Szerelem?
Látogatók száma: 73
Nem nagyon tudtam melyik rovatba soroljam. Nem történet, csupán kérdések, amikre nem tudom a választ. Ha te tudod, akkor írj, szerintem egy világ lesz hálás...
Vajon hová tűnik a szerelem? Mért van az, hogy az esőben álló ölelkező pár meg van arról győződve, hogy övék a világ s később, másnap vagy egy hét múlva minden elszáll? Hová tűnik az az érzés? Talán csak x darab szerelem van a világon és az emberek saját hibájukon kívül átadják azt másnak? Vagy olyan mint a fizika? Az érzés nem vész el csak átalakul? De mivé? Miért és hogyan? Tudjuk irányítani, hogy szeretet, barátság vagy épp gyűlölet váljon belőle?
Egyáltalán mért vágyunk a szerelemre? Mert biztonságot nyújt? Vagy pont azért, mert egy ismeretlen új világba röpít? Jó egyáltalán a szerelem? Ha igen, akkor kinek? Neked vagy nekem? Létezik egyáltalán viszonzatlan szerelem? A szerelem definíciója nem követeli meg a viszonzottságot? Hisz ha viszonzatlan az érzés, az inkább szül bánatot és fájdalmat és az semmiképp sem szerelem.
Lehet, hogy az érzést a tudás öli meg? Egy-egy új információ? Tegyük fel kiderül, hogy büdös a lábam vagy nincs diplomám. Ez megölheti azt, amit halhatatlannak hittünk az esőben állva? Vajon a szerelemért is küzdeni kell vagy az csak betoppan az életünkbe? Ki lehet harcolni valaki érzelmeit? És ami fontosabb, hogy vajon megéri-e. Nem lesz-e az az érzés mű, amiért küzdünk? Vajon nem az az igazi, ami csak lesz, magától, a semmiből kiforrva?
Te voltál már szerelmes? Igen? Honnan tudod? A filmekből, könyvekből vagy anyukád meséiből? Vagy szimplán érzed? Miből? Abból hogy új vagy hogy más, ilyet még nem éreztél? És akkor az már szerelem? A szerelem az egy egzakt dolog? Mindenki ugyanazt érzi mikor szerelmes? Olyan mint a zöld, vagy a piros? Vagy mindenkinél változik? Akkor mért írunk le egy milliárdok által különbözően megélt érzést egy szóval? Ha annyira különleges, akkor ez nem degradáló?
Van egyáltalán olyan, hogy szerelem?
Érted miről beszélek? Gondolkozol? Végigolvastál vagy már át is ugrottál a következő cikkre?
A cikket írta: blasius
Hozzászólások
időrendi sorrend
Én is nevettem!
A cikk sem kutya! De abban biztos vagyok, hogy a diploma, ha nincs, az elnézhető. A büdös láb nem. Minden szép érzést lerombol. :)
A szerelem betoppan , váratlanul érkezik. Nem kopog. Csak ott van.
Akkor, ha rá gondolsz, a nagy Ő-re és mosolyogsz, bárhol vagy, bármit csinálsz. Az szerelem. Ha bánat ér, ha nehéz helyzetben vagy... Rá gondolsz, s könnyebbnek látod a világ dolgait, az szerelem.
Ha látsz valami szépet, s Rá gondolsz... az szerelem. Nem kell , hogy ott legyen, nem kell, hogy mellette aludjál el. (persze az nagyon jó) De többnek, jobbnak érzed magad, erősebbnek, bátrabbnak, szelídebbnek, hogy gondolhattál Rá. Ez szerelem.
majd rájössz magad. :-))
Csak tépelődj tovább, jót tesz a léleknek.
Ktr.
Szerintem sosem tudhatjuk, hogy van-e felette, vagy annál jobb. Mindig az a legjobb, amit aktuálisan megélünk, átélünk. Erre talán az idő adja meg a választ, mint oly sok mindenre. Egy biztos, ez is nézőpont, viszonyítás kérdése.
Lehet, hogy amit egyszer sírig tartó szerelemnek gondoltál, és más nélkül elképzelni sem tudtad volna az életed, az később "csak" egy bevezetőnek tűnik a nagybetűs szerelembe. Amolyan iskola előkészítő.
Nem hiszem, hogy képesek lennénk szavakba önteni azt az érzést, amit egy igazi nagy szerelem, és párkapcsolat alatt érzünk. Amikor társra találunk. Vannak szavaink, de elcsépeltek. Újra jelentést kell neki adnunk.
Az igazi szerelem nem szűnik meg. Talán idővel enyhül, kissé átalakul, de nem szűnik meg.
A kérdés(ek) bennem is többször felmerült már. ÉRZED, ha eljön, rád talál.
üdv, Zsizsik
Válasz erre: Bianka
Közben nem vagy szerelmes?(o_O) :)
Randi, udvarlási korszak: a rózsaszín köd világa, tiszta, tudatlan, felelőtlen, éteri...
Együtt járás: már kötött, felelősségteljesebb, odafigyelősebb...
Összeköltözés: érett, szeretetteljes, bensőséges, letisztult...
És így tovább...sztem a szerelem alakul (már akinél), már nem olyan tartós, újra elő kell hozni percekre, órákra, napokra, stb., de a háttérben ott egy másfajta érzés.
Én amúgy aszondom, húzza mindenki az udvarlásos -együtt járós korszakot, mert az a legjobb:).
A gyerekeset nem tudom, nem éltem meg.
Válasz erre: Bianka
Sztem nem nagy buli szerelmesnek lenni, csak akkor, ha viszont szeretnek. Különben a legpocsékabb érzés.
Válasz erre: dArc
Ne keverd a társas együttélés kféle fajtáit a szerelemmel. Randizni, együttjárni és élni valakivel teljesen más dimenziók, mint a szerelem.
Randi, udvarlási korszak: a rózsaszín köd világa, tiszta, tudatlan, felelőtlen, éteri...
Együtt járás: már kötött, felelősségteljesebb, odafigyelősebb...
Összeköltözés: érett, szeretetteljes, bensőséges, letisztult...
És így tovább...sztem a szerelem alakul (már akinél), már nem olyan tartós, újra elő kell hozni percekre, órákra, napokra, stb., de a háttérben ott egy másfajta érzés.
Én amúgy aszondom, húzza mindenki az udvarlásos -együtt járós korszakot, mert az a legjobb:).
A gyerekeset nem tudom, nem éltem meg.
Válasz erre: Bianka
Sztem az a szerelem tartós, amikor vkibe a tulajdonságai miatt szeretsz bele. Ez egy hosszú folyamat, mert nem "meglátom és megszeretem", tehát nem a külsejével fog meg.
Ha a külseje miatt szeretsz bele vkibe (hirtelen), két lehetséges variáns van. Vagy szerencséd van, és bejön a jelleme, tulajdonságai (mikor idővel megismered, megmutatja), vagy nem.:)
Általában ilyenkor minden szép és jó, és minden csuda rózsaszín, a szerelmed pedig felruházod mindenféle tulajdonsággal, amiket beleképzelsz. Aztán jártok moziba, buliba, néztek egymásra mint két szerelmes birka, és közben abszolút nem ismeritek a másikat, és mindketten a legszebb arcotokat mutatjátok a másik felé. ...Aztán telik-múlik az idő, és a szerelem is elmúlik, mert gyenge alapra (külső) épült.
A szerelemnek, életnek vannak fokozatai, sztem.
Randi korszak, együttélés, házasság, gyerek, család, unokák, együtt öregedni. És mindegyik szakaszban átalakul a szerelem, de alakulhat pozitívan és negatívan is.:)
B.
Ha a külseje miatt szeretsz bele vkibe (hirtelen), két lehetséges variáns van. Vagy szerencséd van, és bejön a jelleme, tulajdonságai (mikor idővel megismered, megmutatja), vagy nem.:)
Általában ilyenkor minden szép és jó, és minden csuda rózsaszín, a szerelmed pedig felruházod mindenféle tulajdonsággal, amiket beleképzelsz. Aztán jártok moziba, buliba, néztek egymásra mint két szerelmes birka, és közben abszolút nem ismeritek a másikat, és mindketten a legszebb arcotokat mutatjátok a másik felé. ...Aztán telik-múlik az idő, és a szerelem is elmúlik, mert gyenge alapra (külső) épült.
A szerelemnek, életnek vannak fokozatai, sztem.
Randi korszak, együttélés, házasság, gyerek, család, unokák, együtt öregedni. És mindegyik szakaszban átalakul a szerelem, de alakulhat pozitívan és negatívan is.:)
Black Ice nagyon jól összefoglalta a megfoghatatlant.
Az is igaz, ha szerelmes vagy nem vagy magadnál, ha magadnál vagy nem vagy szerelmes.
De kívánom, te azért éld meg a szerelmet. Mert az egyik legszebb érzés egyike a szerelem.
pusz
Juli :))
Nagyon sok kérdés merült fel a szerelemmel kapcsolatban most.
A kérdések a gondolkodás által alakultak ki.
A kérdéseidre a válaszok ha magyarázat nélkül is talán de érzéseidből fognak érkezni a lelkedből.
Lehetőségek és reagálások, ha leírnám a saját teljes véleményem, érzésem erről.
A. Aki olvas nem szerelmes. Elolvassa és gondolkodás, tapasztalat, érzései szerint információként kezeli.
B, Aki olvas szerelmes. Elolvassa és mindegy mit írok az nem befolyásolja azt amit ő érez. Mert szerelmes.
Szóval eme kérdésekre mindenki önmagában talál választ a többi másnak a tapasztalata, érzése.
A központi meghatározástól függetlenül.
Az író írásával magából tükrözi a saját értéki tartalmát.
X olvas egy szerelmes verset és ha szerelmes, vagy nagyon vágyik rá, azonosul egy szinten de belül ezt mondja. Jaj de szép vers én is így szeretem Y DE NAGYON!
Ha nem szerelmes gondolkodás alapján annyi a maximum hatás bárcsak érezhetném, vagy szép talán túl szép szavak. És lehetne sorolni...
A lényeg ha véleményem érdekel azt már sok versemben leírtam érzés által.
Egy rövid véleményt írok azért most.
Az ember társas lény és nem a haláltól fél a legjobban hanem a MAGÁNYTÓL.
(Itt nagy százalék inkább szorongva megváltóként tekint a halálra hogy a ürességnek vége legyen. Az engem senki nem szeret típus. )
A nem magányos szerelmes viszont már nem a haláltól fél hanem attól hogy a szeretet személyt elveszti általa.
De ez is csak egy vélemény.
Érezni kell a SZERELMET lélekből és nem lesznek kérdések csak a nagy Ő.
Üdv. Lacó
Azt kell, hogy mondjam nem csalódtam :). És ezt pozitívan értem. Fél kettő van és te megnevettettél. Ezt írd fel magadnak valahova.
Balázs
De az igazi szerelem az, amikor szerelem a kocsit.
Tamás
Ezekre a kérdésekre ,azt hiszem ilyen válasz dukál. :-)