Az új családtag.
Látogatók száma: 75
Az ember leéli az életét, majd kirepülnek a gyerekek, majd egyszer csak kap egy telefont....nagymama lesz!
Az ember rágódik a ma harcain, megpróbál úgymond túlélni, és csak azt érzi, hogy fárad, és egyre fárad, és bármit tesz, szürkébe fordul a világ körülötte! Aztán kap egy telefont:
- Anyu nem jössz át? Mozdulj ki egy kicsit, lépj át hozzánk.
Morcogok magamban, tényleg elég régen voltam náluk. Lekötöttek a bajok, az újabb és újabb csapások, amelyekről már néha úgy érzem, a gerincemet törik ketté. A lábaimra pillantok, tiltakoznak az újabb lépések ellen!
- Majd holnap átmegyek fiam, most jártányi erőm sincsen! - közlöm a gyerekkel.
- Rendben, akkor mi megyünk át!- azzal leteszi a telefont.
Leülök a fotelba, és már arra gondolok, hogy jó hogy jönnek, legalább megnézi a gépet, vajon mi a baja, hogy ennyire lassú?
Megérkeznek, ajtót sem kell nyitnom, saját kulcsuk van, majd egy kicsi képet dugnak az orrom alá, és közlik velem, hogy jövőre ez lesz a születésnapi ajándékom! Nézegetem a szürke képet, egyelőre nem nagyon jut el a tudatomig, mit közöltek éppen velem. Lassan kiveszem egy apró fejecske körvonalát, egy apró gerinc gyöngysorát!
- Az a hosszabbik szürke folt a kis karja, a másik meg a lábacskája! - mutogatja a menyem a képet.
- A születésnapod után egy nappal várható! - mondja a fiam.
Nyelek egy nagyot. Hiszen nemrégen született a fiam is. Ennyire megöregedtem volna? Nem baj, hiszen nagymama leszek!
A világ elkezdett újra színesedni körülöttem. Egy kis lélek készülődik a családunkba, akiről tudom, hogy nagyon nagyon fogom szeretni
Idén, március 20-án, a születésnapomon megszületett kicsi gyöngyöm Biankám!
A cikket írta: Babenko
Hozzászólások
időrendi sorrend