Cilu

Látogatók száma: 59

Az én imádott Cilukám

Mesélek nektek egy tündéri kiscicáról.
Úgy március táján lehetett,hogy mentünk a párommal haza,az Ő Duna melletti házához Taksonyba,már sötét volt,hideg is..szállok ki a kocsiból,látom több macska is szaladgál a kerítés mellett,szemem rögtön Cilura tévedt..fehér-szürke sovány,pár hónapos kiscica,nagyon félénk.
Megpróbáltam egy szelet parizerrel odacsalogatni,óvatosan odalépkedett,elvette az ételt,de nem hagyta magát megsimogatni..
Eljött a reggel,már az ajtó előtt lesett,várt,még mindig félénken,de azért a kaja jó volt...az ízlett..
Figyelgettem,mindig este,sötétben jött,evett,majd eltűnt..
Teltek a hetek,hónapok,s mint a kis hercegben,lassan de megszelídült,nagyon aranyos cica lett belőle,csak engem engedett magához,már be-beosont a házba is,hagytam..
egy hasonló korú kis barátja lett,a fekete szintén kedves cica Kormi,aki mindig jön érte és mennek játszani.
Úgy döntöttem,Ő már az én Cilum,kapott piros kis nyakörvet,megkapta az oltásait és két napja kimiskárolta a falu doktor bácsija.
Nagyon kis bátor volt,szépen erősödött és már teljesen jól van.
Óriási cica lett,már 4 kiló és hatalmas téli bundát növesztett.
Egyre többet van bent,kiválasztotta a kis helyét,hol a fotelba ugrik fel,hol a kanapéra a nappaliban.Nagyokat alszik és rengeteg szeretetet ad,mert Ö már én lettem,én meg Ő,kiapadhatatlan örömforrás számomra és a családom is megszerette.Boldogság tölt el ha arra gondolok,van a Cilu. Legyen sokáig!!!!

A cikket írta: ildiko1974

előző cikk következő cikk

4 szavazat