Iszapugró géb
Látogatók száma: 33
A hal olyan állat, aki a vízben úszik? Nem feltétlenül. Ha iszapugró géb az illető, elvan a szárazföldön is. Már amennyiben az iszap is hozzátartozik a szárazföldhöz. De mégis, mihez tartozzon? Tűz, víz, levegő nem játszanak – szóval, bajok vannak a gébbel is, a kedvenc közegével is. Nem hagyja magát kategorizálni.
A géb tehát az iszapban ugrál, mégpedig a mellúszóin. 60 centi a rekordja, ami az átlagosan 8-15 centis testhosszához képest szép teljesítmény. A hasúszók egyes fajoknál lábfélékké alakulnak, másoknál tapadókoronggá; a hátúszók nem az úszásban, hanem a párkeresésben segédkeznek. A színes, pettyes dög némileg a békára vagy a gőtére hasonlít, persze kopoltyúja is van, és a szárazon víznyelvvel lélegzik – mintha a jóságos, de nagyon nem bölcs természet nem tudta volna eldönteni, hogy mit kezdjen vele. Nézze, uram vagy asszonyom, nem is tudom, hogyan szólítsam. Önöknél ugyanis a hölgy helyezi a spermiumokat vagy miket a hím, hogy is mondjam,üregébe – nálunk ez fordítva működik, de meg kell jegyezzem, hogy nem vagyunk mindig elégedettek – lehet, hogy Önök jobban tudják – persze az urak a gébek misztikus világában sem estek a fejükre, pl. jól elintézték, hogy az egész terhesség csak 2-3 hétig tartson. A következő projekt, hogyan passzolhatjuk le az összes szenvedést az asszonyoknak.
Gébnék már jelezték, hogy a nőnapi jácintot nem fogadják el kárpótlásnak, sőt még azt sem, ha anyák napján ágyba hozzák a reggelit. A több száz kistesó közül valamelyik feltétlenül a paplanra borítja a kakaót.
Sietek megjegyezni, hogy az iszapugró a müzlit nem eszi meg. Kedvence a mindenféle alga, apró vízi állat, rák, rovar, halcsökevény. Az iszapon vagy a mocsaras parton se ok nélkül ugrál – feleslegesen csak az ember cselekszik, pl. a sportoló. Felmászik a bordásfalra, de ott se jó neki, rögtön le is mászik. Körbe-körbe szaladgál, ahelyett, hogy megállna a kocsma előtt. Esetleg eldobja a kalapácsot, de nem veszi észre, hogy a sarló még mindig ott van a kezében, és termelheti tovább a GDP-t, különben nincs lovetta. Az iszapugró okosabb, csak akkor ugrál, ha elfoghat egy kövér szöcskét vagy egyéb jó falatot. Pecsenye reményében felmászik a partmenti fákra is. Először leköpi a kiszemelt példányt, aztán ha már jó kedves, egyszerűen beszippantja.
Naná, hogy nem felel meg a spanyol királyi etikettnek. De ajánlottam én valakinek, hogy együtt vacsorázzon egy gébbel a Costesben vagy az Arany kaviárban?
Iszapugrókkal pontosan annyira érdemes barátkozni, mint Damu Rolanddal. A kis halgőtebéka rendkívül agresszíven védelmezi a területét. A hímek látványos csatákat folytatnak a semmiért, akár az emberek. Ölre mennek egy kis darabiszapért vagy sivatagért, akkor is, ha nincs a mélyben se olaj, se margarin. Igaz, hogy a glory néha csak vainglory, de akkor is. A hímek kitátják a szájukat, és egymásnak feszülnek, aztán meglátjuk, ki bírja tovább. Többnyire Andy Vajna. Mondjuk, Andy és Roli között nem könnyű választani. Az iszapugró is azért lett olyan, amilyen, mert nem tudott dönteni a sok csodálatos génkészlet között. Jól van, megkapod mindet, aztán légy boldog velük.
Én nem tudom, hogy a légy boldog-e, az iszapugró se mindenütt, csak az olyan partvidékeken, ahol elég meleg a tenger, Indiai vagy Csendes óceán, Afrikától Japánig. Legjobb a mangrove mocsarakban, ahol mindenben el lehet bújni, ami lyuk, legyen az sár vagy fagyökér. A fő ellenségek a sirályok és a tengeri fecskék, míg az embereket a legnagyobb biológiai rejtélyek is csak addig érdeklik, ameddig van valami hasznuk. Gébinek mákja van, túl kicsi ahhoz, hogy érdemes legyen kifogni, és az okos ember egyébként sem a mocsárban halászik, hanem a zavarosban.
A cikket írta: Müszélia
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Nagyon jó volt ezt az irónikus és kedves kis történetet olvasni. Nevettem, okultam, s rájöttem valóban nem mi vagyunk a teremtés legfőbb lényei, s mi mindenkinél jobban harcolunk egymás ellen, mintsem magunkért, s fajunk fenntartásáért, az összetartozásért, s mi igyekszünk elpusztítani minden olyan helyet odut, ahol elrejtőzhetnénk a világ és a gondok elől. A mikro világunk is csak olykor illúzió, pedig nagyban kellene gondolkodnunk, hogy minden rossztól megóvjuk önmagunkat, fajunkat, s a ránk ruházott lehetőségeket a legjobban kellene használni, s nem kihasználni mindent, kifosztva a jövő nemzedéket a lehetőségektől, a felfedezés szépségétől !
Köszi , puszi Éva.
Szia Müszélia !
Nagyon jó volt ezt az irónikus és kedves kis történetet olvasni. Nevettem, okultam, s rájöttem valóban nem mi vagyunk a teremtés legfőbb lényei, s mi mindenkinél jobban harcolunk egymás ellen, mintsem magunkért, s fajunk fenntartásáért, az összetartozásért, s mi igyekszünk elpusztítani minden olyan helyet odut, ahol elrejtőzhetnénk a világ és a gondok elől. A mikro világunk is csak olykor illúzió, pedig nagyban kellene gondolkodnunk, hogy minden rossztól megóvjuk önmagunkat, fajunkat, s a ránk ruházott lehetőségeket a legjobban kellene használni, s nem kihasználni mindent, kifosztva a jövő nemzedéket a lehetőségektől, a felfedezés szépségétől !
Köszi , puszi Éva.
köszi, örülök, hogy tetszett.