Bővült a család...avagy jöjjön aminek jönnie kell:))
Látogatók száma: 28
Mindig is nagy volt részünkről az ellenállás kutyakérdésben...Nincs olyan gyerek szerintem aki előbb utóbb ne kezdené nyaggatni szüleit egy házikedvencért. Próbálkoztunk kompromisszumos megoldásokkal, jöttek a halacskák, ékszerteknős és társai...
Persze a guppyk édesek és aranyosak, de nem volt igazán egetverő a lelkesedés, főleg amikor egy-egy néha elpusztult...Az ékszerteknősnek örültek, de mint utóbb kiderült, már akkor beteg volt amikor hozzánk került, így két hónap után elbúcsúztunk tőle is, sajna egy kisebb temetés keretében...
Aztán sokáig csend volt, állat téma jegelve lett....Évek múlva egy szomorú családi veszteség után merült fel, nem a gyerekekben!!! a gondolat...vegyünk kutyát!Egyetértés volt köztünk abban hogy ne zsebkutyaméretű, hanem nagy, mackós és bújós és egyáltalán...KUTYA legyen a választottunk!:))
Így került a családba egy szép október napon Zeusz, aki alaszkai malamutfiú és gyönyörűségesen csodálatos és imádnivaló!!! Kutyás gazdik lettünk ismerőseink legnagyobb döbbenetére, de hát a sorsát senki el nem kerülheti, jöjjön aminek jönnie kell!!!:))
Megkezdődtek a küzdelmes hétköznapok, és voltak pillanatok, amikor azt gondoltuk, csakis átmeneti elmezavar következménye hogy ez az állat itt mászkálhat a lábunk alatt és folyamatosan ürít és vonyít...Könyvek garmadája került a tulajdonunkba, gyerekeinkkel együtt tanultuk a kutyát:) A malamut a farkashoz álló legközelebb fajta,így hamar megtapasztaltuk hogy ez a falkaszellemben nyilvánul meg leginkább. Zeusz kisebb nagyobb nevelési trükkök után, csak csak elfogadta a családi hierarchiát, ami így néz ki:
1. Apagazdi - A kutya számára ő az Isten...bármikor egy halk szavára is vigyázban áll és odaadóan lesi minden mozdulatát...
2. Anyagazdi - kedves kajaosztó.... a konyhában őriz amíg főzök, nehogy idegenek támadjanak meg a fincsi étel készítése közben és azt nehogy elorozzák...Többé kevésbé szót fogad (persze mindig jutifalat reményében:)) csak néha néz tüntetően levegőnek ha szólítani merem őkelmét...
3. nagyfiú gazdi - jó játszótárs és sokat viszi sétálni, ami kutyaszemmel a legjobb ami történhet...ha apagazdi nincs itthon, nagy duzzogva elfogadja helyettes Istenként:))
4. kisgazdi - kisebbik fiam csak játékban lehet nála partner, azt is csak akkor ha őebsége akarja...bár ez mostanában változni látszik,már nem egyértelmű az alárendeltség...hisz a kisfiú 6 év alatt megnőtt és kezdi elveszteni a kutyaérzékszerv számára annyira jellegzetes "ez csak kölyök, nem számít" szagát:))
Kutyatartásra fel lehet készülni, de arra hogy hány cipő látja kárát a kölyök kutya olthatatlan rágóösztönének, hogy a vadiúj apagazdi púlóvert ne hagyjuk szabad prédának egy rajongó előtt (nyilván boldogan szétrágja, hisz olyan kedves szaga van), hogy ha vendégek jönnek akkor ne farokmagasságba tegyük a kristálypoharakat (lelkes farokcsóválás kára eddig 2 borospohár, na és maga az említett farkinca megpörkölődött vége, egy gyertyafényes estén:))na ezekre nem nagyon lehet ám! Humorérzék, az kell ide sokszor, mert a legjobban nevelt kutya is követ el csintalanságokat, főleg kölyök korban.
Aki nem ismeri, első látásra meghőköl tőle,csodálattal vegyes enyhe félelem tükröződik a hozzánk érkezők tekintetében....Van aki szinte a kutyától kér engedélyt a bebocsátásra, pedig aki ismeri a fajtát az tudja, hogy a malamut totálisan alkalmatlan a házőrzésre, túl barátságos, túl érdeklődő és túl önző ahhoz hogy kihagyjon egy-egy lehetőséget, amikor ő lehet a középpont:)) A vendégnek nálunk "kötelessége" érkezése után Zeusz hátát vakargatni, ha már olyan figyelmetlen volt hogy üres kézzel érkezett:))
Persze azért Zeusz a lehetőségekhez képest nagyon is jólnevelt(az egyik legönfejűbb fajta). Muszáj szigorúnak lennünk vele, tudnia kell mindig hogy "hol a helye", nekünk is emlékeztetnünk kell magunkat néha, hogy ő "csak" egy kutya...Hatalmas erős állat, ha nem foglalkoznánk vele megfelelően, kezelhetetlenné és veszélyessé válna...De ez minden kutyára vonatkozik! Nem csak szórakozás és nevetés velük az élet...Ha sétaidő van, nem számít hogy esik vagy fúj, de legalább minket is megmozgat! És ami nagyon fontos...a kutyapiszok nem sugárfertőzött vegyianyag, nyugodtan szedjük össze kedvencünk után, meg vannak erre a megfelelő eszközök és módszerek!
A cikket írta: maya21
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: matyómacsó
Ha a tigris fehér fogát látod, még nem biztos, hogy mosolyog... ;-)
Válasz erre: harmony
Elragadó kutyus (ahogy "mosolyog") és elragadó az írás is! :)