Zsiráf
Látogatók száma: 41
Zarafa arab szó, az angolok szerint gyorsan járót jelent, a német megfelelője bájos. Egyikük sem ért hozzá, hiszen a napnál is világosabb, hogy miről van itt szó: zsír-Affe, vagyis dagadt majom. Azt tetszik mondani, hogy a majomhoz nem hasonlít? A tevéhez és a párduchoz se nagyon, aztán a tudományos neve mégis Camelopardis. Jó sokáig hitték, hogy egy tevekanca lépett félre Párduc Leóval.
Ennyit a lingvisztikáról és a zoológiáról, és most mindjárt végzek a történelemmel is.
A zsiráfot Ktésziász mutatta be a nyugati világnak, ez a görög (?) orvos (?), aki a Kr.e. 5. században (?) nem egészen a maga jókedvéből tartózkodott a perzsa király udvarában (?). (Később mindenfélét összeírt Indiáról is, ahol soha nem járt.) Arisztotelész is nagy zsiráfszakértő volt. Agatarkhidész a Kr.e. 2. században okoskodott egy csöppet. Rómába Caesar hozatta az első példányt, de az emberek még a 10. században is a teve és a párduc szerelmi életén csámcsogtak, Hieronymus Bosch pedig 1500 körül festett egy hófehér, és meglehetősen béna példányt.
A púptalan teve és a szerelmes párduc románca persze senkit nem tartott vissza a vadászattól. Az afrikaiak a húsát megették, a bőréből cipőt, pajzsot, dobot és más hasznos tárgyakat fabrikáltak, farkából légycsapó vagy karkötő lett, elégetett bőrének füstjével csalhatatlanul elállították az orrvérzést. Májából és velejéből ital készült, amelytől nagyszerűen lehetett hallucinálni. Az európaiak csak l’art pour l’art öltek, és ezt nevezték sportteljesítménynek.
Zsiráffal ma csak a rezervátumokban vagy az állatkertben találkozunk, és hogy bájos-e? Túl nagy ahhoz, hogy bájos legyen… Egy 5-6 m magas, 2 tonnás bika meg is sértődne, ha cukiságnak deklarálnák. Ezen az állaton minden hosszú, a nyaka, a lába, a nyelve és a farka, és persze foltos is köröskörül, úgyhogy nem igazán értem, mi volt a gond a nyelvújítás szép szavával: foltos nyakorján. Jól hangzik, és még rövidebb is, mint a nyaktekerészeti mellfekvenc.
Ami egyébként szintén kiment a divatból, és csak Karácsony táján bosszantjuk vele a nagypapákat.
Számtalan történetet olvastam már, amelyeknek az a poénjuk, hogy valaki nézi, nézi, aztán megállapítja nagy komolyan: Ilyen állat nincsen – pedig hát van, és elbánik akár az oroszlánnal is. Legföljebb a zsiráfbébik vannak bajban, nem lehet eléggé vigyázni rájuk. Ott kezdődik, hogy 457 napig tart a vemhesség, aztán se UH, se CTG, vagy egyéb vizsgálat. A zsiráf az utolsó percig reménykedik, hogy hátha mégsem vemhes, békésen vonul a csordával, vagy még békésebben legeli a falombot, amikor a pici, 50-60 kilós bébi a virágra kérezkedik. Rögtön egy kétméteres zuhanással kezdi meg az életét, 15 perc múlva feláll, de még eltart egy ideig, mire elhiszi, hogy a legjobb étel az akác- vagy mimózalevél.
Az akác levele különösen finom lehet, tele van indoléval, 3-metilindoléval és egyéb aromásokkal, amelyektől a zsiráf bőre olyan büdös lesz, amilyen; cserébe elkergetik a parazitákat.
A bikát persze nem lehet elkergetni semmivel. Rendszeresen ellenőrzi a háremét, és addig bökdösi a tehenek hátsó felét, amíg be nem pisilnek. Laboratórium híján egyszerűen megkóstolja az értékes produktumot, és ebből már tudja is, érdemes-e tovább foglalkozni a kiszemelt szépséggel. Ha igen, egyszerűen nem lehet lerázni, és végül a nő annyira elfárad, hogy minden mindegy lesz neki, és bevállalja a 457 napot. A zsiráfbikából rendkívül figyelmes férj lesz, a közelébe se megy az asszonykának, amíg a gyerek nem önállósítja magát, mert az anya és a gyerek szimbiózisa szent misztérium, más szavakkal, rohadtul nehéz munka. Önérzetes bika gondosan kerüli azokat a helyeket, ahol dolgozni kell.
Az egyetlen jó tulajdonsága az, hogy nagyon ritkán iszik.
Állatkertben 20-25 évig is elél a zsiráf, szabadon meg, amíg az első krokodil be nem rángatja a víz alá.
A cikket írta: Müszélia
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Müszi!
Én már sehol sem találkozom zsiráffal, se állatkertben, se rezervátumban, legfeljebb egy természetfilmben, amit viszont szeretek. Igaz, én a nagymacskáknál mindig leragadok, no és a nagymedvéknél... Érdeklődéssel olvastalak, olyan ízesen tudod előadni. Főleg, mert sok mindent így is általad meg lehet tudni a szokásaikról! "... önérzetes bika..." Nagyon jó! :-)
Pussz,
Éva
a pisi megkóstolásáról mi a véleményed?
Bravó, Müszi!
Hoztad szokásos formádat!
Üdv: Yolla
szeressük együtt a zsiráfokat.
Én már sehol sem találkozom zsiráffal, se állatkertben, se rezervátumban, legfeljebb egy természetfilmben, amit viszont szeretek. Igaz, én a nagymacskáknál mindig leragadok, no és a nagymedvéknél... Érdeklődéssel olvastalak, olyan ízesen tudod előadni. Főleg, mert sok mindent így is általad meg lehet tudni a szokásaikról! "... önérzetes bika..." Nagyon jó! :-)
Pussz,
Éva
Hoztad szokásos formádat!
Üdv: Yolla