Tücsökmadár
Látogatók száma: 35
Ez a poszátaféle kismadár előfordul réti, nádi, berki és még sokféle változatban, de a lényeg az, hogy mindegyik tücsök. Lehet, hogy a tolla barnásszürke vagy szürkésbarna, fekete foltos vagy vöröses, az egyik is tücs, meg a másik is.
A tücsök La Fontaine meséjében hegedül, illetve Dickens még szörnyűbb meséjében gondoskodik az extatikus családi boldogságról, és csak annyit mondhatok, hogy elképesztően ronda. Képzeljünk el egy szokatlanul nagyfejű, 2-3 centis fekete svábbogarat, aki egyáltalán nem hasonlít a madarunkra. Akkor miért nevezték el erről a szörnyetegről, illetve latinul a sáskáról (Locustella)? Csak azért, mert a tücsökmadár éppen olyan lármás, mint a madártücsök. Egész évben szépen meglapul a gazban, réten, vízparton, berekben, bármi is légyen az. Közben le nem venné a szemét a naptárról. Egyszer csak eljön az április, és a tücsökmadár nagy hirtelen szerelmes lesz. Egyelőre azt sem tudja, ki lesz a boldog kiválasztott, de ahelyett, hogy valahol szép csendben szonetteket írna, á la Petrarca, megkapaszkodik egy bokron vagy nádszálon, és elkezd ordítani. Jöjjön már valaki, legalább egy szöcske, mert elszabadultak a hormonjaim! Szárnya még csak volna, de rövidtávon nem repül; kizárólag akkor produkálja magát, amikor telelni indul Indiába vagy Afrikába. Nyárom csak a földön szaladgál, és zajong, mint akit ezért fizetnek.
Azt nem lehet mondani, hogy a tücsökmadár énekel. Hivatalosan reszelésnek nevezik azt, amit csinál, bár ez nem egészen szabatos, mert igazából csak szeretne reszelni, már mint ha értik, hogy gondolom. Hangja részben rozsdás fémalkatrészek csikorgására, részben a varrógép zakatolására emlékeztet, így aztán előfordul, hogy csak júliusban szánja meg egy ostoba tojó.
Szegény tücsökmadár azt hiszi, az éneklésével hódít, pedig egy fenét. A hölgyek nagyon jól tudják, hol vannak a leggazdagabb vadászterületek. Mmm, nyami, ezek a finom bogarak, delikátesz pókok, ízletes fatetvek! Ünnepnapon szuvidált hernyó, szigorúan brokkoli és mindenféle egészséges vacak nélkül. Ki tudna ennek ellenállni? Világos, hogy a rózsadombi reszelőst fogják választani, és nem a nyóckerest. A lovag égnek emeli a kitátott csőrét, és torka szakadtából reszel, az egész teste rázkódik, és nagyon nyomorultul érezheti magát. Milyen igazságtalan a biológia; a tücsökmadárnak még jobb keze sincs, hogy – de mindegy, ez az ő baja. Szíveskedett volna jobb karmát gyűjteni az előző életében.
A hölgy is szokott reszelni, de csak azért, hogy elkergesse a konkurenseket. Aztán, ha tényleg elégedett a vadászterülettel, úgy tesz, mint aki megadja magát. A tücsökmadár legalábbis Jimmy fia Krisztiánnak képzeli magát, egy perc alatt megcsinálja azt a 3-6 tojást, és abban az évben már nincs több élvezet. Lehet fészket rakni, kotlani, fiókát etetni, és még szerencse, hogy a kis zabagépek legföljebb két hétig maradnak odahaza. Ennyi volt, mehet tovább az önmegvalósítás-projekt.
Szóval, csak óvatosan azzal a karmával, mert mi jóság van abban, ha valaki csak azért él, hogy tojjon, azért tojik, hogy éljen, és közben halálra idegesíti a környezetét?
És akkor még nem is beszéltünk az egzisztenciális aggodalomról. A tücsökmadár jól tartja magát, nem is szerepel a vörös listán, annál siralmasabb a tücsök helyzete. Néhol már teljesen kipusztult, és mindenütt csökken az állomány. Rossz rágondolni, milyen bajban leszünk, ha ez a ronda féreg teljesen eltűnik a föld színéről. Ami a tücsökmadarat illeti, azt sem tudja, ötven év múlva mi lesz a neve. Szabó Lőrinc? A szürke valamelyik árnyalata? Vagy egyszerűen varrógépmadár?
A cikket írta: Müszélia
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves eM!
Az a Carlo Collodi egy mélyen szántó, és betű vető
volt, aki megcsinálta Dzsepettó mestert, aki kifaragta
a fafejű fafiút, aki nem fogadta meg tücsök tanítója
tanácsát! Ezt a gyermeket a keresztségben úgy nevezték
el, mint itt a lapon lévő tulajt, és mindig nőtt az orra, ha
nem az igazságot mondta! (:-D)
kedves E.,
ki az a, mi az a Carlo Collodi? tücs vagy bogár?
egyébként, ha ez nem derült volna ki, nagy barátja vagyok a poszátáknak, főleg ha csendben posznak.
Az a Carlo Collodi egy mélyen szántó, és betű vető
volt, aki megcsinálta Dzsepettó mestert, aki kifaragta
a fafejű fafiút, aki nem fogadta meg tücsök tanítója
tanácsát! Ezt a gyermeket a keresztségben úgy nevezték
el, mint itt a lapon lévő tulajt, és mindig nőtt az orra, ha
nem az igazságot mondta! (:-D)
Kedves Müszélia!
Komoly ornitológusok belesápadnak abba a
gondolatba, hogy hiába is jártak madárfelismerő
iskolába, te keményen leiskoláztad őket az e helyen
általad tartott szabadegyetemi kurzuson. A bájosnak
cseppet sem mondható éneküket még az abszolút
hallással nem rendelkezők sem keverik össze az
énekek énekével! Pedig a reszelés is szép hangokat
csal ki - mind a reszelőből, - mind a reszeltből!
Ami a tücsköt illeti, már Carlo Collodi is kifejtette,
hogy a dacos korszakát élő kemény fafejű fafiú mentora
hiába is hiába koptatta ciriplőjét, - nem sok eredménye
volt! Egyúttal felhívom az alant hsz-elő hölgy figyelmét
arra a tényre, hogy amit említ, az Árkus József szavaival
élve: tücsök-bogár! Az ugri - bugri, az a szöcske!
Ettől még Ő is tücskölhet! (:-D)
Csókdosom a hangodat: emillio
ki az a, mi az a Carlo Collodi? tücs vagy bogár?
egyébként, ha ez nem derült volna ki, nagy barátja vagyok a poszátáknak, főleg ha csendben posznak.
Szia Müszi!
Vág az eszed, mint a beretva. Ne hidd, hogy nem élvezetes, amit írsz. Néha talán - nem mindenki számára - érthetetlen, vagy érhető. De míg élünk, remélünk.
Az állatvilág teljesen sajátos. Az embervilág nem különben, ezért nehéz olykor különbséget tenni állat és ember között...
Kimazsolázom, ami érdekesség. A tücsök pl. azok közé tartozik. Az ember?... meg oda való, ahová gondolom.
Hát egyik sem sok jót jelent. Számomra nem. Keveset ígér. Annál is kevesebbet ad. Ha kap, azt sem viszonozza.
Milyen számító is lett ez a világ? De hiszen már nem is számítok semmire!
Igazuk van az állatoknak. Csak a túlélés számít. Hát ehhez tartom magam. Hát, ha még az is lennék, állat. :-)
Kezdem azt hinni, hogy fordítottá vált ez a világ, vagy csak mi, emberek fordítottuk a saját hasznunkra? Azt hiszi az az okos, aki gondolkodik?... pedig... néha nem ártana nem venni tudomást semmiről. Vagy inkább nem annyira komolyan. Még a végén túl okosnak látszanánk, és akkor győznénk bizonyítani az ellenkezőjét...
Tudod nekem a "közönséges" tücsök, az a fekete, aki ott ugrabugrál előttem, a lábam alatt is elég. Egyet-kettőt eltaposok közülük, lehet válogatás nélkül. Jobb a rosszat megelőzni! Nem köszönik meg, mert nincs rá idejük, de lehet, hogy megkönnyebbülés, szabadulás ez nekik. Ellentétben az emberekkel, akiknek még mindig van idejük szenvedni... vagy élvezni a másik szenvedését. :-)
Pussz,
Éva
sajnos, a madarak (és a tücskök) sem jobbak, mint az emberek. már amennyiben gonoszságnak tekintjük, hogy senki sem szeret éhezni.
tücsköt nem eltaposni, mert védett állat.
Kedves Müszélia!
Komoly ornitológusok belesápadnak abba a
gondolatba, hogy hiába is jártak madárfelismerő
iskolába, te keményen leiskoláztad őket az e helyen
általad tartott szabadegyetemi kurzuson. A bájosnak
cseppet sem mondható éneküket még az abszolút
hallással nem rendelkezők sem keverik össze az
énekek énekével! Pedig a reszelés is szép hangokat
csal ki - mind a reszelőből, - mind a reszeltből!
Ami a tücsköt illeti, már Carlo Collodi is kifejtette,
hogy a dacos korszakát élő kemény fafejű fafiú mentora
hiába is hiába koptatta ciriplőjét, - nem sok eredménye
volt! Egyúttal felhívom az alant hsz-elő hölgy figyelmét
arra a tényre, hogy amit említ, az Árkus József szavaival
élve: tücsök-bogár! Az ugri - bugri, az a szöcske!
Ettől még Ő is tücskölhet! (:-D)
Csókdosom a hangodat: emillio
Komoly ornitológusok belesápadnak abba a
gondolatba, hogy hiába is jártak madárfelismerő
iskolába, te keményen leiskoláztad őket az e helyen
általad tartott szabadegyetemi kurzuson. A bájosnak
cseppet sem mondható éneküket még az abszolút
hallással nem rendelkezők sem keverik össze az
énekek énekével! Pedig a reszelés is szép hangokat
csal ki - mind a reszelőből, - mind a reszeltből!
Ami a tücsköt illeti, már Carlo Collodi is kifejtette,
hogy a dacos korszakát élő kemény fafejű fafiú mentora
hiába is hiába koptatta ciriplőjét, - nem sok eredménye
volt! Egyúttal felhívom az alant hsz-elő hölgy figyelmét
arra a tényre, hogy amit említ, az Árkus József szavaival
élve: tücsök-bogár! Az ugri - bugri, az a szöcske!
Ettől még Ő is tücskölhet! (:-D)
Csókdosom a hangodat: emillio
Vág az eszed, mint a beretva. Ne hidd, hogy nem élvezetes, amit írsz. Néha talán - nem mindenki számára - érthetetlen, vagy érhető. De míg élünk, remélünk.
Az állatvilág teljesen sajátos. Az embervilág nem különben, ezért nehéz olykor különbséget tenni állat és ember között...
Kimazsolázom, ami érdekesség. A tücsök pl. azok közé tartozik. Az ember?... meg oda való, ahová gondolom.
Hát egyik sem sok jót jelent. Számomra nem. Keveset ígér. Annál is kevesebbet ad. Ha kap, azt sem viszonozza.
Milyen számító is lett ez a világ? De hiszen már nem is számítok semmire!
Igazuk van az állatoknak. Csak a túlélés számít. Hát ehhez tartom magam. Hát, ha még az is lennék, állat. :-)
Kezdem azt hinni, hogy fordítottá vált ez a világ, vagy csak mi, emberek fordítottuk a saját hasznunkra? Azt hiszi az az okos, aki gondolkodik?... pedig... néha nem ártana nem venni tudomást semmiről. Vagy inkább nem annyira komolyan. Még a végén túl okosnak látszanánk, és akkor győznénk bizonyítani az ellenkezőjét...
Tudod nekem a "közönséges" tücsök, az a fekete, aki ott ugrabugrál előttem, a lábam alatt is elég. Egyet-kettőt eltaposok közülük, lehet válogatás nélkül. Jobb a rosszat megelőzni! Nem köszönik meg, mert nincs rá idejük, de lehet, hogy megkönnyebbülés, szabadulás ez nekik. Ellentétben az emberekkel, akiknek még mindig van idejük szenvedni... vagy élvezni a másik szenvedését. :-)
Pussz,
Éva