újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Minden nap!

Látogatók száma: 48

Na jó, legalább magamhoz legyek őszinte! https://www.youtube.com/watch?v=jxjCY1tqimc :-)

Maradjunk abban, hogy nem is oly rég még egészen mást jelenthettél volna számomra.
Ha nem jött álom a szememre, vajon ki jutott akkor az eszembe? Minden nap!
De most, hogy ennyire távol tudlak magamtól, egészen más dolgok járnak az eszembe.
Tőlem távol már nem te vagy álmaim netovábbja, kiről, ha álmodtam, néha-néha talán viszonoztad.
Náladnál ő ezerszer többet érdemel, mert itt van mindig velem, szeretni tud, és én ezért szeretem.

Forró az este, támad a nap, ropog az avar a talpam alatt! Minden nap!
Búcsúzom tőled, s ennyi legyen elég, mert megértettem végre, hogy veled mi volt, éppen elég!
Körülölel a fény s a zaj, miből nekem sosem lehet elég! Már több kell! Minden nap!
Nem bánom már azt sem, hogy elmentél, minden rendben, ha ő véd engem.
Már nem izgatnak szavaid itt a szívemben rég, mi nem kimondható, ennyi legyen elég!

Látom és kimondhatom azt, mi kimondható.
Megmutathatom magamból mindazt, ami nekem s neki jó! Minden nap!
Ő egy szót sem szól hozzám, hangot sem ad, legfeljebb, ha egyet vakkant, de minden mozdulatomra felfigyel,
és egy jól érthető jelet küld ilyenkor nekem, a fogadott kutyám, az alkalmi gazdinak.

Ha nem jön álom a szememre, mi juthatna ilyenkor az eszembe?
Csak ő lehet az, vele olvad a jég, csak ő az, ki hozzám közelebb lép. Neki ennyi belőlem bőven elég!
Fogom a pórázt és addig is míg ráteszem, vezetem, el nem eresztem...
a hálát látom ilyenkor fekete szemében, mert oda juttatom őt, mire mindig is vágyott, a szabadság felé, álmai közelébe...

Egy rövid üzenet az asztalon fogad, azt írod, hogy sietsz hozzám, és hogy szeretsz még nagyon... Minden nap!
De a holnap tőlem már oly távol, bárhol is jársz, már nem bánom, nekem többé már nem hiányzol!
Mindig ugyanaz voltál, soha sem mást mutattál, mint mi vagy, nekem már nem vagy egy varázs.
Nem tudod már újjá éleszteni, mi egyszer hirtelen jött, de hamar elmúlt.
Már nem bánt a szó a szívemben régen, mi nem kimondható!
Vár egy más holnapom, megmutathatom mindazt, ami nem kimondható, csak én hallhatom és ő,
én láthatom, ami nekem s neki jó, minden nap!

A cikket írta: zsoltne.eva

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: