Torkosborz
Látogatók száma: 40
Miért is kapta ezt a nevet a nem szent keresztségben? Először is, nem borz, hanem a menyétféle ragadozók közé tartozik – amúgy ha szembe jönne velünk egy példány, kisebb medvének néznénk. Persze nem sokáig, inkább szaladnánk, ahogy a lábunk bírja. Fára mászni nem érdemes, mert ez a macimenyét ügyesebben mászik, mint az ember.
Aztán torkos-e? Nem torkosabb, mint a többi ragadozó.
Német és holland neve (Vielfrass, veelvraat) szintén azt sugallja, hogy sokat eszik. Ezzel szemben az igazság az, hogy ragadozónkat a régi svédek nevezték el valaha fjellfräs-nak, hegyi macskának. Ez hangzott úgy a német fülnek, mint Vielfrass, sokat faló. Persze nincs fából, nem ló, de nem is kicsi farkas, ahogy az angolok nevezik (wolverine). Sőt a farkas a legnagyobb ellensége, el is költözik onnan, ahova bevették magukat az ordasok.
A torkosborz másik magyar neve se sokkal szebb: rozsomák. Ezt a csehektől vagy a lengyelektől kölcsönöztük, ahol így írják: rosomak.
Szerencse, hogy nem rózsamakknak neveztük el.
A torkosborz az északi vidéket kedveli, fenyőerdőkben, tundrákon él. Télen nagy vadász; hártyás mancsaival gyorsabban fut a havon, mint a zsákmánynak szánt állatok: hegyi kecskék, rénszarvasborjak, fajdok, havasi nyulak. Nyáron azonban felkopna az álla, ha nem olyan előrelátó – okosabb, mint egyes emberek.
Okos-e a rozsomák, vagy csak mákja van, de rájött arra, hogy az egész Észak – Európa, Ázsia, Amerika – egy nagy hűtőszekrény, és még áramot sem fogyaszt. Amikor könnyen megy a zsákmányszerzés, berakja a felesleget a fagyiládába – a hótakaró alá, vagy mély sziklahasadékokba, ahol nem férnek hozzá a rovarok. Tavasszal aztán, amikor kevés az élelem, és egyébként is szoptatni kell a kölyköket – egyszerűen rájár a készletére. Azt csak ők tudják, hogyan működik náluk az enyém-tiéd-övé, de valószínűleg nem nagyon jól, mert egyre kevesebb „borz” torkoskodik a saját hűtőszekrényéből; és ha a klímaváltozás eltünteti a vastag hórétegeket, vége a nevezetes készletgazdálkodásnak. A rozsomák még nem szerepel a veszélyeztetett fajok listáján, de hamar odakerülhet.
Hó nélkül pedig szegényes lesz a vacsora: főleg gyümölcs és állati tetem.
A felnőtt rozsomákok más szempontból is érdekesen szervezik az életüket: a sikeres hímek két-három nőstényt tartanak „állandóra,” míg a lúzereknek egy se jut. Az emberi társadalomban is be kellene vezetni ezt a rendszert.
A cikket írta: Müszélia
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia, Müszélia!
Most is elvarázsolt humoros ismeretterjesztő írásod. Gratulálok!
Az utolsó mondatod is mosolyt csalt az arcomra, mert óhajod már gyakorlatilag megvalósult, csak még általános társadalmi elfogadottságát kellene forszírozni.
Barátsággal üdvözöllek: Yolla
na ez az, ami nem fog sikerülni.
Most is elvarázsolt humoros ismeretterjesztő írásod. Gratulálok!
Az utolsó mondatod is mosolyt csalt az arcomra, mert óhajod már gyakorlatilag megvalósult, csak még általános társadalmi elfogadottságát kellene forszírozni.
Barátsággal üdvözöllek: Yolla
Kedves Müszélia!
Igen szépen és élvezetesen írtad le a rozsomák (népies nevén a torkos borz) bemutatását! Élvezettel olvastam ahogy humorral fűszerezted! Gratulálok!
Pussz: emillio
sajnos komolytalan vagyok, nem tudom humor nélkül elviselni az életet.
Igen szépen és élvezetesen írtad le a rozsomák (népies nevén a torkos borz) bemutatását! Élvezettel olvastam ahogy humorral fűszerezted! Gratulálok!
Pussz: emillio
Ezt a természetbarát fagyasztót én is be fogom vezetni. :)
Pussz,
Tündér