Black swan
Látogatók száma: 81
Megnéztem a fekete hattyú c. filmet, kétszer is. Lássuk a gondolataim/érzéseim.
Összességében nagyon jó film volt, remek színészi alakításokkal tűzdelve.
A balett számomra mindig is valami csodás misztikus világot jelentett. A balett táncosok a modern kor gésái. Persze csak ami a művészetüket illeti.
Mozgó műalkotások, melyet komoly munka és fájdalmak révén érnek el. De csodálatosak. Egy balett előadás során az arra fogékony ember egy külön világba csöppenhet bele szájtátva, levegőt ritkán véve. A tánc beszél és hatással van.
A balett külön műfaj/kategória. Olyan számomra, mint az opera, persze átvitt értelemben. Ha első alkalommal beleszeretünk, mindig imádni/csodálni fogjuk. Ha nem, akkor lehet, hogy tiszteljük majd, de igazán értékelni nem tudjuk.
Mit jelképezett a két hattyú?
Alapvetően mindenkiben benne van az eredendő jó és gonosz, de változó, hogy kiben, milyen mértékben, melyik kerül fölénybe.
A táncos a tökéletességre törekedett. Megcsinálta,elérte. Eggyé vált a szerepével. Tökéletes volt egy pillanatra. De milyen áron?
A tökéletességre való törekvés felemészt. Nem látsz más célt. Nem nyújt semmi más örömöt, nem látod az élvezeteket. Egy dolog lebeg a szemed előtt: a tökéletesség, mint cél.
Fehér-fekete, jin-jang, jó és gonosz.....mind ellentétek, de mégis magukban hordozzák a harmónia lehetőségét. Ezt egy testben/lélekben megjeleníteni, átélni szinte képtelenség. Hacsak nem rúgja át az ember a saját korlátait. Vagy beleőrül, vagy Gandhi lesz -és ezt persze minden tiszteletemmel állítom-.
Lehet valaki csak jó vagy csak gonosz/rossz? Kétlem. Valahol mind egy vékony határmezsgyén egyensúlyozunk. Fősulin volt egy remek tanárom, s az utolsó évfolyamon, amikor egy egész napon át alternatív önkifejezési eszközökkel ismerkedtünk meg és gyakoroltuk, az egyik foglalkozás közben megállította a cselekményeket, odajött hozzám és azt súgta "Merj rossz lenni! Na lássam!" Fantasztikus alakítás volt, ott, akkor :) De komolyan :) Felszabadultan, önfeledten. Meg tudnám szokni, vagy mégsem?! :D Még mindig az arany középút lehet a legjobb azt hiszem.
Elmélkedtem. Szép napot, a filmet pedig ajánlom!
A cikket írta: Zsizsik
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Üdv,
Pinokkió
üdv, Zsizsik
Jó írás, egyedi gondolatok! :-)
Köszi szépen :)
Üdv, Zsizsik
Martina újra táncol, gyermekkori egyik kedvenc, emlékezetes olvasmány.
Élőben viszont kevésbé "légiesek":), emlékszem, egyszer, és nem is első sorban ültem, asztem leszakad a színházban a színpad a Diótörő alatt.:P
(állati nagyokat döngött, ahogy ugráltak)
Köszönjük!
Martina újra táncol, gyermekkori egyik kedvenc, emlékezetes olvasmány.
Élőben viszont kevésbé "légiesek":), emlékszem, egyszer, és nem is első sorban ültem, asztem leszakad a színházban a színpad a Diótörő alatt.:P
(állati nagyokat döngött, ahogy ugráltak)
Élőben persze, hogy döng a színpad, de még így is csodálatos, ahogy a test korlátait átlépik, és akár fájdalmak árán is de légiesnek tűnnek.
pussz, Zsizsik
Tatjana
A többit lsd. az aug.06-i naplóbejegyzésemnél.
Tatjana
ui.: mindentől elvonatkoztatva nagyon megindító film.
Megnéztem. Ebben a lelki állapotban szívesen kihagytam volna...ennyit az Ő ajánlásáról. Egyet értek, mindkettő megvan bennünk és igen jó kérdés, hogy tényleg ilyen áron érhető el a tökéletesség???
A többit lsd. az aug.06-i naplóbejegyzésemnél.
Tatjana
ui.: mindentől elvonatkoztatva nagyon megindító film.
Legyen szép napod!
Puszi, Zsizsik
Hmmm.....megértelek Tatjana. Van az a lelkiállapot, amikor ez a film még jobban "beroncsol". No olyankor semmi ilyesmit nem szabad nézni.
Legyen szép napod!
Puszi, Zsizsik
Neked is szép napot!
Tatjana