A béka segge alatt?
Látogatók száma: 70
A béka segge alatt? Avagy nyögdíjunkból éldöglődünk? Elmélkedem, s igyekszem szembesülni a jelennel. Ilyen és hasonlóan szép mondatok jutnak az eszembe. Szép magas a "nyögdíjam"!...
Elmélkedem, s igyekszem szembesülni a jelennel. Ilyen és hasonlóan szép mondatok jutnak az eszembe.
Szép magas a "nyögdíjam"!
Szép magas a rezsim és a törlesztésem is!
Szép magasak az árak!
Kérdés: ugye milyen szép magas az életszínvonalam?
Válasz: természetesen az!
Újabb kérdés: na és mi ebben a veszélyes?
Válasz: félő, ha ilyen gyorsuló ütemben növekszik, nehogy a napi megélhetésem kárára történjen!
Lehet egy kérdéssel több?
Válasz: miért is ne?
Oké! Akkor tedd fel ezeket a kérdéseket magadnak is...
Ugye, hogy nem igaz: a sárga csekkes nemzedék feltörekvőben van, de nem azért mert lusta ill. buta a banki átutaláshoz? Frászkarikát! Inkább azért, hogy nagy élvezettel sorsolja ki havonta azt a nyertes szolgáltatót, akinek nyereménye az általad befizetett sárga csekk.
Gondolkodjam tovább? Azt még lehet, mert még ingyen van...amíg:-)
Most akkor az árak magasak, vagy a fizetések alacsonyak? A hétköznapi életben többen vannak azok, akik betérve akármilyen multiba, boltba, nem azt mormogják a foguk alatt, hogy milyen alacsony a fizetésem, hanem inkább azt, hogy milyen drágaság van!?
Következésképpen mi alapján vásárolunk? Te is tudod a választ, holott lelki tusában vagy közben, mert tisztában vagy azzal, tuti, hogy nem az egészségeset, természeteset, s minőségit vetted, hanem megalkudtál saját magaddal. Az egészséged persze "tojik" a megalkuvásodra, mert bizony "ő" nem alkuszik, s visszaüt előbb-utóbb a saját károdra.
Ha időnként szembesülsz egy-egy Nyugat-európai életmóddal, akkor elgondolkodhatsz azon, hogy miközben Te sárga-csekkes lázban égve laposka pénztárcádat szorongatva "válogatsz" az akciós termékek garmadájából- azzal a tudattal, hogy élősködőnek titulálhatnak az aktív dolgozók, mint a Te "eltartóid" - , s halovány boldogság önti el a szívedet, mert olcsóbban jutottál hozzá a napi betevődhöz. Ellenben nyugati nyugdíjas szomszédodat inkább az foglalkoztatja, hová menjen pihenni, nyaralni, hogy kellően felüdüljön lelkileg és testileg, akár a nálunk bagóért megvásárolt saját tulajdonú vízparti és/vagy gyógyfürdő melletti felújított parasztházába?!
Kérdéske: néztél már bele igazán ilyen emberek szemébe? Na és mit láttál? Nem valami számodra szokatlan nyugodtságot, büszkeséget? Netán megkérdezted valaha is "tőlük", hogyan látnak Téged/Minket? Mit látnak a szemünkben? Nem fogsz találni erről statisztikát, de talán így a jobb. Bezzeg a weboldalakat már régóta hőtérképezik, hogy adatokat gyűjtsenek a látogatók szokásairól...(az egérmozgás szinkronban van a szemünkkel, na ezt használják fel..)
Igazából nem is akarom befejezni ütős végszóval ezt a bejegyzést, inkább meghagyom neked, mert tuti, nem fogod szó nélkül hagyni, nemde?
A cikket írta: aszir
Hozzászólások
időrendi sorrend
Sajnos nagyon igaz. Kiárusították az ország összes pénzt hozó vagyonát( gázmű, áramszolgáltató) s most fáj a fejük honnan lehetne még elvonni. S valahogyan a saját zsebükbe nyúlás fél pillanatra sem jut az eszükbe.Apuka bányája jó, a nej szőleje jó, s még kell a mi vérünk is. Az hogy honnan? arra nincs válasz. Nemrég voltam egy helyen és beszélgettek kis országunkról, s hallottam egy jó mondást:
Kívülről farkasok ugatják, belülről férgek rágják. Valóban igaz, mert kintről a nagy politika csak ugat, a belső rész pedig önmagát felfalja. Mindenki aki teheti kezét tartja, s ingyen élne, ha tehetné, s sok ember teheti is sajnos. Különböző segélyek, juttatások, s alanyi jogon járó összegek. A többi ember pedig gürcöl, s harcol a napi szelet kenyeréért is. Hát nem emberhez méltó élet ami itt van sajnos. Tudom máshol sincs kolbászból kerítés és sajtból ház, de elosztva vannak a lehetőségek. Itt mindennek az ára az egekben, s olyan hogy spórolás nem létezik.Mert nincs miből. A betonban nincs zöldség és gyümölcs, csak ha veszed, az pedig drága nagyon. Kilátás csak az ablakból van, de nem egy jobb létre, hanem a letaposott rétre. Üdv
Ezt az őrült "körforgást" nem is annyira nehéz megérteni, ám felfogni annál inkább nehezebb. Miért is? Ha belegondolunk, a rendszerváltást (vagy nevezze ki-ki ahogyan akarja...:-) követően beengedtük multi nagy-testvéreinket, tudva azt mit fognak tenni a helyi kisvállalkozókkal. Megtelepedve forgalmas helyek mentén - élvezve az adókedvezmények előnyeit - lenyomták az árakat, elárasztották relatíve olcsó termékekkel a hazai piacot, s rengeteg vállalkozást, gyárat/üzemet csődbe sodortak állambácsi tudtával...Most ennek isszuk a levét, pontosabban a mosogatólevét....A nagy orosz medve, akivel korábban barterben "elégítettük ki egymást", most súlyos dollárokban méregeti volt barátságunkat. Úgy kell nekünk. Mert nekünk -kicsi hazánknak - mindig kell valami nagy segg, amit nyaldoshatunk, közben kilóg a mi seggünk is a gatyából! Na erre varrjál gombot Döbrögi!?
Kívülről farkasok ugatják, belülről férgek rágják. Valóban igaz, mert kintről a nagy politika csak ugat, a belső rész pedig önmagát felfalja. Mindenki aki teheti kezét tartja, s ingyen élne, ha tehetné, s sok ember teheti is sajnos. Különböző segélyek, juttatások, s alanyi jogon járó összegek. A többi ember pedig gürcöl, s harcol a napi szelet kenyeréért is. Hát nem emberhez méltó élet ami itt van sajnos. Tudom máshol sincs kolbászból kerítés és sajtból ház, de elosztva vannak a lehetőségek. Itt mindennek az ára az egekben, s olyan hogy spórolás nem létezik.Mert nincs miből. A betonban nincs zöldség és gyümölcs, csak ha veszed, az pedig drága nagyon. Kilátás csak az ablakból van, de nem egy jobb létre, hanem a letaposott rétre. Üdv
Egyre többen vagyunk, akik így kénytelenek napról napra bűvészkedni, na pontosan ezért írtam a cikket, de lehet ezzel a címmel kellett volna megjelentetnem: "Már a bányászbéka segge alatti mágnesbe kapaszkodunk? De a fenébe! Hiszen csúszik, s mi csúszunk lefelé, de hová és meddig? Meri-e valaki állítani, hogy évtizedeken keresztül silány termékeket állítottunk elő, s a szocialista tábor szétesése után, most ennek isszuk a levét, mert mesterségesen tartott jól minket az akkor állambácsi?
Nem állíthatnak olyat, mert igenis munkánk volt, kenyerünk, iskoláztattak bennünket a szüleink még a húgaimat is, akik tovább tanulhattak régen. Abban a rendszerben. És lakást kaptunk mindannyian, kivétel nélkül, magam is, egyedülállóként. Nagy család voltunk. Igaz kommunista volt az apám és a bátyáim, bányászok. Becsületes fizetéssel. Próbálnák meg ezt manapság.
Volt mit enni. Éltünk! És most? Nem viccelek. Még nem éhezünk, de majdnem.
Éva
Elnézést, ha nem pont arra válaszoltam, amit kérdeztél. De most mondom, a termékek, amiket annakidején előállítottak nem voltak silány minőségűek, sőt.
Még valami eszembe jutott, mégis mondom.
Ha be tudnám fizetni a rezsit, az egy két szobás lakásban 80 ezer forint (jó, ebbe benne van az élet- és családbizt, meg egy szem bérlet).
Kettőnk össz. bevétele: 164 ezer forint.
Ha mindent kifizetek, akkor marad egy hónapra kettőnknek 84 ezer forint.
Egy főnek 42 ezer.
Ez napi 1.400 Ft/fő (ebből kell megoldani az étkezést, a háztartást...)
Ha dohányzol (sajnos) azt. És még be sem tudsz csiccsenteni, mert nem marad rá. Max. vizet iszol, az már benne van a rezsibe.
Hát nem ér fülig a szám. De egy mosoly neked. :-)
Szia !
Micsoda vak világ. Csak hisszük, hogy élünk, pedig csak vegetálunk. Azt és annyit veszünk, amennyi épp elég, s ha lehet a legolcsóbból, mert a természetes alapanyag, vagy a tisztám magyar is megfizethetetlen. A fiam mondja itthon minden drága, étel, ital, csoki. ruha, míg külföldön sincs kolbászból a kerítés, de vannak leárazások, ahol lehet spórolni, s felöltözni legalább rendesen. Itthon mindenki Kínai cuccban feszít, vagy török olcsó áruban, mert a nagyobb boltok áruihoz már nem jutunk el. Itthon minden drága, a párom szokta mondani " szabad rablás fényes nappal", s igaza van. Amikor spórolni akarnál bizony a várost keresztbe kasba be kell utazni, s mire kiszámolod ráment az egész napod, s mindössze van kenyered, tejed, eklvinni való a dolgozónak, de nincs főzni való, ruhaneműd, és már bezárnak a boltok, vagy a nagy hipermarketekben sorakozhatsz fél éjszakát. Aztán reggel, s Te más fáradtan összeesel. Üdv Éva.
Szia Aszír!
Jó kis életképet "rajzoltál" , és egyet is értek veled. A sárga csekkek egyre többen vannak, az összeg is folyton növekszik rajtuk, pedig semmivel sem használok több áramot, gázt, vizet, mint ezelőtt egy évvel... ( Áremelkedés oké, azt értem, de mégis.) Az is érdekes, hogy a leolvasásnál mindig mindenre rá kell fizetni, ha pedig magyarázatot kérek, mert nálam nem annyi amennyi, akkor úgy magyaráznak, hogy végzett közgazdásznak, meg nem tudom milyen szakembernek kellene lenni ahhoz, hogy megértsd...Én legalábbis nem értem, tehát fizetek, mert mindig NEKIK van igazuk :) Mit lehet tenni? FIZETNI!
...persze lehet, hogy csak én nem értem...
A vásárlásról jobb nem beszélni...gyerekeim vannak, akiknek természetesen a TERMÉSZETESEN legjobbat szeretném adni. Eddig sikerült, szerintem varázsló vagyok...viszont a lecsúszás határozottan érzékelhető...
Üdv.:
Ada
Kedves Aszir!
Nagyon találó a cím. Kívánkozik hozzászólnom, mégis óvatosan teszem, mert mindennek ellenére nem hagyhatom magamat sem ki abból, amilyen helyzetben vagyok. Nem akarok senkit sem hibáztatni. Talán én is tehetek róla, hogy a helyzetet nem tudom kezelni. Hagytam, hogy idáig menjenek a dolgok? Nem kutatom már az okát.
Tény. Szeretem a sárga csekkeket, no nem a színe miatt, hanem, mert én döntöm el, vállalva a következményeket, hogy melyik szolgáltatót részesítem előnyben, ugyanis mindegyiket nem tudom kielégíteni. Hogy jutottam idáig két éve alatt? Sejtésem talán van. Tenni ellene nem tudok.
Sorolhatnám, de nem teszem.... Csak annyit. Két éve vagyok nyugdíjas.
Tavaly rosszabbul éltem, mint előtte.
Idén rosszabbul élek, mint két éve.
Kapom a felszólítóleveleket...,
Éldöglődünk, ketten a lányommal. "A béka segge alatt." Igen.
...
Éva
gratula
Ha be tudnám fizetni a rezsit, az egy két szobás lakásban 80 ezer forint (jó, ebbe benne van az élet- és családbizt, meg egy szem bérlet).
Kettőnk össz. bevétele: 164 ezer forint.
Ha mindent kifizetek, akkor marad egy hónapra kettőnknek 84 ezer forint.
Egy főnek 42 ezer.
Ez napi 1.400 Ft/fő (ebből kell megoldani az étkezést, a háztartást...)
Ha dohányzol (sajnos) azt. És még be sem tudsz csiccsenteni, mert nem marad rá. Max. vizet iszol, az már benne van a rezsibe.
Hát nem ér fülig a szám. De egy mosoly neked. :-)
Micsoda vak világ. Csak hisszük, hogy élünk, pedig csak vegetálunk. Azt és annyit veszünk, amennyi épp elég, s ha lehet a legolcsóbból, mert a természetes alapanyag, vagy a tisztám magyar is megfizethetetlen. A fiam mondja itthon minden drága, étel, ital, csoki. ruha, míg külföldön sincs kolbászból a kerítés, de vannak leárazások, ahol lehet spórolni, s felöltözni legalább rendesen. Itthon mindenki Kínai cuccban feszít, vagy török olcsó áruban, mert a nagyobb boltok áruihoz már nem jutunk el. Itthon minden drága, a párom szokta mondani " szabad rablás fényes nappal", s igaza van. Amikor spórolni akarnál bizony a várost keresztbe kasba be kell utazni, s mire kiszámolod ráment az egész napod, s mindössze van kenyered, tejed, eklvinni való a dolgozónak, de nincs főzni való, ruhaneműd, és már bezárnak a boltok, vagy a nagy hipermarketekben sorakozhatsz fél éjszakát. Aztán reggel, s Te más fáradtan összeesel. Üdv Éva.
Jó kis életképet "rajzoltál" , és egyet is értek veled. A sárga csekkek egyre többen vannak, az összeg is folyton növekszik rajtuk, pedig semmivel sem használok több áramot, gázt, vizet, mint ezelőtt egy évvel... ( Áremelkedés oké, azt értem, de mégis.) Az is érdekes, hogy a leolvasásnál mindig mindenre rá kell fizetni, ha pedig magyarázatot kérek, mert nálam nem annyi amennyi, akkor úgy magyaráznak, hogy végzett közgazdásznak, meg nem tudom milyen szakembernek kellene lenni ahhoz, hogy megértsd...Én legalábbis nem értem, tehát fizetek, mert mindig NEKIK van igazuk :) Mit lehet tenni? FIZETNI!
...persze lehet, hogy csak én nem értem...
A vásárlásról jobb nem beszélni...gyerekeim vannak, akiknek természetesen a TERMÉSZETESEN legjobbat szeretném adni. Eddig sikerült, szerintem varázsló vagyok...viszont a lecsúszás határozottan érzékelhető...
Üdv.:
Ada
Nagyon találó a cím. Kívánkozik hozzászólnom, mégis óvatosan teszem, mert mindennek ellenére nem hagyhatom magamat sem ki abból, amilyen helyzetben vagyok. Nem akarok senkit sem hibáztatni. Talán én is tehetek róla, hogy a helyzetet nem tudom kezelni. Hagytam, hogy idáig menjenek a dolgok? Nem kutatom már az okát.
Tény. Szeretem a sárga csekkeket, no nem a színe miatt, hanem, mert én döntöm el, vállalva a következményeket, hogy melyik szolgáltatót részesítem előnyben, ugyanis mindegyiket nem tudom kielégíteni. Hogy jutottam idáig két éve alatt? Sejtésem talán van. Tenni ellene nem tudok.
Sorolhatnám, de nem teszem.... Csak annyit. Két éve vagyok nyugdíjas.
Tavaly rosszabbul éltem, mint előtte.
Idén rosszabbul élek, mint két éve.
Kapom a felszólítóleveleket...,
Éldöglődünk, ketten a lányommal. "A béka segge alatt." Igen.
...
Éva