Ragadozó - The Bear - Film by Jean-Jacques Annaud
Látogatók száma: 60
Hogy kinél, milyen hatást vált ki egy film, egy könyv, egy videó, ezt próbálom saját érzéseimen keresztül érzékeltetni veletek..., legalábbis megpróbálom. Bennem ezt hozta le.
Lenyűgöző a háttér. Az itt-ott hó lepte óriási hegyorom lábánál kimagasló hatalmas sziklák, a felhős kék ég, a hömpölygő vízfolyam. Mindez együtt, ami a szemed elé tárul fantasztikus látvány.
Hirtelen egy hatalmas sziklatömb mögül feltűnik a ragadozó. Egy puma. Messzire hatol a tekintete, ahogy végig pásztázza a látóterét. A távolban egy vidáman hancúrozó állatot, nekem medvebocs, neki zsákmány, fedez fel.
A kamera közelít a pofájára. Abban a pillanatban, hogy észleli, már el is dönti, megszerzi magának. Még csak a szeme észleli, de már a tudatában a könnyű zsákmány reményében kicsordul szinte a nyála. Ragadozó pofáját végignyalja, miközben le nem veszi tekintetét a mit sem sejtő medvebocsról.
Egy szökkenés, kettő, három... mindössze, ahogyan óvatosan, puhán ugrándozik a sziklás partoldalon, végig a vízfolyam peremén haladva.
Az addig vidáman hancúrozó kis állat most felfigyel a szokatlan zajra. Megérzi a veszélyt és eszeveszett futásnak ered. Megkezdődik a menekülés, az üldözés.
A hanghatás fenomenális, ahogy a kis medvebocs menekül észt veszejtő iramban és felerősödik a rohanása következtében félelemmel vegyes lihegése, sikolyai. Nyomában meg a puma, puha, hatalmas iramú szökkenéseivel a sziklákon kitartóan követi a kis állatot, aki egy, a mélyben hömpölygő víz fölött a partot és a hatalmas sziklatömböt összekötő, kidőlt fatörzsön keresztül a mélység fölött próbál üldözője elől kitérni, de nincs tovább.
Már majdnem utoléri a ragadozó, miközben ő szembefordul az üldözőjével és hátrálva megkísérli elérni a túloldalt. A fa azonban nem ér el odáig. Az elvékonyodott fatörzs, korhadt része nem bírja el a kis medvebocs súlyát, és még mielőtt a ragadozó elérné, leszakad alatta és a bocs belepottyan a hömpölygő áradatba. A törött fahasáb meg utána. Kétségbeesve próbál megkapaszkodni az egyetlen lehetséges eszközbe, ami fenntartja a víz felszínén, de egyre sodorja, és szinte levegőt alig kapva, prüszkölve, minden erejét összeszedve igyekszik fenntartani magát.
A puma okos cserkész, tudja, érzi, hogy az áldozatnak, melyet kiszemelt és nem tágít az üldözésétől, egyre jobban fogy az ereje. Könnyen meg tudja oldani, hogy még csak a vízbe se kell megmártóznia, hogy utána vesse magát. Követi egészen addig, a parton, a sziklák között könnyedén ugrándozva, amíg a folyam feléje nem úsztatja a kétségbeesetten kapálózó kis bocsot.
A puma kitartóan kivár. A hömpölygő víz felé úsztatja az áldozatát és már szemtől szembe olyan közel kerülnek egymáshoz,... a lélegzetemet is visszafogom ekkor..., hogy csak egy csapás és a bocsnak annyi, mégis az utolsó erejét összeszedve úszik szinte szembe az árral, de az sajnos kiviszi a partra. Mire végre kievickél és azt reméli megmenekült, már ott is terem az üldözője.
A kamera a puma vicsorgó pofáját hozza teljes közelségbe, ahogy a végső csapást készül az áldozatára mérni. Karmaival megsebzi a kis állatot. A medvebocs utolsó erejét összeszedve elordítja magát. Úgy ordít, mint a sakál, hogy a bőröm egyszerre borsózni kezd, nem is ordít, szinte vonyít, a hangja kétségbeejtő akusztikára vált, olyan hatalmas hangerő szabadul fel a torkából, látszólag, amitől feláll a szőröm. Lélegzetemet visszafojtva figyelem a jelenetet. A puma végső támadásra készül, a medvebocs halálfélelmében kétségbeesett ordítása egyszerre olyan üvöltésbe megy át, ami hátborzongató.
Nem látni, nem tudni mi zajlik a háttérben, de egyszerre a puma megtorpan. Valahová máshová néz már kitágult szemekkel, amit én még ugyan nem látok, de ő már tudja, nem az áldozatára, a mögé. A következő pillanatban olyan hatalmas ordítás hallatszik, most már a háttérből, hogy a kamera végre ráirányul honnan is ered. Az anyamedve tűnik fel a kis bocs háta mögött. A hatalmas erejű állat és a kölyök medve egyszerre üvölt és a puma végül feladja. Most ő menekül.
A jelenet, ami a szemem elé tárul fantasztikus. A bocs odairamodik az anyához. Most látni a hatalmas különbséget anya és kölyke méreteit illetően. A bocs érzi, megmenekült. A boldogság pillanatai ezek, melyek önmagukért szólnak. Rohan a kétségbeesett, de már megkönnyebbült kis állat, és odabújik az anyamedvéhez, aki a vérző sebeit nyalogatva, tisztogatva, elhárította a veszélyt, és már mint csak anya tölti be szerepét. Fantasztikus hatással van rám... Ebben a pillanatban már potyognak a könnyeim. És átélem ezt a felemelő érzést, amit a jelenet produkál, az anya és bocsa találkozása... Sokáig a hatását érzem ennek a jelenetnek, mire végre meg tudok nyugodni.
Ez a videó nyerte el az év legjobb videója címet. Szerintem nem véletlen.
Lássátok ti is!
http://www.flixxy.com/bear-animal-nature-film.htm
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nem felejtettem el!!! Pusss!!!:)
Szia Angel!
Csak emlékeztetni szeretnélek az ígéretedre, hogy azt a filmet valamilyen formában elküldöd nekem. Nagyon szeretném látni. Nincs lejátszóm, ami van az rossz, ha ez videóban szerezhető csak meg. De rémlik valami, mintha láttam volna, de ez a jelenet valahogy kiragadott része lehet valóban. :-)
Pussz,
Éva
Szia Éva!
Remek természetfilm ismertető;-)
Ügyes vagy!
Üdv,
Pinokkió
Remek természetfilm ismertető;-)
Ügyes vagy!
Üdv,
Pinokkió
Ez a videó abból a filmből való! :(:)
Csak emlékeztetni szeretnélek az ígéretedre, hogy azt a filmet valamilyen formában elküldöd nekem. Nagyon szeretném látni. Nincs lejátszóm, ami van az rossz, ha ez videóban szerezhető csak meg. De rémlik valami, mintha láttam volna, de ez a jelenet valahogy kiragadott része lehet valóban. :-)
Pussz,
Éva
Tisztelt Éva!
Ez egy ismételt kitérő a megszokott stílusából? Vagy allegorikus jelentést sejtet a története mögött? Az életben sokszor vagyunk medvebocsok, és az életfolyam árja sokszor elsodor; az is megtörténik, hogy a rossz partra dob ki bennünket. Néha egy puma zsákmányai leszünk, és van hogy a szülői kéz megment minket... De előbb, utóbb csak a saját talpunkra kell állni. Ugye?
Bokor
Tudom kevés az ideje, de ha a videót megnézte volna, hát az az igazi!
Köszönöm.
Éva
Ez egy ismételt kitérő a megszokott stílusából? Vagy allegorikus jelentést sejtet a története mögött? Az életben sokszor vagyunk medvebocsok, és az életfolyam árja sokszor elsodor; az is megtörténik, hogy a rossz partra dob ki bennünket. Néha egy puma zsákmányai leszünk, és van hogy a szülői kéz megment minket... De előbb, utóbb csak a saját talpunkra kell állni. Ugye?
Bokor
Szerintem simán tök jó könyvajánlókat, vagy videóajánlókat is írhatnál a Könyvtündér rovatba.
Nekem ez most sokkal jobban tetszett, mint a szerelmi történeteid, vagy bármelyik másik.
Ha az ilyen téma, az állatvilág, a természet, ha a lelkemig eljut, az megfog. Lásd a cicás sztorijaimat külön-külön is megihletett, olyan cukik voltak. Róluk már nem írok, túl kell lépnem rajta, még a végén csömört kapsz tőlem. :-)
Örülök, hogy itt jártál.
Pussz,
Éva
Erre van szükségem most, hogy néha ilyen megerősítést kapjak, mert éreztem, legalábbis igyekeztem úgy visszaadni, ahogy láttam. Emlékezetből írtam, de néha elakadtam, mert az a hatalmas hegy, vagy mi, hegyorom mint írom, az tényleg hatalmas, de hogy orom-e vagy hegy, vagy mi, azt nem tudtam hogyan írjam le.
Én egy videó, de akár film, vagy könyv élményemmel így szoktam játszani, megpróbálom visszaadni, ahogy emlékszem rá. Ilyen volt egyszer a "Hamarosan a sötétség"..., de akkor elég rossz kritikát kaptam, pedig...? mástól meg jót. :-)
Vagy az .... Angyali szemek... meg valami bután bemutatott magyar szex film...
Köszönöm a biztatást! :-)
Pussz,
Éva
Nekem ez most sokkal jobban tetszett, mint a szerelmi történeteid, vagy bármelyik másik.
Szia!
Nagyon jól visszaadtad, engem nagyon lekötött!
Jó lenne több hasonlót is olvasni tőled, mert bár a videót most nem tudom megnézni, de lenyűgözően adtad vissza! Ebben biztos vagyok.
Én egy videó, de akár film, vagy könyv élményemmel így szoktam játszani, megpróbálom visszaadni, ahogy emlékszem rá. Ilyen volt egyszer a "Hamarosan a sötétség"..., de akkor elég rossz kritikát kaptam, pedig...? mástól meg jót. :-)
Vagy az .... Angyali szemek... meg valami bután bemutatott magyar szex film...
Köszönöm a biztatást! :-)
Pussz,
Éva
Nagyon jól visszaadtad, engem nagyon lekötött!
Jó lenne több hasonlót is olvasni tőled, mert bár a videót most nem tudom megnézni, de lenyűgözően adtad vissza! Ebben biztos vagyok.
Szia Angel!
Nem láttam azt a filmet. Egészen biztos megható, főleg akkor, ha az állatvilágban egy családot mutatnak be, az nagyon meg tud fogni.
Örülök, hogy tetszett. :-)
Éva
Szia Évike! Nagyon szépen leírtad a történetet! Lehet, hogy nem láttad a Medve c, filmet? Gyönyörű,megható történet, érdemes lenne megnézned!!!
Tetszett az írásod!
Pussz: Angyal
Nem láttam azt a filmet. Egészen biztos megható, főleg akkor, ha az állatvilágban egy családot mutatnak be, az nagyon meg tud fogni.
Örülök, hogy tetszett. :-)
Éva
Tetszett az írásod!
Pussz: Angyal
Hát egyértelmű, hogy átadni azt az élményt, amit a videó jelentett elsőre, nem is lehet, megdöbbentő volt, úgy ahogy mondod a küzdelem. A nagy cicus, aki a valóságban egy ragadozó, természetes, hogy neki a bocs, bocsika, de a táplálékot jelentette.
Érdekes a természetfilmekben is mindig a gyengébbnek szurkolok és tudom csak átmeneti, de örülök, ha megmenekül. Viszont akkor meg a nagymacska kölykeit sajnálom, ha éhesek maradnak.
Köszönöm, kedves Ailet... :-)
Puszi,
Éva
Örülök, hogy segíthettem.
Puszi: Ailet
Szóból ért az ember kedves Éva... :)
Az írásodban elejétől végéig a macinak drukkoltam, átjött a hely szelleme, meg a feszkó is. Érezhető volt valahogy, nem a puma a kedvenc szereplőd. Inkább valami fenevad, pedig csak egy éhes állat... talán. Mert ugye neki is ennie kell néha. Az írásodból nekem egyértelműen átjött a maci küzdelme, az anyamedve védelmi reakciója és a mérleg nyelve a mackók felé dőlt. Ez egy drámai megmenekülés volt, de a videó valamiképp az élet drámáját mutatta be nekem. Nem tudom, érthető voltam e. Hajszálnyi a különbség, de van. Szerintem.
Puszi: Ailet
Érdekes a természetfilmekben is mindig a gyengébbnek szurkolok és tudom csak átmeneti, de örülök, ha megmenekül. Viszont akkor meg a nagymacska kölykeit sajnálom, ha éhesek maradnak.
Köszönöm, kedves Ailet... :-)
Puszi,
Éva
Az írásodban elejétől végéig a macinak drukkoltam, átjött a hely szelleme, meg a feszkó is. Érezhető volt valahogy, nem a puma a kedvenc szereplőd. Inkább valami fenevad, pedig csak egy éhes állat... talán. Mert ugye neki is ennie kell néha. Az írásodból nekem egyértelműen átjött a maci küzdelme, az anyamedve védelmi reakciója és a mérleg nyelve a mackók felé dőlt. Ez egy drámai megmenekülés volt, de a videó valamiképp az élet drámáját mutatta be nekem. Nem tudom, érthető voltam e. Hajszálnyi a különbség, de van. Szerintem.
Puszi: Ailet
Én igazán örülök, hogy ismét élményt nyújtott a videó, de nem tudom mennyire tudtam mindezt az élményt ami számomra is az volt elsőre, a saját szavaimmal leírva átadni. Erre lettem volna kíváncsi. :-)
Puszi,
Éva
Bevallom volt egy perc, míg a pumának drukkoltam, de aztán győzött az anyai szeretet... mármint az mindent vitt. Nálam. Már láttam ezt a videót, de jó volt újra megnézni. Élmény volt, köszönöm.
Puszi: Ailet