újabb események régebbi események további események
07:32
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
07:19
gvali válaszolt egy szavazásra
06:42
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
06:37
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
16:43
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
15:06
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
06:10
Tündér módosította a naplóbejegyzését
06:10
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
23:49
Garminzchg regisztrált a weboldalra
20:45
Fortressnhm regisztrált a weboldalra
21:56
Sightegb regisztrált a weboldalra
19:00
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
09:07
Black Ice módosította a cikkét

Rekviem a cicáimért...

2011. szeptember 8. - Látogatók száma: 73

Emlékükre idézet a "Cicaszemek" cikkből...

Rám emelte szomorú tekintetét, mint ahogy annak idején, amikor belenéztem azokba a cicaszemekbe, melyek akkor annyira megigéztek..., és én tudtam most is fél, de valami egészen mástól.

Mást üzentek azok a szemek... Nekem mondja az a panaszos hang és azok a szemek... eljött az idő... És én megértettem, hogy ennek az útnak a végét, bármilyen rövid is volt, egyedül szeretné megtenni... ez az ő utolsó kívánsága volt, amikor bevonszolta magát a farakás alá.

*

Emlékükre, idézet a "Cicaszemek" cikkből:

"Türelemmel viselte terhét, és én vigyáztam rá. Akkor is, azon a napon, amikor furcsa módon megváltozott a viselkedése, mert az addig is simulékony természete egyszerre még odaadóbbá, még ragaszkodóbbá vált. Lépni sem lehetett tőle, állandóan a nyomomban járt, ha lefeküdtem, odabújt hozzám, és kis mancsával megsimogatta az arcomat, mintha mondani akart volna valamit. Rám nézett szomorú szemeivel, és én megértettem akkor, hogy eljött az idő. Minden lépésemet követte, ahogyan elkezdtem keresni a számára megfelelő helyet, egyik szekrénytől a másikig és sírt. Átéreztem, most nagy a tét. Most adtam hálát az emlékeimnek, amikor nálam is annak idején eljött az idő. Akkor ott az én mozdulataimat anyám figyelő tekintete követte, emlékeztem: – Ez már az, lányom! Most rajtam a sor. Sikerülnie kell. Nem lehet semmi gond, és ha mégis? Nem veszíthetem el. Hosszas válogatás után végre megállapodott az egyik szekrénynél, olyan kinyitható, komód-szerű kis szekrénynél, amelyet puha ruhákkal kibéleltem számára. A kétszárnyú ajtó egyik felét behajtottam és ő bebújt oda. Én meg vártam.
Június 30-a volt, késő este. Leültem a gép elé, de a szemem állandóan a kis szekrényt figyelte. A feszültség bennem egyre fokozódott. Mi fog történni? Ugye nem lesz semmi baj? Fel a fejjel kis cicám!
A csoda 23,30-kor bekövetkezett. Egy kis vékony hangocska törte meg a csendet, majd elkezdtem számolni és a negyediknél abbamaradt. Még nem mehetek oda. Még várnom kell, biztosan nem örülne, ha most zavarnák. Eljön az ideje annak is hamarosan. A nagy eseményt a lányommal együtt vártuk. Örömünk határtalan volt, amikor megláttuk a négy csöppséget, akik leírhatatlan szépek voltak, az egyik hófehér, a másik koromfekete, a harmadik kis vörös, a negyedik cirmos, akár az anyja. Kis gombolyagok. És az anya, az a büszke anya ettől a perctől kezdve csak a cicáinak él, és én hálásan teljesítem minden kívánságát, mert nagyon odaadó anya ám, mintha mindig is ezt tette volna, hihetetlen! Ő az én cicám! No meg a négy csöppség.
Hálát adok a természetnek, hogy lehetőséget adott bepillantást nyerni egy cica család életébe. Már tudom! Valami mindig is hiányzott, és most, hogy megtapasztaltam, már nem félek."

A cikket írta: zsoltne.eva

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. szeptember 11. 11:06

megtekintés Válasz erre: Babenko - 2011. szeptember 11. 10:45

Szóval gondolkodtam mit is írjak, de a fejemben csak üresség van.

Ezek a kis lelkek előttünk járnak, és valahol jóváírják nekünk azt, amit teszünk velük. A jót is,... és a rosszat is. ....Remélem. :(

Sajnálom Éva! :(

Köszönöm Babenkó!

Akit tudok, azért megmentek. Itt van pl. Golyó cicám az ölemben és már együtt gépezünk. Jól bírta az utazást dobozban. Van is egy ilyen cikkem: Dobozban szép az élet. A Morzsi cicám még várhat, mert később jött haza, csavargott, így csak majd kerül ide haza. Fél év után kicsit furcsa lesz nekik a természetből vissza a panelba. De ha ez az ára annak, hogy életben maradjanak, hát majd megszokják, vagy megszökünk. :-)

Puszi,
Éva
2011. szeptember 11. 10:45
Szóval gondolkodtam mit is írjak, de a fejemben csak üresség van.

Ezek a kis lelkek előttünk járnak, és valahol jóváírják nekünk azt, amit teszünk velük. A jót is,... és a rosszat is. ....Remélem. :(

Sajnálom Éva! :(
2011. szeptember 10. 12:54

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. szeptember 9. 22:59

Drága szívem, a mai napig tartotta magát az anya cica, aki bebújt a farakás alá, hogy csendben, nyugalomban múljon ki... még az éjszaka folyamán (eltávozott)... ma reggel eltemettem.

a legkisebb kölyök, a Szöcske, aki olyan mint az anyja volt, még ugyan erőlködik, de se kaját, se vizet nem vesz magához..., így nem bírja sokáig.
Ez azt jelenti, pár nap és vége lesz.
Megmenteni?... Van az a pénz???

Sajnálom. Igen, sajnos tapasztaltam, hiába szólsz az állatvédőknek, nincs pénz, nincs egy érző szívű ingyen állatorvos, bár be kell valljam találkoztam már ilyennel.... Tényleg nagyon sajnálom őket.
2011. szeptember 9. 22:59

megtekintés Válasz erre: MindenHatÓ - 2011. szeptember 9. 22:43

Hát mégsem sikerült megmenteni őket? :-(( Egyiket sem?

Drága szívem, a mai napig tartotta magát az anya cica, aki bebújt a farakás alá, hogy csendben, nyugalomban múljon ki... még az éjszaka folyamán (eltávozott)... ma reggel eltemettem.

a legkisebb kölyök, a Szöcske, aki olyan mint az anyja volt, még ugyan erőlködik, de se kaját, se vizet nem vesz magához..., így nem bírja sokáig.
Ez azt jelenti, pár nap és vége lesz.
Megmenteni?... Van az a pénz???
2011. szeptember 9. 22:43
Hát mégsem sikerült megmenteni őket? :-(( Egyiket sem?
2011. szeptember 9. 22:36

megtekintés Válasz erre: heleenke - 2011. szeptember 9. 21:54

Szia Éva!

Szomorúan olvastam, hogy mit tett valaki a cicáiddal! Vajon miért? A cicákkal volt baja? Vagy rajtad akart bosszút állni? Ilyenkor mondom magamban azt, hogy az ember a világon legnagyobb és legkegyetlenebb állat! :-(

Puszillak

heleenke

Kedves Heleenkém!

Nem állítom, hiszen nem tudhatom, de minden okom meg van rá, hogy rosszat gondoljak, mert az utóbbi hetekben sorozatosan kaptam olyan negatív jelzéseket a cicákat illetően, ami ezt a gyanúmat erősíti. Ha ezt szándékosan követte el valaki, csak egy érzéketlen ember lehet.
Azt kívánom, hasonlóan végezze, de legalább élje át azt a fájdalmat, amit én, mert ezek a kis teremtmények az égvilágon senkinek sem ártottak.

Puszillak,
Éva
2011. szeptember 9. 21:54
Szia Éva!

Szomorúan olvastam, hogy mit tett valaki a cicáiddal! Vajon miért? A cicákkal volt baja? Vagy rajtad akart bosszút állni? Ilyenkor mondom magamban azt, hogy az ember a világon legnagyobb és legkegyetlenebb állat! :-(

Puszillak

heleenke
2011. szeptember 9. 15:55
Nagyon szépen kérek mindenkit. Nem feltétlenül kell hozzászólást írni, ha nincs semmi mondanivaló. Nagyon szívesen válaszolok értelmes kérdésre, de egy ilyen helyzetben, amikor amúgy is szomorú dolog előtt állok, talán nem kéne egy ilyen szenvtelen kérdést feltenni. Ez olyan visszatetsző.
Egyébként kértem, hogy töröljék mindkettőt.

Puszi,
Éva
2011. szeptember 9. 08:25
Ezt a hozzászólást törölte a moderátor.
2011. szeptember 8. 22:20
Ezt a hozzászólást törölte a moderátor.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: