Pozitív gondolkodás
Látogatók száma: 110
Több esetben előfordult már velem is, mint sokakkal, hogy elhatározásra jutottam annak tekintetében, miszerint mostantól csakis pozitívan nézem a különböző élethelyzeteket. Mától a jelszavam: POZITÍV GONDOLKODÁS!
Nem hinném, hogy ez rossz dolog lenne. Sőt!
Hisz miért ne lehetne a sok negatív hatás ellenére mégis pozitívan állni a dolgokhoz.
Miért kellene hagyni, hogy depresszióba kergessenek bennünket az életben felhalmozódó súlyos terhek. A sok negatív élmény, pofon, melyet az élettől kapunk.
Nem feltétlenül vallom azt, hogy nincsenek rossz dolgok, és minden előre meg van írva, és el kell fogadni mindazt, ami velünk történik, mert mindennek oka van... de végül is, ha jobban belegondolunk, nem tudhatjuk vajon igaz -e mindez?
Mi az, vagy ki az, ami tulajdonképpen alakítja életünket?
Nem mi vagyunk azok? Nem mi vagyunk a felelősek mindazért, ami velünk történik?
Hisz hogyan várhatjuk el azt, hogy sikeresek legyünk, hogyha nem teszünk érte semmit, vagy oly keveset?
Hogyha nem lennénk lusták, eltunyultak, kényelmesek és még sorolhatnám...akkor talán boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, vidámabbak lennénk a mindennapok során. És ez még csak egy lépés ahhoz, hogy ne érezzük magunkat gyengének, elhagyatottnak, lúzernek.
Természetesen nem azokra gondolok, akik legyengülten, netán súlyos egészségügyi állapotuk miatt nem képesek ellátni magukat, fizikailag képtelenek a munkára, vagy nincs hajlék a fejük felett. Viszont nekik is csak azt tudom javasolni, hogy meg kell próbálni "talpra állni", célokat kell kitűzni, és meg kell próbálni elérni azokat, segítő kezet keresve.
Nem kell álmokba kergetnünk magunkat. Próbáljunk realistán, a földön maradni, s olyan célokat kitűzni magunk elé, amely megvalósítása elérhető számunkra. Kérjünk bátorítást, segítséget környezetünktől, hisz ők is boldogabbak azáltal, ha bennünket boldognak, elégedettnek látnak.
Többször éreztem, hogy amikor barátnőimmel találkoztam levert hangulatomban, negatív élményeimet taglalva, búsan a szemébe nézve nem kaptam sok mosolyt, bátorító szavakat, inkább ő is panaszkodásba kezdett azt sugallva, hogy nem vagyok egyedül a problémáimmal. Ez is egyfajta helyzetkezelés, de valóban jó ez nekem?
Ettől nem éreztem jobban magamat, bár jól esett kibeszélni magamból gondjaimat, de!
Miután kipanaszkodtam magam, utána a megoldást, a kivezető utat kell keresni, nem pedig még mélyebbre ásni magunkat a nehézségek gödrében!
Éppen ezért igyekszem jókedvűen, pozitívan, a negatív gondokat, élményeket magam mögött hagyva felkeresni barátnőmet, és csodák csodájára én is azt kapom tőle viszonzásul. Mindjárt jobban érzem magam, hogyha mosolyra mosolyt kapok, nem pedig panaszra panaszt.
Nyilván vannak gondok, nyilván vannak megoldásra váró problémák, melyek mind ránk hárulnak. Melyekkel igenis meg kell vívni a harcot. De nem lenne könnyebb dolgunk velük, hogyha pozitívan, optimista hozzáállással állnánk hozzá ezeket megoldani, viselni őket?
„A pozitív gondolkodás nem tesz képessé semmire, viszont sokkal inkább képessé tesz bármire, mint a negatív gondolkodás!”
Zig Ziglar, sikergyáros
A cikket írta: franci
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Ha lenne lehetőség tíz csillagot adni, hát én bizony annyit adnék erre a remek cikkre!
Magam is azt vallom, nagyban tudjuk befolyásolni a saját életünket a pozitív gondolkodással. Én mostanában kezdtem használni ezt a módszert, mert bár vannak problémáim, más nem fogja helyettem megoldani. Így viszont sokkal elviselhetőbbek a hétköznapok.
Örülök, hogy más is így látja ezt a témát.
Üdv,
Judit
Minden szavaddal azt sugallod, hogy változtassunk a gondolkodásunkon. Pozitív irányba. Hát én ezt gyakorlom, már jó ideje. És mégis mindig abba a hibába esek, hogy sok pozitív gondolat és tett után, hirtelen visszaesek. És ha lehet még dühösebben nézek a problémák elé. Persze mindig van erre ok. Nem keresem, van.
Egy konkrét példa. Netes ismeretség az igaz, de már második nekifutás, ugyanazzal a férfival. Még össze se jöttünk, csak a csevegés, néha egy-egy telefon. Üzenetküldés. Ennyi, de azok a szavak? :-)
Ha csak hülyít, azt megérezném, tudnám biztos. Gondjai vannak, azt megértem, hogy nem megy minden azonnal. De, ha egyszer már elég volt!!!!
A tűrőképességem határán állok. Hogy mondjam meg neki, hogy ne sértsem meg, mert ilyenkor már a plafonon vagyok. De tovább várni sem akarok már.
Kis bölcs tanácsoddal segíts ki légyszives.
Éva
A pozitív gondolkodás irányelve az életben szerintem is jó ha ez belülről fakad, és nem külső elvárások szerint épül fel.
Persze ki, mit ért ezalatt, az viszont szituáció s ember függő.
Hiszen az is igaz aki nem ismeri mi a keserű, hogy lehet teljes fogalma az édesről.
A teljes lényege szerintem a létezés földi formájával történő elégedettség személyre szabottan.
Nem pedig az a pozitív társadalmi növekedésorientált, sikerorientált ömlengés.
Van egy rendszer norma amit a környezet tunkolna a létezésbe, lényegében a reklámok alapja is ez. Csak az egész el van korcsosulva...
Hogy pozitív gondolkodása legyen az embernek magát az élet szituját kell elfogadni belső létezése fontosságai szerint.
A:Mert lehet x+y egy tanyán él, petróval s gyertyával világít, három gyerekkel szelíden vagyogatva de boldogan és pozitívan létezve akár 100évig is.
B:Vagy lehet ugyanez a szitu, és a fölösleges társadalmi norma lökéshullámai által ők nagyon pozitívan (próbálnak "talpra állni", célokat kitűzni.)
De ha ez a környezeti és társadalmi és gazdasági irányelvek miatt kivitelezhetetlen. Pedig nagyon vágynak a teljes közműre, tv, net, stb...
És lehet annyira mesügék lesznek hogy az úgymond"normális" követendő társadalmi pozitív irányelvek érdekében hitelt vesznek fel amit 90% százalékosan buknak. És a folytatást mindenki fantáziájára bízom...
Szerintem a pozitív és negatív gondolkodásnak egyensúlyban kell maradnia és ugyanolyan ösztönösnek kell lennie mint ami adott sok minden, csak nem vesszük észre. Például a légzést is természetesnek értékeljük amíg nem nyomnak víz alá.
Ami nekem pozitív lehet neked negatív, és ami neked negatív az nekem a pozitív.
Csak én a negatívból is képes vagyok pozitívot kihozni, és ez által én magam pozitív gondolkodásúnak érzem.
Amivel nem értek 1et a következő.
"Ettől nem éreztem jobban magamat, bár jól esett kibeszélni magamból gondjaimat"
Mivel a problémákat mindig a gyökerénél kell megragadni, és nem szabad magunkba tartani és gyűjteni mert csak tornyosul. És a következménye nem csak depresszió, hanem rosszabb is lehet. Mert az emberek nagy része a feszültséget sem képes kezelni és akaratlanul is a szeretett környezet issza meg a levét.
A problémákat igenis felszínre kell hozni, főleg ha akármilyen pozitív gondolkodás által, nem talál a személy rá megoldást. Mert a probléma elszigetelése újabb problémák forrása így a negatívum táptalaja.
Szerintem az nem pozitív gondolkodás ha magunkban vérző dolgokkal, kívül pedig mosolygó orcával kommunikálunk. Mivel ez egy álarc és teljes őszinteségmentes így negatív számomra.
A megértő társ, barát, "orvos" és a vele való beszéd hiánya miatt depressziós, valamint öngyilkosság hajlamos sok ember.
Ennek javítása érdekében a negatív jelegű cuccaim is tartalmaznak belső pozitív láthatatlan kapaszkodót. A legdurvább ilyen ami kint van "Az elborult elme veszedelme" tőlem.
Problémák mindig voltak és mindig lesznek mint ahogy jó, és rossz is.
Hangsúlyozom ez csak az én saját véleményem és TULOK(osságom)
Mivel is zárhatnám a hozzászólásomat íme.
" Boldogok a lelki szegények..."
"E kijelentésem: "Boldogok a lelki szegények" azt jelenti, hogy nem azok a szegények boldogok, akiknek leégett a házuk, vagy elvitt mindenüket az árvíz. Azok sem, akiket kiraboltak, kiforgattak mindenükből, hanem azok, akik lelkükre, lelkiismeretükre hallgatva segítettek rászorulókat, és így szegényítették magukat, így lettek szegények.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki a még nála is szegényebbeket észreveszi és segíti, az a 'lelki szegény'. Aki viszont mindig azon van, hogy másoknak jobban megy sorsuk, aki mindig azokra figyel, akiknek több van, mint neki, vágyaiban lelki gazdag, és tele van irigységgel és minden olyan szándékkal, hogy elvegye másoktól azt, amijük van.
A döntő tehát az, ki merre néz! Aki a nála szegényebbek felé néz, és itt most nemcsak anyagi szegénységről van szó, szó van a szomorúakról, a magukra maradottakról, és egyéb rászorulókról, aki tehát ezeket észreveszi, az azt éli meg, hogy neki még mindig több lelki kincse van, mint emezeknek, és így szeretet él benne ezek iránt, és nem irigység. Lelki szegény tehát az, aki a szegények felé fordul! Aki mindig a gazdagok felé néz, annak olyan gazdagság ragad lelkéhez, amely lehúzza őt a pokol felé."
Tisztelettel üdv. Black Ice
Szia Franci!
A pozitív gondolkodás irányelve az életben szerintem is jó ha ez belülről fakad, és nem külső elvárások szerint épül fel.
Persze ki, mit ért ezalatt, az viszont szituáció s ember függő.
Hiszen az is igaz aki nem ismeri mi a keserű, hogy lehet teljes fogalma az édesről.
A teljes lényege szerintem a létezés földi formájával történő elégedettség személyre szabottan.
Nem pedig az a pozitív társadalmi növekedésorientált, sikerorientált ömlengés.
Van egy rendszer norma amit a környezet tunkolna a létezésbe, lényegében a reklámok alapja is ez. Csak az egész el van korcsosulva...
Hogy pozitív gondolkodása legyen az embernek magát az élet szituját kell elfogadni belső létezése fontosságai szerint.
A:Mert lehet x+y egy tanyán él, petróval s gyertyával világít, három gyerekkel szelíden vagyogatva de boldogan és pozitívan létezve akár 100évig is.
B:Vagy lehet ugyanez a szitu, és a fölösleges társadalmi norma lökéshullámai által ők nagyon pozitívan (próbálnak "talpra állni", célokat kitűzni.)
De ha ez a környezeti és társadalmi és gazdasági irányelvek miatt kivitelezhetetlen. Pedig nagyon vágynak a teljes közműre, tv, net, stb...
És lehet annyira mesügék lesznek hogy az úgymond"normális" követendő társadalmi pozitív irányelvek érdekében hitelt vesznek fel amit 90% százalékosan buknak. És a folytatást mindenki fantáziájára bízom...
Szerintem a pozitív és negatív gondolkodásnak egyensúlyban kell maradnia és ugyanolyan ösztönösnek kell lennie mint ami adott sok minden, csak nem vesszük észre. Például a légzést is természetesnek értékeljük amíg nem nyomnak víz alá.
Ami nekem pozitív lehet neked negatív, és ami neked negatív az nekem a pozitív.
Csak én a negatívból is képes vagyok pozitívot kihozni, és ez által én magam pozitív gondolkodásúnak érzem.
Amivel nem értek 1et a következő.
"Ettől nem éreztem jobban magamat, bár jól esett kibeszélni magamból gondjaimat"
Mivel a problémákat mindig a gyökerénél kell megragadni, és nem szabad magunkba tartani és gyűjteni mert csak tornyosul. És a következménye nem csak depresszió, hanem rosszabb is lehet. Mert az emberek nagy része a feszültséget sem képes kezelni és akaratlanul is a szeretett környezet issza meg a levét.
A problémákat igenis felszínre kell hozni, főleg ha akármilyen pozitív gondolkodás által, nem talál a személy rá megoldást. Mert a probléma elszigetelése újabb problémák forrása így a negatívum táptalaja.
Szerintem az nem pozitív gondolkodás ha magunkban vérző dolgokkal, kívül pedig mosolygó orcával kommunikálunk. Mivel ez egy álarc és teljes őszinteségmentes így negatív számomra.
A megértő társ, barát, "orvos" és a vele való beszéd hiánya miatt depressziós, valamint öngyilkosság hajlamos sok ember.
Ennek javítása érdekében a negatív jelegű cuccaim is tartalmaznak belső pozitív láthatatlan kapaszkodót. A legdurvább ilyen ami kint van "Az elborult elme veszedelme" tőlem.
Problémák mindig voltak és mindig lesznek mint ahogy jó, és rossz is.
Hangsúlyozom ez csak az én saját véleményem és TULOK(osságom)
Mivel is zárhatnám a hozzászólásomat íme.
" Boldogok a lelki szegények..."
"E kijelentésem: "Boldogok a lelki szegények" azt jelenti, hogy nem azok a szegények boldogok, akiknek leégett a házuk, vagy elvitt mindenüket az árvíz. Azok sem, akiket kiraboltak, kiforgattak mindenükből, hanem azok, akik lelkükre, lelkiismeretükre hallgatva segítettek rászorulókat, és így szegényítették magukat, így lettek szegények.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki a még nála is szegényebbeket észreveszi és segíti, az a 'lelki szegény'. Aki viszont mindig azon van, hogy másoknak jobban megy sorsuk, aki mindig azokra figyel, akiknek több van, mint neki, vágyaiban lelki gazdag, és tele van irigységgel és minden olyan szándékkal, hogy elvegye másoktól azt, amijük van.
A döntő tehát az, ki merre néz! Aki a nála szegényebbek felé néz, és itt most nemcsak anyagi szegénységről van szó, szó van a szomorúakról, a magukra maradottakról, és egyéb rászorulókról, aki tehát ezeket észreveszi, az azt éli meg, hogy neki még mindig több lelki kincse van, mint emezeknek, és így szeretet él benne ezek iránt, és nem irigység. Lelki szegény tehát az, aki a szegények felé fordul! Aki mindig a gazdagok felé néz, annak olyan gazdagság ragad lelkéhez, amely lehúzza őt a pokol felé."
Tisztelettel üdv. Black Ice
A cikkem lényegét megragadtad, ami már jó.
Abban, miszerint igenis segít a lelki gondokon a problémák kibeszélése, egyet értek. Nem szabad, hogy felgyűljenek bennünk, és még mélyebbre süllyedjünk.
Ezért írtam, hogy mikor ezen túl vagyunk,..... a problémák kibeszélésén,.... akkor viszont meg kell próbálni előre tekinteni, nem pedig hátra.
A szegények, rászorulók megsegítése valóban nagyon fontos, ezzel is teljes mértékben egyetértek. Követendő példának tartom, és ez nem csupán anyagi segítséget jelenthet.
Tulajdonképpen bárkin segítünk, az jó érzéssel tölt el, most független attól, hogy szegény, vagy épp gazdag az illető, mert akkor ő csupán egy ember.
Üdv,
franci
Köszönöm a tartalmas hozzászólást, és az őszinte megnyilvánulást.
A cikkem lényegét megragadtad, ami már jó.
Abban, miszerint igenis segít a lelki gondokon a problémák kibeszélése, egyet értek. Nem szabad, hogy felgyűljenek bennünk, és még mélyebbre süllyedjünk.
Ezért írtam, hogy mikor ezen túl vagyunk,..... a problémák kibeszélésén,.... akkor viszont meg kell próbálni előre tekinteni, nem pedig hátra.
A szegények, rászorulók megsegítése valóban nagyon fontos, ezzel is teljes mértékben egyetértek. Követendő példának tartom, és ez nem csupán anyagi segítséget jelenthet.
Tulajdonképpen bárkin segítünk, az jó érzéssel tölt el, most független attól, hogy szegény, vagy épp gazdag az illető, mert akkor ő csupán egy ember.
Üdv,
franci
Nagyon szívesen. Én köszönöm, Yo a téma.
És most nagyon jól írtad, "meg kell próbálni előre tekinteni, nem pedig hátra."
Most az a szerencsés helyzet ért hogy több oldalon is ugyanez a téma amiről kommunikálok és áthoztam belőle egy szelet szöveget ide. Nagyon a téma íze.
DSP: Egyszer Fent, Egyszer Lent /Official Video/ (2010)
http://www.youtube.com/watch?v=pquO6RMXE5Q
Szövegrészlet:
Egyszer fent, egyszer lent, mint a lift ez így megy. Mindig más a szitu, bejárunk minden szintet. Nem tudhatod holnap mit veszítesz, mit nyersz! Kipp- kopp, bekopog, a SORS amit nem ismersz!
Üdv. Black Ice
Nagyon örülök, hogy megírtad ezt a cikket. Teljes mértékig egyetértek veled.
Én egy „kereső” ember vagyok. Megfordultam pár mesternél. Jógázom, agykontrollozom, pránanadizom, EFT-zek. Mikor mire van szükségem.
A pozitív gondolkodás nagyon nagyfokú tudatosságot igényel. Mert mi döntjük el, hogy milyen napunk lesz. Úgy is lehet kezdeni hogy „megint mennyi tennivalóm van, és nem bírok vele” , vagy úgy is kezdhetjük, hogy
„mennyi feladatom van, ami örömmel tölthet el”.
Attól függ a létezésünk milyensége, hogy az élettől kapott feladatokat nyűgnek érezzük- e, menekülünk-e előle, vagy pedig egyfajta kihívásként fogjuk fel, amit teljesíteni szeretnék.
Nem az a baj, ha szomorúak vagyunk, vagy dühösek. Az a baj, ha tartósan ebbe az állapotba maradunk.
Minden percet örömmel, megelégedéssel és hálatelten kell megélni.
Mire figyelünk? A negatív dolgokra? Vagy a pozitívakra? Mert ugyanannyi energiába kerül mind a kettő. Vegyük észre a pozitív dolgokat!
Szép napot kívánok neked!
Inga
Sokan foglalkoznak a pozitív gondolkodás irányával. Rengeteg könyv jelent már meg eddig is és próbálja gyakorlati példákkal alátámasztani a helyes irányt. Mintegy útmutatást, mankót adva az emberek kezébe.
Ilyeneket írnak az egyik könyv ajánlóban, pl.:
"Akik elolvassák e könyvet és alkalmazzák életvitelükre a benne kifejtett alapelveket, bizonyosan pozitív változásokat fognak tapasztalni szakmai és társadalmi környezetükben egyaránt.".....
Egy másik tapasztalat:
Olyat is olvastam, hogy nagyon fontos egy szöveg olvasásakor az, hogy mindent megértsünk, minden egyes szó jelentésével tisztában legyünk. Vagyis vegyük a fáradtságot, ha valamit nem értünk, nem tudjuk a jelentését egy adott szónak, erre találták ki a különféle értelmező szótárakat.
Egy darabig érdekelt is ez a dolog, elvégeztem egy tanfolyamot, de nem folytattam tovább. Idő és pénz hiány miatt. Így nyilvánvaló a tudásom sem teljes. Nem is lehet az soha.
Vagyis azt akarom ezzel mondani, amit nem ismerek, azt nem is tudhatom, de hasonló problémákkal találkozva rádöbbenek milyen sokan vagyunk olyan gondokkal, amivel naponta meg kell küzdenünk.
Pussz,
Éva
Igen remek cikk! Nagyon jó a pozitív gondolkodás. Remélem te is gyakorlod! De a többieknek (pl. Black Ice) is igaza van, akik azt mondják, hogy akkor jó, ha belülről jön. Amennyiben csak megerőszakolod magad, akkor csak rövid lehet a siker (pl .Zséva), és könnyen visszaesel. A problémák megoldásánál keress olyan barátokat, akik szintén pozitívan állnak az élethez (pl. Pinokkió), és megoldásokat mondanak; továbbá kerüld azokat, akik csak a saját problémáikat mondják el neked (az ilyenek nem hallják a tiedet). Ami még szerintem fontos, hogy a jó tanácsok (lesz belőle több is) magukban nem érnek semmit, neked kell eldönteni, hogy kire hallgatsz. Hallgass a szívedre, neked az az erősséged:-) 5+1* :-)))
Pinokkió
Szia Franci! Időnként nehéz..., pozitívnak lenni! Pusszancs Orsolya
Valóban vannak helyzetek, mikor nehéz pozitívnak lenni. Ilyenkor a barátok, a család segítő ereje szükséges ahhoz, hogy sikerüljön kilábalni. Néha másoktól kell tudni erőt meríteni, hogyha már egyedül kevesek vagyunk a kihívásokra megoldást találni.
Nem szabad hagyni, hogy a reményt elvegyék tőlünk, s mindig lesznek olyanok, akiket egyáltalán nem érdekel a sorsunk.
Ezért erőt kell nyernünk a szeretteinkből, és azokból a jó dolgokból, melyek körülvesznek bennünket, történnek velünk...bármilyen apróság is lehet az.
A napsütés, egy mosoly, egy kedves megjegyzés, a hála kifejezése, s még sorolhatnám az apró pozitív jeleket. Próbálj meg ezekből töltődni kicsit, hogyha szomorúság fog el.
Nehogy azt gondold, hogy engem nem kerít hatalmába időnként a pesszimizmus, a negatív energia, persze ezeket én is igyekszem kezelni a magam módján, csak nem szeretném, hogyha ez határozná meg napjaimat, az életemet. Ezért fontos előre tekinteni, nem pedig hátra.
Köszönöm a hozzászólásodat.
Szép napot neked Orsolya!
Kedves Franci!
Ha lenne lehetőség tíz csillagot adni, hát én bizony annyit adnék erre a remek cikkre!
Magam is azt vallom, nagyban tudjuk befolyásolni a saját életünket a pozitív gondolkodással. Én mostanában kezdtem használni ezt a módszert, mert bár vannak problémáim, más nem fogja helyettem megoldani. Így viszont sokkal elviselhetőbbek a hétköznapok.
Örülök, hogy más is így látja ezt a témát.
Üdv,
Judit
Kedves Franci!
Nagyon örülök, hogy megírtad ezt a cikket. Teljes mértékig egyetértek veled.
Én egy „kereső” ember vagyok. Megfordultam pár mesternél. Jógázom, agykontrollozom, pránanadizom, EFT-zek. Mikor mire van szükségem.
A pozitív gondolkodás nagyon nagyfokú tudatosságot igényel. Mert mi döntjük el, hogy milyen napunk lesz. Úgy is lehet kezdeni hogy „megint mennyi tennivalóm van, és nem bírok vele” , vagy úgy is kezdhetjük, hogy
„mennyi feladatom van, ami örömmel tölthet el”.
Attól függ a létezésünk milyensége, hogy az élettől kapott feladatokat nyűgnek érezzük- e, menekülünk-e előle, vagy pedig egyfajta kihívásként fogjuk fel, amit teljesíteni szeretnék.
Nem az a baj, ha szomorúak vagyunk, vagy dühösek. Az a baj, ha tartósan ebbe az állapotba maradunk.
Minden percet örömmel, megelégedéssel és hálatelten kell megélni.
Mire figyelünk? A negatív dolgokra? Vagy a pozitívakra? Mert ugyanannyi energiába kerül mind a kettő. Vegyük észre a pozitív dolgokat!
Szép napot kívánok neked!
Inga
Teljesen egyetértek, miszerint "Nem az a baj, ha szomorúak vagyunk, vagy dühösek. Az a baj, ha tartósan ebbe az állapotba maradunk."
Az energiáinkat inkább a pozitív dolgokra fordítsuk, ne a negatívokra.
Jó olvasni a soraidat :-))
Köszönöm!
franci
Kedves Franci!
Sokan foglalkoznak a pozitív gondolkodás irányával. Rengeteg könyv jelent már meg eddig is és próbálja gyakorlati példákkal alátámasztani a helyes irányt. Mintegy útmutatást, mankót adva az emberek kezébe.
Ilyeneket írnak az egyik könyv ajánlóban, pl.:
"Akik elolvassák e könyvet és alkalmazzák életvitelükre a benne kifejtett alapelveket, bizonyosan pozitív változásokat fognak tapasztalni szakmai és társadalmi környezetükben egyaránt.".....
Egy másik tapasztalat:
Olyat is olvastam, hogy nagyon fontos egy szöveg olvasásakor az, hogy mindent megértsünk, minden egyes szó jelentésével tisztában legyünk. Vagyis vegyük a fáradtságot, ha valamit nem értünk, nem tudjuk a jelentését egy adott szónak, erre találták ki a különféle értelmező szótárakat.
Egy darabig érdekelt is ez a dolog, elvégeztem egy tanfolyamot, de nem folytattam tovább. Idő és pénz hiány miatt. Így nyilvánvaló a tudásom sem teljes. Nem is lehet az soha.
Vagyis azt akarom ezzel mondani, amit nem ismerek, azt nem is tudhatom, de hasonló problémákkal találkozva rádöbbenek milyen sokan vagyunk olyan gondokkal, amivel naponta meg kell küzdenünk.
Pussz,
Éva
:-)
Szia Franci!
Nagyon szívesen. Én köszönöm, Yo a téma.
És most nagyon jól írtad, "meg kell próbálni előre tekinteni, nem pedig hátra."
Most az a szerencsés helyzet ért hogy több oldalon is ugyanez a téma amiről kommunikálok és áthoztam belőle egy szelet szöveget ide. Nagyon a téma íze.
DSP: Egyszer Fent, Egyszer Lent /Official Video/ (2010)
http://www.youtube.com/watch?v=pquO6RMXE5Q
Szövegrészlet:
Egyszer fent, egyszer lent, mint a lift ez így megy. Mindig más a szitu, bejárunk minden szintet. Nem tudhatod holnap mit veszítesz, mit nyersz! Kipp- kopp, bekopog, a SORS amit nem ismersz!
Üdv. Black Ice
Köszi a linket.
Üdv,
franci
Bububoy
Örülök, hogy te is így látod.
Teljesen egyetértek, miszerint "Nem az a baj, ha szomorúak vagyunk, vagy dühösek. Az a baj, ha tartósan ebbe az állapotba maradunk."
Az energiáinkat inkább a pozitív dolgokra fordítsuk, ne a negatívokra.
Jó olvasni a soraidat :-))
Köszönöm!
franci
Úgy látom többen egyet értünk veled. És ez jóó :)
Magunknak kell megtenni az első lépést. Azt várjuk gyakran, hogy változzon a helyzetünk. Először azonban magunknak kell változni, belülről. Ha mi változunk, változtatunk, akkor a környezet is reagálni fog.
Csodaszép napot kívánok neked!
Inga
" Ha majd az embereknek annyi öntudata lesz, hogy mindenki képességei szerint dolgozik, és mindenki a szükséglete szerint fogyaszt...."
Na ez a tipikus szarra várat építeni gondolat. Pedig baromira pozitív.
Na most ez a probléma merül fel, amikor a pozitív gondolkodásra buzdítasz. Valóban így kellene lenni mindenkivel. De az élet más. Emberek sokasága képtelen elsajátítani a pozitív gondolkodás módot.(Lásd még: aki egész életében nem tudott úszni, az már nem fogja tudni megtanulni.)
Na, ővelük akkor mi legyen? Rengeteg ember él közöttünk savanyú pofával, és te hiába mondod nekik, hogy keep smiling. De még mást is mondok. Biztosan te is találkoztál már olyan emberrel aki még élvezi is azt, hogy mennyire rossz neki.
Nagyra becsülöm a segíteni akarásodat, és a cikk is remek, de írhattál volna a megátalkodottakról is. Na majd máskor. :-)
Két dolog létezik. Az egyik embernél a vajas kenyér mindig az arcára esik. A másiknak pedig van annyi esze, hogy a túl felét keni meg vajjal.
Tamás
(Miután felvette a földről)
Szerintem jó kis cikket írtál!
Igenis kell a pozitív gondolkodás!
Üdv.:
Ada
Vagy nem.
De kell, hogy tudjunk pozitívan hozzáállni a dolgokhoz. Az élet lehet barack-befőtt, vagy savanyú-uborka. Ki mit szeret.
Én vigyorogtam akkor is, amikor elkeserítő volt minden percem. Egyesek azt mondták: más már zokogna. Belül én is azt tettem....
Végül gondoltam egyet, bevettem a "lesz@rom-tablettát" és beleröhögtem az uborkás üvegbe. Egyből barack lett belőle :)
Postáska