Bóhások...
Látogatók száma: 69
Ha látok egy cicát út szélén kucorogva már óvatos vagyok. Jól ismerem a fajtáját. Elég egy jó szó máris a nyomomba szegődik, ami nem is lenne baj. De ott is marad.
A szeretetnek is vannak korlátai! Mindig ezt mondják. Ne éljem magam bele túlságosan, mert visszaélnek vele és nem fogok tudni tőlük szabadulni. De hiszen én nem is akarok. Szeretem őket, mi mást tehetnék? Ha látok egy cicát út szélén kucorogva már azért óvatosabb vagyok. Jól ismerem a fajtájukat. Elég egy jó szó és máris a nyomomba szegődik, ami nem is lenne baj. Csakhogy ott is marad. És ha nem küldöm el azonnal, a következő pillanat már késő. Megszerettem.
Már csak hárman vannak. Kibírták ezt a hosszú telet. Ahogyan az alaszkai kutyák is képesek voltak erre, láncra verve. Az életösztönük elszakíttatta velük a láncaikat. Mire értük mentek, kitavaszodott. Megcsappanva ugyan, de túlélték a megpróbáltatásokat. Akkor nekik ne sikerülne?... De ha most sem találkozom velük, akkor is nyugodt leszek. Jó helyen vannak biztosan. Áldott jó szokásuk tartja őket életben, a nyomok mind erre utalnak. Itt-ott fosztott tollak emlékeztetnek rá. Megszerzik maguknak, amit kell. Életre valók!
A minap a Cicacsaládom fotóját feltettem a facebookon az idővonalamra. Őket soha nem fogom elfelejteni. Még ma is velem lennének, és ha csak tehetem elnézegetem a róluk készült fotót.
Meglepődve tapasztaltam másoknak is mennyire tetszik ez a ragaszkodásom. Különösen egy valakinek nyerte el a tetszését és igen kifejező módon még meg is örökített egy maccsal, amint éppen a felhők között lebegve nézzük egymást... Feltett egy fotót, melyet saját maga készített.
Ezt szeretném most veletek is megosztani az ő biztatására ide kanyarítva köré ezt a pár sort. Hát nem aranyos gesztus ez tőle? Még ilyet!? El is neveztem ezek után macskanőnek.
Nem is szaporítanám a szót. Íme:
http://sphotos-h.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-snc7/c161.0.403.403/p403x403/428374_396991193728706_439100377_n.jpg
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Éva!
Biztosan nagyon kedvel téged, akitől kaptad a képet. Ahogyan a macskák is. :)
Pussz,
Tündér
Akkor, ha ez így volt, miért tudta ezt elfelejteni?... Én nehezen felejtek...
Az élet megtanított sok mindenre, köztük a legfontosabbra, hogy a megbocsájtás is egy erény... gyakorolni kell. Ha erre nem képes, akkor nincs igazság a földön! Vagy ő nem igazságos! Ne is keressem tovább, pedig az élet nem erről szól! Ez egy nüansznyi volt ahhoz képest, amit ki kellett bírnunk alkalmanként.
De úgy látszik ezt nem egyformán éljük meg. Hát én nem így nevelkedtem, ahogy ő.
A bizalmat el lehet veszíteni oda és vissza. Nem adják ingyen. Az már ember függő, hogy mennyire tartós egy bizalomvesztés. Azt helyre is lehet hozni, ha akarom.
Azt kell mondjam, hozzám képest gyerekcipőben jár az illető emberség, megértés és minden egyéb más emberi dolog területén. Lenne még mit tanulnia! Sajnálom, de én így látom. Őt még nem tépázta meg az élet eléggé!
Majd, ha abba a helyzetbe kerülne, amiből én oly sokszor kimásztam, másként látna sok mindent! Nem kívánom, de el sem vetem ezt az egy lehetőséget.
Pussz,
Éva
Mindössze két hónap alatt mi történt, amitől minden megváltozott?
Amit ekkor éreztem, írtam, mindentől függetlenül, ami azóta van, most is így gondolom. Csak azt nem értem, miért nem tudunk mi mindig ilyenek maradni?
*** Pamacs ***
Elképzeltem most egy hofehér cicat.
Lattam a vilagoskék szalag masnijat.
Éreztem ahogy hozzam simult puhan.
A varazslat elillant,alom volt csupan.:(
Régen irtam , Ma már valóság . Olyan mintegy kisasszony.
Én is írtam verset róluk... :-)
De most egy másikat szeretnék veled megosztani, ha nem baj... No csak, mert te is szereted a cicákat. :-)
http://www.felesegek.hu/cikkek/mindennapjaink/hazi-kedvenceink/kobor-kandurka_8679
Miért? Megették, azt is? Nem látom, de el tudom képzelni. :-)
Te meg azt képzeld el, amikor kint begyújtottam és ahányan voltak, akkor éppen öten, annyi felé...., mindegyiknek volt saját kiválasztott helye. Kinek a kályha mögött, ki az ágyon, ki az ölembe, vagy a lábamnál, a fejem tetején... Ezek voltak a mi együttléteink egy-egy órát télen, aztán kipateroltam őket a teraszra, jól kibélelt nagy dobozba tettem őket. Fájt a szívem, de nem volt mit tenni. Muszáj volt, kinőtték a lakást...
Ha olvasol..., mert látom? Ezt olvasd el és akkor megértesz: "Cicaszemek..." és utána az összes többi cicásat.
Elképzeltem most egy hofehér cicat.
Lattam a vilagoskék szalag masnijat.
Éreztem ahogy hozzam simult puhan.
A varazslat elillant,alom volt csupan.:(
Régen irtam , Ma már valóság . Olyan mintegy kisasszony.
A családi házam ajtóinak több mint tíz éve nix sarka:-) :-)
Ha most látnád ,h.két büdösmacsekom hogy alszanak akandaló melegében:-) :-)
Nőstény mindkettő.
Bezzek a kandúrok...''úriemberek'':-) :-)
Te meg azt képzeld el, amikor kint begyújtottam és ahányan voltak, akkor éppen öten, annyi felé...., mindegyiknek volt saját kiválasztott helye. Kinek a kályha mögött, ki az ágyon, ki az ölembe, vagy a lábamnál, a fejem tetején... Ezek voltak a mi együttléteink egy-egy órát télen, aztán kipateroltam őket a teraszra, jól kibélelt nagy dobozba tettem őket. Fájt a szívem, de nem volt mit tenni. Muszáj volt, kinőtték a lakást...
Ha olvasol..., mert látom? Ezt olvasd el és akkor megértesz: "Cicaszemek..." és utána az összes többi cicásat.
Ez még hagyján... Ez is azt bizonyítja, te sem lehetsz rossz ember, mert aki...
Igen ám, de ők is tudják, sőt, erre játszanak rá!
Most már nem elég, hogy a cicák, már a harmadik szomszéd kutyája is... Mi van? Nem kapnak ezek enni? Nem győzöm... és elzárni sem tudom a kajájukat, mert az a lyuk, már nem lyuk télen, amikor befújja egy éjszaka a hó. Ehhez leszek pedig kénytelen elővenni a szerszámot és kivágni az ajtón egy akkora rést, hogy ők még beférjenek, de egyéb "állat" ne nyúljon a kajájukhoz.
Gyakran előfordul, hogy éppen elkerüljük egymást a cicáimmal, akkor teszek ki nekik bőven..., a jó ég tudja ki eszi meg, de mindig üres a tálkájuk. :-)
Ha most látnád ,h.két büdösmacsekom hogy alszanak akandaló melegében:-) :-)
Nőstény mindkettő.
Bezzek a kandúrok...''úriemberek'':-) :-)
Micsoda szîv!
Letört egy darabot az enyémből.
Hosszu életem folyamán már sok könny áztatta szemeim cicáim virágos sîrjánál.
Mégis újra ès újra befogadok.
Azért van a szîv hogy fájjon,ha annak az ideje....
Igen ám, de ők is tudják, sőt, erre játszanak rá!
Most már nem elég, hogy a cicák, már a harmadik szomszéd kutyája is... Mi van? Nem kapnak ezek enni? Nem győzöm... és elzárni sem tudom a kajájukat, mert az a lyuk, már nem lyuk télen, amikor befújja egy éjszaka a hó. Ehhez leszek pedig kénytelen elővenni a szerszámot és kivágni az ajtón egy akkora rést, hogy ők még beférjenek, de egyéb "állat" ne nyúljon a kajájukhoz.
Gyakran előfordul, hogy éppen elkerüljük egymást a cicáimmal, akkor teszek ki nekik bőven..., a jó ég tudja ki eszi meg, de mindig üres a tálkájuk. :-)
Letört egy darabot az enyémből.
Hosszu életem folyamán már sok könny áztatta szemeim cicáim virágos sîrjánál.
Mégis újra ès újra befogadok.
Azért van a szîv hogy fájjon,ha annak az ideje....
Figyu te Macskanő!
Ne avass be a technikába, úgysem tudnám utánad csinálni. Nincs is fényképezőgépem, kezdjük ott. Azt sem akarom már megtanulni a fotózást. De ami igaz, igaz. Ügyes vagy. Meg vagy dicsérve. :-)
Miaúúú
Nem is akarom elárulni, mert akkor hogy csinálom a következő meglepetést? :))))
Még az is kitelik??? :D
Ne avass be a technikába, úgysem tudnám utánad csinálni. Nincs is fényképezőgépem, kezdjük ott. Azt sem akarom már megtanulni a fotózást. De ami igaz, igaz. Ügyes vagy. Meg vagy dicsérve. :-)
Miaúúú
Kedves Tündér!
Van egy olyan érzésem, hogy igen. Tőle még az is kitelik, hogy kedvel. Miután már ismerem a kilétét elmondhatom, ugyanez fordítva, én is kedvelem őt, ahogyan a kis- és a nagymacskák is. :-)
Pussz,
Éva
Kedves Ilona!
Ma is kint jártam. Persze, hogy nem hagytam ott a kanyarban azt a kucorgó cicát, kiköpött Szöcske, így hívtam az egyiket a régi cicacsaládból, szürke is meg csíkos is, ráadásul az enyém. Egy szavamba sem került, már mellém szegődött. Szedte a kis lábait. És amilyen szerencséje volt ma nem kellett osztozkodnia és pofozkodnia a Morzsival, miután elő sem került a csavargója. :-)
Pussz,
Éva
Jó éjt Neked! :)
Puszi, Ilona
Kedves Éva!
Biztosan nagyon kedvel téged, akitől kaptad a képet. Ahogyan a macskák is. :)
Pussz,
Tündér
Van egy olyan érzésem, hogy igen. Tőle még az is kitelik, hogy kedvel. Miután már ismerem a kilétét elmondhatom, ugyanez fordítva, én is kedvelem őt, ahogyan a kis- és a nagymacskák is. :-)
Pussz,
Éva
Biztosan nagyon kedvel téged, akitől kaptad a képet. Ahogyan a macskák is. :)
Pussz,
Tündér
Kedves Éva!
Isten áldjon a jó szokásodért, hogy gondjaidba veszed ezeket a szegény kis állatokat! Tudod, én is szeretem őket, mindig voltak cicáim, de a mostani kutyám miatt nem tarthatok macskákat. Biztos, hogy találtak maguknak helyet a nagy hidegben is, "talpraesett" állatok..
A fotó nagyon jó, megérdemelted..)
Pussz. Ica
Ma is kint jártam. Persze, hogy nem hagytam ott a kanyarban azt a kucorgó cicát, kiköpött Szöcske, így hívtam az egyiket a régi cicacsaládból, szürke is meg csíkos is, ráadásul az enyém. Egy szavamba sem került, már mellém szegődött. Szedte a kis lábait. És amilyen szerencséje volt ma nem kellett osztozkodnia és pofozkodnia a Morzsival, miután elő sem került a csavargója. :-)
Pussz,
Éva
Isten áldjon a jó szokásodért, hogy gondjaidba veszed ezeket a szegény kis állatokat! Tudod, én is szeretem őket, mindig voltak cicáim, de a mostani kutyám miatt nem tarthatok macskákat. Biztos, hogy találtak maguknak helyet a nagy hidegben is, "talpraesett" állatok..
A fotó nagyon jó, megérdemelted..)
Pussz. Ica
Nekem tetszik! :D
Ez csak egy rögtönzött szöveg, a kép köré kerítve, ami nekem nagyon tetszik és kellemesen érintett a gesztus. Majd még kipofozom a cikket, mert tőlem szokatlanul leegyszerűsítettem a mondanivalót.
Mindenesetre, aki ezt ihlette egy végtelenül sokoldalú, kedves, helyes teremtés. Közel hasonló értékeket vall, ezért megérdemelte, hogy kifejezésre juttassam valamilyen formában az elismerésemet felé. :-)
Pussz,
Éva