újabb események régebbi események további események
02:47
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
01:02
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
20:34
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
20:32
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
19:56
Pinokkió módosította a cikkét

A cicák!

2010. augusztus 8. - Látogatók száma: 27

Két fekete cicánk van, anya és lánya!

Még soha nem volt lánycicám. Mindég fiú volt, és fekete. A legutolsót elütötte egy autó. Megsirattuk, de nem élet az élet fekete cica nélkül, így hát elkezdtünk utána járni.
Igen ám, de nem volt csak lány. Most mi legyen? A végén csak hazahoztuk, lett is kiscicánk szép számmal.
Nagy nehezen elajándékoztuk a többit, de egy már nem kellett senkinek, így megmaradt nekünk. Ő, Cili.
Most már ketten voltak és lányok.
Jött a tavasz, jöttek a fiú cicák, aztán nem sokkal a kiscicák is.
Egy hétfői napon Cili szólt, hogy gondjai vannak, megágyaztam a szülőkosárban, aztán jöttek szépen a kicsik még jó, hogy csak hárman.
Péntekig Mici, a másik nem találta a helyét. Minden áron a kosárba akart menni, mert emlékezett rá, hogy az az Ő kosara volt tavaly, és azt nem adja. Kénytelen voltam egy fiókot kibélelni Cilinek, aki végül is belenyugodott a helyzetbe.
Pénteken Mici is megszült két kiscicát, de ez neki nem volt elég. Ellopta Cili cicáit, a végén már nem tudtam kié melyik, de hiába tettem vissza, Mici kis idő múlva újra ellopta. Nem volt mit tenni, feladtam. Ott hagytam Őket oldják meg, ez legyen az Ő dolguk.
Elmentem aludni, már volt hajnal is, reggel mikor felébredtem, meg volt a döntés. Mind a két cica a kosárban, középen pedig a kicsik.
Csináltunk képeket is róluk, egy gond van csak, egy kosárban egy nagy fekete csomó, legfeljebb négy szem világít.

Fantasztikus volt figyelni mit, hogy csinálnak. Példát vehetnénk mi "felsőbbrendű" emberek, hogyan kell problémát megoldani, békésen egymás mellett élni, és összefogni egy feladat elvégzésére.
A kicsik soha nem voltak egyedül, az egyik mama mindig ott volt velük, a másik nyugodtan elmehetett.
Mikor már nagyobbak voltak, és kimásztak a kosárból, nézni azt, hogyan tanítják meg mindenre a kicsiket, nagy élmény volt. Elég volt egy morranás, és a kicsik rögtön tudták, hol a helyük.
Sajnáltam volna, ha ez az élmény kimarad az életemből. Most is itt vannak mellettem, éppen reklamálnak, hogy még valamit akarnak, és már megint részese lehetek annak a "gyönyörűségnek", hogy kiscicáim lesznek, mert kiderült, hogy most szép nyári este volt, a fiúcicák jöttek, úgyhogy, ha valakinek kiscica kell, nekünk lesz.

A cikket írta: BanMagdi

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. szeptember 14. 08:06
legyen még sok örömed a kicsi és nagy cicákban!
2010. augusztus 16. 23:58
Aranyos történet!Nekem is van két cicám,az egyik lány és hófehér:ő a Hópihe,a másik fekete: ő a Szaffyka Imádom őket!!!!!!!!!!!!!!!!!
2010. augusztus 11. 19:05

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2010. augusztus 11. 10:47

Nagyon kedves kis történet. :-) Valóban okos kis lények és ügyesen megoldották a közös hétköznapokat a kicsikkel. Tetszett! :-)

Pussz,
Tündér :-)

Köszönöm a hozzászólást. Meghálálják a gondoskodást az biztos. Jelentem hattal többen vagyunk. Ez sem volt egy egyszerű történet,majd leírom egyszer . Üdv Magdi
2010. augusztus 11. 10:47
Nagyon kedves kis történet. :-) Valóban okos kis lények és ügyesen megoldották a közös hétköznapokat a kicsikkel. Tetszett! :-)

Pussz,
Tündér :-)
2010. augusztus 10. 01:18
Nekünk is voltak a kertes házban cicák. Lányok voltak fiú cicák is. Valóban csoda ahogyan viselkednek. Édesanyám nekünk megengedte, hogy lehetett mindenkinek egy cica. Így volt három egy a családnak, egy az öcsémnek, egy nekem. Szerettük őket nagyon. Igaz a házba nem jöttek be, csak kint tartózkodtak a kerti helyiségben, de aranyosak voltak. Ott volt almuk és ott laktak, de kint végezték a dolgukat, és volt egy kerti csap arról ittak folyó vizet. Szerettük őket nagyon. Ha kint pihentük rajtunk feküdtek a lábunkon.Hűségesek és aranyosak voltak. Ma már itt a bérházban a nyolcadik emeleten nem hiszem hogy jó soruk lenne. A mozgás és az élet nem bezártságra ítélte őket.
2010. augusztus 8. 20:37
Kedves Magdika! Imádom a cicákat, igaz fiú cicám volt, de már sajnos elpusztult, de sok évet le élt velünk. Nagyon szépen leírtad, érezni, hogy szívből jöttek gondolataid! üdv Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: