újabb események régebbi események további események
06:25
Ilpaki új cikket töltött fel
01:56
Charlesgal regisztrált a weboldalra
22:54
Cindybebey regisztrált a weboldalra
16:24
Juicerqdn regisztrált a weboldalra
16:23
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
09:55
KitchenAidmxr regisztrált a weboldalra
08:53
Holographicmnw regisztrált a weboldalra
07:29
Clara62 új cikket töltött fel

Mici, avagy hogyan került hozzánk!

2010. június 6. - Látogatók száma: 19

Cica, amit befogadtunk!

Albérletből való elköltözésünk során volt egy szürke - fehér cicánk, mi csak Szürinek hívtuk. Szoba cica lévén az udvart nehezen szokta meg és sajnos egy nyitva hagyott kapu miatt a szomszédom fanatikus, macskagyűlölő kutyája elkapta és nem engedte el. A cicát eltemettük és még férjem is el volt kenődve, pedig a férfiak kevésbé szeretik a macskákat.

Nem sokkal ezután egy autóból kidobtak a bokorba valamit, kimentem megnézni, hát egy fekete - fehér, házi cica volt. Ledöbbentem, hogy milyen a sor. Elvesz egyet és utamba hoz egy másikat. A cicával kezdeti nehézségek után megkedveltük egymást és a család is befogadta, jó egerésző cica volt és akkori dalmata kutyámmal is kijött, egytálból ettek és barátok lettek.

Jó volt, hogy ha már így alakult ennek a cicának tudtunk segíteni! Hozzánk nőtt, télen bent aludt egy kosárban, nyáron az ajtó mellett dobozban, imádott az aranyesőn játszani, karmolászta.
Kislányom születése után, mikor nagyobbacska lett imádta a cicát és állandóan szeretgette, és a cica is Őt.

Egy nap a cica nem jött haza, kislányom szomorú volt, de egy hét után koszosan, mint aki a kéményben volt jött haza, véletlenül bezárták Őt. Aztán élte tovább életét velünk.
Kb. 2 éves volt, mikor hozzánk került.

Aztán egy nagyon hideg téli napon nem jött haza és mi hiába kerestük, a nagy télben ki tudja lehet, hogy megfagyott vagy elcsapta egy kocsi, többé nem jött haza és mi sajnáltuk Őt 10 évet élt le velünk és barátsága a szívünkbe örökre megmarad!

Álmomba elbúcsúzott tőlünk, úgy cica módra, furcsa is volt az álom, de éreztem, hogy elment. Azóta halottak napján nem csak közeli rokonaimnak, barátaimnak, hanem életem meghatározó állatainak is gyújtok egy gyertyát!

Orsolya

A cikket írta: Orsolya

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. augusztus 25. 18:02
Kösz Viki!
2010. augusztus 17. 00:00
Megható kis történet,szívhez szóló!
2010. június 30. 10:30
Kedves Kiki! OLyan aranyos hozzá szólásaid vannak és nagyra értékelem! üdv Orsolya
2010. június 29. 17:05
szép történet!
:)
2010. június 6. 12:26
Nekünk az udvaron van eltemetve a kutyánk. Mint ahogy írtad te is mi is megszoktunk emlékezni róla halottak napján és mécsest gyútjunk neki.
2010. június 6. 09:32
Kedves Tündér! Én ilyen vagyok és gondolok az elment családtagjaimon kívül, barátokra ismerősökre és kis állatinkra hiszen ők is a családhoz tartoztak! Számomra a szeretet mindennél fontosabb! Pusszantalak Orsolya
2010. június 6. 09:26
Még nem hallottam effélét mástól, de ez az állati lelkekért gyújtott halottak napi gyertya nagyon szép,szeretetteljes gesztus. :-)

Pussz,
Tündér
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: