újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

A hetvenedik

Látogatók száma: 38

Sohasem gondoltam volna, hogy október harmadik hetében huszonhat fokos a nappali hőmérséklet, és rövid ujjú pólóban mehetek a boltba vásárolni. Üresen húzom magam után a banyamobilt. Kétsaroknyit kényelmesen elsétálok, annyi mozgás kell, mondta a főorvos úr is, amikor egy hete kiengedett a kórházból. Igaz, a súlyfeleslegtől kicsit cammogós a járásom, de ellátom magam és még dolgozom, ha egyáltalán munkának lehet nevezni a kertem művelését. A sárgarépa felszedése maradt hátra a tél előtti munkákból, ami kibír néhány napot. Ma van a hetvenedik születésnapom és várom a gyerekeimet és az unokáimat, sütök, főzök, elvégre nem fogadhatom őket üres asztallal.
Három gyermekemből legalább ketten bizonyosan megérkeznek a nap folyamán, az öt unokából is megjelennek néhányan, bár nem jelezték, de ez minden évben így szokott lenni. Ráadásul szombat van, munkaszüneti nap, szép az idő is, még kirándulással is felér eljönni a fővárosból, levezetni a hatvan kilométeres utat. Megértem, hogy a kórházba nem tudtak meglátogatni, hiszen mindegyiknek megvan a maga dolga, kötelezettsége, ám a születésnap az már más dolog. A süteményeket tegnap megsütöttem, ma csak az ételeket kell megfőznöm. Töltött káposzta, sült kappan és velős pacal lesz a menü. Sógorom már tegnap felköszöntött, hozta a elpucolt kappant, meg egy liter házi pálinkát és egy karton almalét, hogy legyen mivel itatni a vendégeket. Éppen akkor készültem el a süteményekkel és adtam neki belőlük jó nagy tányérnyit, mert ő is özvegy, s nincs senki, aki édességgel kényeztetné, a bolti meg nem olyan.
Gyöngyözik homlokomon a veríték, mire a boltba érek. Nagyon rendes a tulajdonos, mert felajánlotta, hogy mondjam meg előre, milyen húsokra lesz szükségem, és úgy adja fel a rendelést, hogy azt frissen hozzák a kért napra. A velő egyébként is frissen jó.
Kilenc órára érek haza. Épp csak kipakolok, kezet mosok, máris beteszem a sütőbe a tepsibe már kora reggel bekészített kappant, felteszem hideg sós, babérleveles, fokhagymás vízben főni a pacalt, majd nekilátok a töltött káposztához, Gyuri fiam kedvencéhez. Nagyon hiányolhatja a hazai kosztot, mert húszévnyi házasság után elköltözött a feleségétől. Szegény jó uram előre látta, hogy nem való hozzá a menyem, a kikent, kifent pesti fruska, de hiába biztatta Gyurit, hogy a főiskola után dolgozzon egy-két évig, ráér később nősülni, nem hallgatott rá a gyerek. Azt hittem, majd szépen összeszoknak, mert fiatalok, jönnek egymásután a gyerekek, akikről közösen gondoskodnak, és az lesz köztük az összetartó kovász. Tévedtem. A menyemnek fontosabb volt a karrier, abban vetélkedett a fiammal, s addig halogatta a gyerekvállalást, hogy lekésett róla.
Ideje meglocsolgatni a sütőben lévő kappant, Klárikám kedvencét. Jaj, de cserfes, életrevaló kislány volt! Ott sündörgött körülöttem, anya, azt miért kell csinálnod, mitől kel magasra a sütemény tésztája, mennyi hagyma kell a pörkölt alá. Nem is sejtettem, hogy mesterszakács lesz a lányomból, aki háromgyermekes anyaként is megállja a helyét. A vejem egy tüneményes férfi, jobbat kívánni sem tudnék.
Felforrt a pacal, leöblítem, odateszem a hagymát pirítani, amikor megszólal a kapucsengőm. A barátnőm férje áll a kapu előtt, egy demizson rozéval, amit a születésnapi összejövetelhez hozott, mondván, kóstoljuk meg az új borukat.
Repes a szívem, örülök a bornak, mert az Gézukám kedvence. Meg természetesen a velős pacal. Olyan, mint az apja volt. Szeret jókat enni, inni, mulatni, de a hétköznapokban észre sem veszi, milyen kemény munkát végez. Számára az nem fárasztó, egyszerű kenyérkeresetnek tekinti, mert úgy tanulta. Pontos munkavégzés, jó fizetés, biztos megélhetés. Imádja a lányait, értük bármire képes. Sajnos, innen úgy tűnik, mintha ezt a helyzetet kihasználná a menyem és egyre többször viselné a kalapot. Nem, nem szólok bele az életükbe! Aranyosak, szépek és okosak a lányok, Gézukámnak is megad mindent, ami egy feleségnek a kötelessége.
Tizenegy óra. Szusszanok egyet. Kávét főzök, eszek egy szelet vajas kenyeret, mert morog a gyomrom. Persze! Nem volt időm reggelizni!
Kinyitom a konyhaajtót, had jöjjön be a teraszról a friss levegő. Felhők mögé bújt a Nap. Feltámadt a szél, rázza a fák ágait, és az ősz festette ezerszínű falevelek elengedik a gallyak kezét. Érezhetően hűl a levegő. Kitágul az orrcimpám, amikor mélyen beszívom a hideg, friss levegőt.
Nem lazsálhatok, hiszen rengeteg a teendőm. Az ebédhez krumplit főzni, megteríteni, előkeríteni legalább két vázát a virágoknak, amiket mindenképpen kapok a fiaimtól.
Sietek, nehogy akkor kelljen kapkodnom, amikor éhesen, szomjasan megérkeznek.
Csörög a telefonom. Gézuka hív:
- Csókolom, Anyuka! Isten éltessen a születésnapod alkalmából!
- Szervusz, kisfiam! Mikor értek ide?
- Ne haragudj, majd a jövő hét végén megyünk! Most szólt a nejem, hogy délután fontos mérkőzése lesz Bíborkának és nekünk ott kell drukkolnunk!
Kissé zaklatott a fiam hangja, mire megnyugtatom, semmi baj, én egy hét múlva is itthon leszek!
- Csak azt sajnálom, Gézukám, hogy elszalasztod a velős pacalt!
Nagy sóhaj szakad ki belőlem. Megnyugtatom magam. Nincs semmi baj, majd ha kihűl a pacal, dobozokba teszem és lefagyasztom. Épp csak leveszem a fazékról a fedőt, amikor a vejem jelentkezik:
- Kézcsókom Anyuka!
- Szervusz, gyerekem!
- Tessék elképzelni, Klárika alatt lerobbant a kocsink! Nem tudunk útnak indulni! Isten éltesse Anyukát! Majd a jövő héten egyik este leugrunk!
- Ne ugráljatok, a végén eltörik a lábatok!
Ejnye, még csak nem is a lányom telefonált! Mit csináljak a sült kappannal? Azt nem lehet lefagyasztani!
Nézzük a dolgok jó oldalát! Gyuri fiam hamarosan megérkezik, s legalább elviszi magának a sok ételt, ami egy hétig is kitart neki! Majd a töltött káposztából hagyok magamnak két tölteléket holnapra, ne kelljen főznöm.
Fél kettőkor hív az idősebb fiam!
- Szervusz, Anyuka! Sok boldog születésnapot kívánok!
- Köszönöm, kisfiam!
- Ne haragudj, ma nem tudok elmenni hozzád, mert összetartás van a cégnél! Lenn vagyunk a balatoni üdülőben. Hamarosan meglátogatlak! Puszillak!
Megfordul velem a világ! Szédülök! Iszom egy korty vizet. Kimegyek a teraszra, hátha lehűt a hideg szél.
Nem! Azért sem ünneplem magányosan a hetvenedik születésnapomat!
Előveszem a mobilomat és felhívom a sógoromat:
- Szervusz, Lukács! Arra gondoltam, hogy a te névnapodat együtt ünnepelhetnénk az én születésnapommal! Estebédre trombitáld össze a haverjaidat! Étel és sütemény rogyásig lesz, de az italról neked kell gondoskodnod!
- Mi van, Terka? Nem jönnek a gyerekek? Elfoglaltak az unokák? Jól van, csak vicceltem. Hány órára menjünk?
- Akár azonnal jöhettek!
- Terka, tartsd melegen az ételeket, egy óra múlva ott leszünk!
Három órakor hatan ülünk a terített asztalnál. Lukács haverjai jó étvággyal esznek. Igazából mindegyiket ismerem, mert ők segítenek nekem felszántani a kertet, feltárcsázni, lesimítani, megmetszeni a gyümölcsfákat, lepermetezni, s egyetlen fillért sem fogadnak el a munkájukért.
Végre én is adhatok nekik valamint!
A süteménynél tartunk, amikor a langaléta Horváth Karcsi ránéz az órájára:
- Elnézést kérek, Terka, öt perce el kell mennem!
Malomkeréknyi virágcsokorral tér vissza:
- Hetvenedik születésnapja alkalmából sok szeretettel köszöntjük!
A meglepetéstől szóhoz sem jutok. Odalép hozzám a sógorom, átöleli a vállamat és a fülembe súgja:
- Karcsi feleségét kértük meg, menjen be a városba és szerezzen egy csokor virágot!
Csorog szememből a könny. Kitör belőlem a zokogás.
- Ne itassa az egeret, Terka! – dörmög Kalapos Pista. – Nem fáj az életkor! Én már csak tudom, mert hetvenöt múltam!

A cikket írta: Yolla

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: