képzelj el egy bájos, sacc per kávé száz-százötven éves nyugdíjast. Belevaló csajnak ismertem, de ez már neki is sok volt. Nem tudom mennyit látott a tegnapiból. Nem is érdekel. Köszönök neki, aztán behajtom az ajtót. Kilincsem nem élte túl a tegnap estét így, jobb híján a cipős szekrényt húzom az ajtó elé. Egész könnyű, szerencsére Anna már rég kipakolt belőle...
A tükörbe nézve magam is meglepődök. Az orrom kicsit jobbra ível és jobban megnézve a fülem is vérzett. Egy merő alvadt vér a képem. Mint valami kibaszott zombi film. A csapot megtöltöm meleg vízzel, majd belemártom az arcom. Lágy, meleg sötétség. Beugrik egy-két kép.
Két rohadt nagy állat áll az ajtóm előtt. Csöngetnek. Pánikba esem és lövésem sincs mit csináljak. Egy nyolcadik emeleti panellakásból nincs sok menekülési útvonal. Csak egy, de azt pont keresztezik azok a barmok. A két mamlasz verni kezdi az ajtóm. Közben ordibálnak, hogy tudják, hogy bent vagyok. Jámbor is be van szarva. Az ágy alatt reszket. Nekem is azt kéne, de nem. Iszom egy korty whiskyt és indulok ajtót nyitni. Diplomatikusan elrendezzük. Mégiscsak úriemberek vagyunk. Már nyúlnék a kilincsért, mikor rám rúgják az ajtót, tudod, olyan úriemberesen. Piszkosul fülön vágott az a szar. Tisztul a kép.
Megtörölöm az arcom és levetkőzöm. Kéne valami jég vagy mirelit, de Anna óta semmit se vásároltam. Mindegy. Fogok egy hamutálat, meg a tegnapi whiskyt és szépen, óvatosan lefekszem a kanapéra. Csörög a mobilom. Ahim az. Hát haver, rád most aztán rohadtul nem vagyok kíváncsi. Kinyomom és inkább kikapcsolom a mobilt is.
Órákig fekszem és egyszerűen csak az jár a fejemben, hogy hogy a picsába kerülhettem ilyen szituba. Nem is csak az elmúlt pár napról van szó. Az életemről. Azon agyalok, hogy vajon hol siklott ki. Régen nem voltam ilyen. Gimis koromban se voltam egy eminens diák, de komoly zűrt sosem csináltam. Egyetemen se volt semmi. A komoly három hónapos pályafutásom alatt egész jól viselkedtem. Aztán vége lett. Otthagytam és kész. Az egész régi életemet.
Nem dolgoztam, nem tanultam, inkább elkezdtem „élni”. Mindenben benne voltam és egész jó kis sztorik születtek. Egy este egyedül voltam otthon és baromira unatkoztam. A rázós bulikon járt az agyam és jobb híján elkezdtem leírni őket. Onnantól kezdve minden balhét leírtam. Egy nap megnéztem, mit alkottam. Kétszáz oldal tömény baromság. Nekem marhára bejött. Megmutattam egy havernak és neki is. Ő is megmutatta valakinek és így tovább. Pár hét alatt egész kis fan-clubom lett. Egyetemre nem jártam, mégis minden bulijukra meghívtak, és az emberek egyszerűen ismertek. Egyszer aztán jött egy telefon. Juditkától. Megkérdezte akarok-e pénzt keresni. Én meg akartam. Pár hónapi meló után végül ott állt a könyvem az áruházak polcain. Azt hittem én vagyok a legjobb. Marhára elszálltam.
Volt egy buli a jogászoknál. Ők aztán tudják mit jelent a parti. Ott ismertem meg Annát is. Épp egy tucat buta libával dumáltam, mikor jelzett a hólyagom, hogy ideje üríteni. Ahogy mentem a mosdó felé, egy kanyarban nekem jött a drága. Elég piás voltam... - Nem látsz a szemedtől? Picsa! – kezdtem az udvarlást. Iszonyatosan szájon törölt. Én meg csak pislogtam, mint hal a szatyorban. Ez volt az a pofon, ami egy kicsit visszazökkentett a normális világba. Meg persze Anna. Később kinyomoztam a nevét, és megkerestem. Istenre esküszöm, nem tudom miért egyezett bele a randevúba, de végül találkoztunk és a sors úgy hozta, hogy pár héttel később össze is költöztünk – az egyik havernak a nagybátyjának a volt polgármesterének volt egy ismerőse, annak meg egy lakása. Így béreltünk fillérekért lakást.
Nem érzem jól magam. Szédülök. Nincs mese, valakit fel kell hívnom. Visszakapcsolom a mobilom és már tárcsázok is.
- Szevasz Fater. Át tudnál ugrani? – nyögtem a kagylóba.
- Baj van fiam?
- Hát nézd az van, hogy...
A cikket írta: blasius
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Kicsit azért belenéztem, ne légy szomorú, Frodó urat, ha jól hallom (a hátam megett'), már cirka 8-szor szúrják le, és Samu épp most játssza meg a homoerotikust...kéne neked is írni vmi jó kis ... (ki se írom miről:))
Elolvastam mégis...mert rájöttem, h. rövid:)
Kritika: ua.
Peched van. (Bár ez nézőpont kérdése. Lehet, h. nekem van?:)) Ma már rám sóztak(:D:D:D) 35 oldalt, amit kisebb alakítgatás után összecsúsztattam 18-ra, de akkor is 18 volt, szal.... (holnap!:))
Kicsit azért belenéztem, ne légy szomorú, Frodó urat, ha jól hallom (a hátam megett'), már cirka 8-szor szúrják le, és Samu épp most játssza meg a homoerotikust...kéne neked is írni vmi jó kis ... (ki se írom miről:))
Elolvastam mégis...mert rájöttem, h. rövid:)
Kritika: ua.
Lehet majd írok arról is. Csak jó lenne már csinálni is végre:D
Na pussz.
Gondolatkölcsönzésként szántam.:)
Ötletnek.
De, természetesen amire te gondoltál, arról is írhatsz:)
(Jó'jcakát!)
Látom te is gyűlölöd a hobbitokat:D Amúgy a fiókban pihen még 4 fejezet. Jövőhéten szépen lassan felrakom őket. Hátha lesz, akit érdekel:D
Lehet majd írok arról is. Csak jó lenne már csinálni is végre:D
Na pussz.
http://www.youtube.com/watch?v=-5BxrjOpxXM&feature=related
:D
Meglepően rövid volt az eddigi fejezetekhez képest :)
Várom a folytatást. Eddig tetszett.
üdv, Zsizsik
Ettől nem vágtam magam hanyatt.
Ez nem volta annyira király, inkább csak királyfi-ka!
Várom a további 4 fejezetet!
Pusz
Juli :))
Ez nem egy folytatásos valami? Egy darabig még tudtam követni, de ha van jelentősége a római számoknak, I-V-ig, akkor hol van a VI-IX. fejezet?
Ha nincs, hát nincs.
Várom a hiányzó részt. :-)
Éva