A mai reggelem
Látogatók száma: 44
Egy egyszerű momentum is néha elgondolkoztatja az embert...
Reggel elmentem a virágoshoz és megrendeltem a koszorút a temetésre.Aztán ,-gondoltam, ha már kint vagyok, be is vásárolok itt a faluban. Éppen bemenni készültem a boltba, mikor a régi postásnőnk megszólított. Nem tagadom, könny szökött a szemembe, de láttam, az ővé is elhomályosult. Tudni kell, hogy tavaly betöltötte a 70-et és akkor ment el nyugdíjba. Nagyon szerettem ezt a postásnőt, segítőkész volt, hideg téli időkben mindig megkérdezte-mivel a posta messze van, nem kell-e valami csekket feladni.Egyszerű, de igen kedves asszonyka volt, mondtam neki, mennyire hiányzik. Azt mondta, ő sem találja a helyét, mindenféle fölösleges munkákat csinál, nehezen szokta meg a "munkanélküli"állapotot.
De emlékszem, én is így voltam, amikor elmentem nyugdíjba. Hiányzott a mindennapi rendszeresség, a munkatársaim, a beszélgetések és maga a megszokott munka is. Hiába, aki egész életében "szívósan" dolgozott, annak a nyugdíjas helyzet egy újrakezdést jelent. Pedig úgy 50 körül mennyit álmodoztam arról, milyen jó lesz, ha nyugdíjas leszek, mindenre lesz időm, többet tudok majd a családdal foglalkozni, kiolvasom a sok elraktározott könyvet, nagyokat sétálok, megfőzök három napra, aztán csak úgy lógatom a lábam.
Nem részletezem, jóformán semmi nem így alakult, mint ahogy elképzeltem. Mert egy dolgot nem vettem számításba. Azt, hogy közben nem állt meg az idő, minden örökké változik, továbbá azt, hogy az ember már a kis dolgoban is elfárad, mindaz, ami régen "kutya füle" volt, most néha megoldhatatlannak tűnik.
Mindez most hirtelen a kedves postásnőmmel való találkozás kapcsán jutott eszembe.
A mostani postásnő más.Leteszi az utca közepére a biciklit, aztán végigvágtat a küldeményekkel a házak között, közben jó, ha egy jó napotot odadob.
Hát igen, a változások szelének tipikus esete. A nagy rohanásban elfelejtünk embernek maradni..
Szép napot kívánok mindenkinek! :-)
Ilona
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nekünk egy fiatal postásunk van,de kedves,rendes"gyerek".Váltunk pár szót ha becsenget.Hétköznapi dolgokról,az öreg kutyámról,aki már menni alig bír,de azért őt bőszen megugatja.Segítőkész is.Sokat ér manapság egy-egy ilyen ember.Amikor helyettes van,az is igyekszik,de nem ugyanaz.Fontos embernek maradni minden körülmény ellenére is!
Puszi