újabb események régebbi események további események
00:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
22:30
Ilona új cikket töltött fel
15:04
Black Ice módosította a cikkét
14:44
Black Ice új cikket töltött fel
11:13
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:08
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
00:08
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
00:06
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
09:57
Új cikk került fel a weboldalra
00:14
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
21:27
Virág új cikket töltött fel
20:20
Új cikk került fel a weboldalra
16:57
Ilona új cikket töltött fel
15:20
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
14:52
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
14:16
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
11:50
Anyu új bejegyzést írt a naplójába
00:00
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
00:15
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
00:07
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Cserevirág

2012. január 31. - Látogatók száma: 51

Elképesztő történetem van egy cserepes virágról. Annyira elképesztő, hogy lehet el se hiszed amit hallasz.

A virág önmagában valami fantasztikus csoda volt! Egy nagy fadézsában állt Lujzinál, az idősödő, viszont mindig mosolygó, kedves Lujzi néni nappalijában. Egészen az ablaknál ácsorgott nem túl magas, karvastagságú szárral figyelve a világba szét, s kis tömzsi törzséről lógatva számos indájának kusza szövevényét. Csuda virág volt ez a Lujzi virága, mert soha emberfia ilyet még nem látott. Az évben egyetlen egyszer virágzott. De volt esztendő, épp a tavalyi, hogy Lujzi hiába várta a csodát, úgy lett vége az évnek, hogy Lujzi-virág nem engedett betekintést magasztos titkaiba. Pedig Lujzi nap-nap után nézte, várta, hogy puha, szőrös-bársonyos levélkéi közül előbukkan-e a lélekkel teli varázslat.
Pazar színekkel ötvözött szirmaival lélegzetelállító gyönyörűség ami előjön ilyenkor a növény szorosan zárt levelei közül.
Lujzi arra gyanakodott, hogy talán megsértődött a tünemény-virág. Megsértődött, mert két évvel ezelőtt nem tudott otthon maradni vele egy egész hetet virágzás idején.
Lujzi ötven éves. Mióta az eszét tudja, minden egyes évben együtt töltötték a virágzást pille-virágjával, kivéve a tavaly előtti évet. De nem tehet róla, hogy pont akkor temetésre kellet mennie. Nem ő tehet róla. Miért bünteti őt ez a virág? Teljesen az volt a benyomása, mintha a virág személyes haragja üldözné, avagy a sértettség uralkodott volna el rajta. Kiengesztelésére sokszor feltette a legkedvesebb Brhams-tételeket, mert ilyenkor a növény szinte táncolt örömében. Levelei a zöldnek minden árnyalatával játszadozva szinte foszforeszkáltak a sötétben, indái lassan himbálózva lesték Lujzit, hátha még imába is kezd a zenehallgatás után. Lujzinak az volt a fixa ideája, hogy az indák ima idejére összezárják végeiket, s a csend ami körülveszi őket, szinte muzsikál.
Nyáron, nyitott ablaknál a levelek mintha kikukucskálni igyekeznének, fel-felemelkedtek az ablak párkánya fölé.
-Á, csak képzelődöm -gondolta Lujzi és már azon se csodálkozott, hogy egy-egy inda,- mintha piócavég lenne nyári tavifürdőn a lábán - a falra rögzítette magát. A kánikula közepén madarak üldögéltek békésen hűvös szobájában az indákon, csőrükkel valami tejszerű folyadékot fakasztva a növény kusza ágaiból.
Lujzi teljesen úgy hitte, hogy mindez csak fantáziájának szüleménye, hiszen ilyen a földön nincs. Kissé szégyenkezve gondolt virágára, ami folyamatosan próbára tette idegzetét.
És tessék. Az elmúlt napon már láthatóvá vált, hogy a hatalmas bimbókezdemény az valóban az, aminek látszik. Virágot fog hozni a növény.
Lujzi berohant munkahelyére, hogy intézze a szabadságot, ami a virágnak mindig is kijárt.
- Nem lehet most elmenned -szólt a főnöke -most van a legtöbb munka. Ezt nem teheted.
-De nekem muszáj! - esett kétségbe Lujzi - értsd meg, el kell mennem most egy hétre.
A vitának csak nem akart vége szakadni. Lujzi csak annyit mondott.
-Rendben. Gyere el ma hozzám. Meg fogod látni miért kell otthon maradnom.
Így esett, hogy Berta elment este Lujzihoz, és döbbenten állt meg a virág előtt.
-Jól van. Itthon maradhatsz a héten. Elvégzem helyetted a munkát, viszont ha letelt a hét, enyém ez a fa.
Lujzi először megrettent, hiszen eszébe se volt megválni életének egy részétől, mégis beleegyezett. Ha másként nem maradhat a "szülés" idejére otthon, ám legyen.
A virág másnapra kibontotta szirmait. A szivárvány minden színében pompáztak csodálatos pilleszirmai, középről fekete bibeként nyúlt a magasba centivastag nemi szerve, rajta izzóvörös csúcsa. A két tenyérnyi pilleszárny alatt sárga szirmok lengedeztek, széleik a halvány és sötétkék árnyalataival.
Lujzi boldog volt. Reggeltől estig csodálta pompázatos virágát. Néha-néha megcirógatta levélkéit, öntözte földjét, és imádkozott. Leginkább azért, hogy Isten ne vegye el tőle virágját, vagy Berta szíve lágyuljon és ne akarja azt bitorolni. A virág újra összezárta ilyenkor indáinak végeit, és Lujzi meg volt győződve róla, hogy vele imádkozik.
A hétnek azonban vége szakadt, és Berta autója dudálva emlékeztette Lujzit, hogy a szabadságért cserébe virágjával tartozik. Könnyeivel öntözte drága növényét, amíg kedves indáit rendezte. A kis fa szomorú volt. Levelei fakózölden lógtak szárain, elvirágzott teste haloványan rengett, ahogy a csomagtartón igazgatták el. Lujzi csak annyit kért Bertától, írja össze neki hogyan fejlődött nála a kedves. Írjon le mindent, ami a virággal kapcsolatos, és egy füzetet nyomott Berta kezébe.
Berta alig várta, hogy lakásának fő díszeként előkelő helyre állítsa a növényt. A zongora mellett megfelelőnek találta, kissé közelebb az ablakhoz, mégis annyira távol, hogy körbecsodálható legyen. Majd jövőre! Lesz itt majd nagy kiállítás! Mennyi pénzt kereshet ezzel a fényűző csodával! A virágot még csak nem is látta, de a különleges ritkaság egészen felcsigázta. Annyira örült, hogy ilyen könnyen megszerezhette a növényt, hogy táskáját a zongorára dobva azonnal elrohant széthíresztelni micsoda ragyogó fája lett neki.
Lujzi virága nyomban felemelte leveleit, ahogy csapódott az ajtó. Indái lassan mozgásba lendültek, s a hosszan, körkörösen feltekert állapotból kinyújtózva túrtak Berta táskájába. Először a bankkártya akadt a végére, amit szenzációs ügyességgel túrt a dézsába. Levelei négy árnyalat zölden szórakoztak, majd egy-két akkordot ütve a zongorán, szaporán tekeredtek vissza eredeti állapotukba.
Berta már másnap észrevette, hogy a kártya eltűnt.
-Nem hagytam véletlen nálad? - kérdezte bátorítóan Lujzitól. Mivel ő se tudott róla semmit, elment tehát a bankba, hogy azonnal letiltassa. Aggályos lélekkel tért haza, ahol a fenséges növény pihent, majd benézett a fürdőszobába.
-Te Úristen az égbe! -kiáltott meglepve, mert a polcokról az összes drága parfümje hiányzott. Ez lehetetlen! Gondolta, hiszen az ajtót épp úgy zárva találta, mint máskor, s a lakásban rajta kívül nem is járt senki.
Tépelődő félelemmel tért nyugovóra, s álmában folyton azt hallotta, mintha valaki pár akkordot leütögetne a zongorán. Annyira fáradtnak érezte magát másnap, hogy elhatározta nem megy autóval, ki is tette a zongorára jogosítványát, majd a ház előtt buszra szállt.
Munka végeztével barátnőjével tért haza, elsősorban a növény miatti büszkeségtől hajtva, majd később, hogy valahová beüljenek este. Editnek a virág egyáltalán nem tetszett. Berta labilis lélekkel nézett rá, majd keresni kezdte jogosítványát.
-Tudom, hogy itt hagytam a zongorán. Miért tetted el? -kérdezte Edittől, aki hiába hárította el, Berta újra, és újra rátámadt. Haraggal váltak el egymástól, pedig kellemesre tervezték a mai estéjüket.
Lujzi növénye azonban pompásan érezte magát. Levelei legalább tízféle zöldben ábrándoztak Lujziról, és vágyakozva mocorogtak az indák végei.
Reggelre kelve Berta nem találta a slusszkulcsát, majd eszébe jutott, hogy jogosítvány nélkül amúgy se ülhet autóba. Bosszúsan kezdte a napot, s még hőn óhajtott növényének sem adott vizet.
Késő délután tért haza újra, s mivel színházba készülődött, úgy gondolta felteszi féltve őrzött diadémját és nyaklánc párosát, amit még édesanyjától örökölt. De hiába kereste.
-Megőrültem. Ez nem lehet igaz, hogy újabban semmit nem találok itthon - zúgolódott magában- majd hirtelen visszahőkölt - De nem, az nem lehet!
Mindenesetre másnap megkereste Lujzit. Kezében a kis füzet, a taxiban csoda-virág. Nehezen cipelte be Lujzi virágát az előszobáig, letette, mellédobta a füzetet, és szó nélkül elment.
Lujzi szíve megdobbant. ahogy megpillantotta kedvencét. Virágja levelei millió árnyalattal sziporkázták a zöldet. Szára picit vastagabb lett, és hosszabb, levelei vaskosabbak, és Lujzi megesküdött volna, hogy újabb bimbózásra készülődnek. De mikor, hogyan lett ez így? Hiszen akkor újabb, nagyobb dézsát kell szerezni pille-virágnak. S rohant, hogy szaporán megrendelve még a virágzás előtt meglegyen vele.
A füzetke csak akkor került a kezébe, amikor megjött a horribilis faláda. Mosolyogva vonszolta be nappalijába, majd elővette Berta írását és rácsodálkozott.
A virág fejlődése:
1 darab bankkártya
4 darab francia parfüm
a jogosítványom
a slusszkulcsom
1 diadém és páros arany nyakláncom, amit édesanyámtól örököltem
legalább négy átzongorált éjszaka.
Ha szabadság kell, ne gyere be, elég ha telefonálsz.
Berta

A cikket írta: Zsomwin

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2012. augusztus 8. 00:37
Mindennel így van ez, ami él. :) Köszönöm!
2012. augusztus 7. 22:37
A virágoknak, illetve a növényeknek is van lelkük. Ez már tudományosan is bizonyított. (azt hiszem)
A növények is, és az állatok is őszinte szeretetet, simogatást- törődést igényelnek.

Nagyon tetszett ez a munkád is.
2012. február 2. 08:21

megtekintés Válasz erre: Gaya - 2012. február 1. 22:16

Szia Zsomwin!


Már tapasztaltam - vannak különös virágok, akik tudnak, és emberek akik látnak.
... ha ilyeneket írsz ( mint amiket) ... hát " unatkozz " tovább!

Üdv,

Zita

Mostanában elég sokat unatkozom. :D
Szeretettel láttalak!
Zs.
2012. február 1. 22:16
Szia Zsomwin!


Már tapasztaltam - vannak különös virágok, akik tudnak, és emberek akik látnak.
... ha ilyeneket írsz ( mint amiket) ... hát " unatkozz " tovább!

Üdv,

Zita
2012. február 1. 13:25

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2012. február 1. 12:20

Kedves Zsomwin!

Köszönjük a különös cikket!

Pussz, Tündér

Nem is értem. Mi különös van ebben? ;)
2012. február 1. 12:20
Kedves Zsomwin!

Köszönjük a különös cikket!

Pussz, Tündér
2012. január 31. 20:02

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2012. január 31. 19:15

:-) Különös virág lehet, melyet ilyen tulajdonságokkal ruháztál fel. Egyszerűbb elhinnem, mint kételkednem, bár egy kissé azért hihetetlen merész, bizarr elképzeléseid vannak, de én már semmin sem csodálkozom írásaid után. :-)

Látom, kezdesz kiismerni. :) Ezzel a kis szösszenettel magamat szórakoztattam öt évvel ezelőtt. Tudod, ha unatkozok, írok. :)
Köszi, hogy itt jártál!
Szeretettel
Zsomwin
2012. január 31. 19:15
:-) Különös virág lehet, melyet ilyen tulajdonságokkal ruháztál fel. Egyszerűbb elhinnem, mint kételkednem, bár egy kissé azért hihetetlen merész, bizarr elképzeléseid vannak, de én már semmin sem csodálkozom írásaid után. :-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: