újabb események régebbi események további események
22:11
Tündér módosította a naplóbejegyzését
22:10
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:47
EKbvtIaARmVg regisztrált a weboldalra
18:55
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
00:18
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
00:03
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

A féltékenység bolondja

Látogatók száma: 63

Ha a zöldszemű szörny beindul...

A frászt hozod rám, te bolond telefon.
Éppen mellette állok, amikor megcsörren.

Leemelem a falról, a vonal másik végén egy férfihang. Köszönés, bemutatkozás, és rákérdezés nélkül, hogy jó helyre telefonál-e, belevág mondandójába.

- Mondja, magát nem zavarja, hogy a férje egy másik nőhöz jár b…i?
- Mi van? Kinek akart telefonálni? – kérdezem felbőszülve.
- Mi az, hogy kinek? Hát magának. A maga embere jár az én volt barátnőmhöz, hogy tudja ezt eltűrni? - darálja a keresztneveket, szinte levegővétel nélkül.
- Nem tudom, honnan veszi hozzá a bátorságot, hogy ilyen stílusban beszéljen velem. Azt sem értem, miből gondolja, hogy ez igaz lehet.
- Én nem gondolom, én tudom. Nem érti, amit mondok? Kilestem őket. – üvölt a fülembe.
Kezdem magam furcsán érezni.
- Mikor, hol látta őket? – nyögöm ki lassan, a rosszullét határán.
- Hol? Ültem az autómba és figyeltem a volt nőm házát. És nem ok nélkül gyanakodtam. Nem kellett sokat várni, megérkezett a maga embere.
- Jó, de mikor volt?
- Olyan éjfél körül lehetett. – feleli.
- Maga nem normális! Gondolja, hogy éjjel, ha a férjem fel kel mellőlem és elmenne itthonról, nem venném észre?

Mit ne mondjak, az elkövetkező pár óra nehezen telt el, amíg hazaért párom a munkából. Ebéd helyett rögtön a telefonhívást tálaltam.

- Na, gyere! Kiállok az autóval és elmegyünk a nőhöz. (Ismerte a nőt és a telefonáló férfit is).

No, hamarosan szemben is álltam a „riválissal”.
Egyik lábáról a másik lábára állt, toporgott kínjában, piros volt, mint a paprika.
- Sajnálom, nagyon szégyellem magam, a volt barátom helyett is. Tudtam, hogy féltékeny, sok mindenre képes. De ezt én sem gondoltam volna róla. Ezért is zavartam el. Kérem, rám ne haragudjon. – mentegetőzött.

Amint hazaértünk, hátra volt még egy telefonbeszélgetés. Párom felhívta a zaklató férfit. Kimentem a házból, mert az már tényleg nem érdekelt..

Próbáltam elfelejteni ezt a „kellemetlenséget”, de mindig történik valami, ami felszínre hozza.

Eltelt pár hét és találkoztunk a telefonáló mintapéldány férfival és az ő barátnőjével, amint kéz a kézben sétáltak.
No, nincs is ezzel semmi baj. Ilyen a szerelem. Feléjük.

A cikket írta: D Klári

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

A zöldszemű szörny, akit kínoz, bizony nagyon szenved(het).
Általában, nem kerül ki győztesen senki sem. Pici kérdőjel marad ...
Könnyed írásod egy emléket hoz a felszínre. De rég volt... Nem telefonon, akkor még erre nem volt lehetőség... személyesen, lóhalálában közölte velem, hogy a párom az ő feleségével smárol a sétatéren. Én akkor a pici gyerekemmel gyesen voltam... Meghallgattam és még talán én nyugtatgattam őt... Ugyan mit tehettem volna ebben a helyzetben? Csak nem képzelte, hogy lóhalálában leleplezem őket?... Fő a nyugalom.
A célját mégis elérte, mert már ketten vergődtünk a zöldszemű szörny hálójában. :-(
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: