A makrancos HOT PAN
Látogatók száma: 84
Egy bulira, melyre három szomszédos család volt hivatalaos, készült ez a mese.
Egyszer volt egy kis család,
Aki sosem volt galád,
Tévében egy eszközt vett,
Melynek neve Hot Pan lett.
Így kezdődött az történet, a mi történetünk, mely Fegyverneken megesett.
Kiki, Dorka és Dávid élte majdnem zajmentes napjait, ami csak annyit tesz, hogy délelőtt igen csendbe borult a ház. S ez lett minden baj forrása, hisz a tárolón, fent lakott, élt az új Hot Pan. Felavatták, mi igen nagy sikert hozott neki, mindenki csak őt akarta. Mármint sütéshez felhasználni. Azonban a Hot Pan nagyon megmakacsolta magát. Nem volt hajlandó sütni. Bár, volt egy feltétele, nagyon különös kérése. Állandó biztatást igényelt. Az eltelt idő alatt kivívott egy elismerést, mit most kamatoztatni akart. Egy verset óhajtott.
Kiki, Dorka és Dávid sokáig törte a fejét, mi is legyen az a varázsversike. Az egyik reggel Dorka papírral és ceruzával a kezében rohant le.
- Megvan! – kiáltott fel. – Azonban még egy rím hiányzik.
- Milyen rím? – kérdezte Kiki.
- Jaj, anya, hát nem emlékszel? Hogy a Hot Pan jobban süssön!
- Mondd a versikét!
- Így hangzik: „Süssél, Hot Pan, süssél már! Minden ember… - s itt Dorka elhallgatott.
- Hm? – hümmögött Kiki.
- Ez az! Milyen rím illene ide? – tűnődött el Dorka.
- … téged vár! – hangzott a válasz.
- Mi van? – kérdezte Dorka.
- Nem, mi van? Itt van a rímed – mondta Dávid karikás szemekkel.
- Hogy hangzik? – Kérdezte Kiki.
- Süssél, Hot Pan, süssél már, minden ember téged vár! – skandálta Dorka.
- Ez jó!
- Tetszik majd a Hot Pannek is? – kérdezte Dorka.
- Remélem, mert ellenkező esetben éhen maradunk, sőt a parti is dugába dől – válaszolta Kiki.
- Mi az, hogy dugába dől? – kérdezte Dávid. – Mi az a duga?
Ekkor Dorka és Kiki csak legyintett.
Azonban Dorka egy ennyit mondott:
- Akkor éhen maradsz!
- Na, ne!!!!!!!!!! – kiáltott fel Dávid. – Hot Pan, működj nekem!
S íme, eljött az este. A csirke szárnyak páclében fürödtek, mondanom sem kell, hogy Betti keze által. Szinte úszkáltak a finom löttyben, a fűszeres tengerben.
Azonban a Hot Pannek volt még egy feltétele, hogy süssön. Minden félórában fel kellett olvasni a versikét, amit Dorka írt.
Kiki és család úgy is tett.
Ám nyár volt, s minden szó kihallatszott. Timi és Józsi, no meg a két gyerkőc árgus szemekkel, azaz inkább árgus fülekkel hallgatták a szomszédokat. Minden félórában közös skandálásra gyűltek össze a szomszédban.
Kikiék már nagyon elfáradtak, mikor Szabi, a legkisebb gyerkőc a teraszon állt és ismételte a versikét.
- Süssél, Hot Pan, süssél már! Minden ember téged vár! – mondta Szabi.
Ekkor Dávidnak támad egy ötlete.
- Anya, mi lenne, ha minden szomszéd felváltva verselne? S akkor maradna időnk készülni az esti partira.
Úgy is történt. Kiki becsöngetett az egyik szomszédba, ahol megértésre talált.
Betti, a szomszédasszony sejtelmesen mosolygott, de megígérte, ők is skandálják a kis versikét.
Dávid ezalatt becsöngetett Józsiékhoz. Előkészítette a terepet.
Mikor Kiki átment Timiékhez, nem győzött csodálkozni, hisz az egész család egy kis papír fecnit tartott a kezében és már szavalták a biztató szavakat.
„Süssél, Hot Pan, süssél már!
Minden ember téged vár.”
Teljesen megnyugodott mindenki.
S eljött az este! Attila áthozta a bepácolt szárnyakat, bekapcsolták a Hot Pant. A gyerekek, Dorka, Dávid, Gergő, Szabi, sőt Lili is felváltva szavalták a versikét.
Azonban a Hot Pan megmakacsolta magát, s így szólt:
- Már unom ezt a rövid rímet! Azonnal írjatok egy hosszabbat és szebbet!
Mindenkinek elkerekedett a szeme. Gergő szólalt meg először:
- Kedves Hot Pan! Nyár van, a pihenés időszaka, az egész család elfogadta, hogy megtanulja versikédet, de ez már sok! Nagyon!
- Akkor is új versikét kérek! Dehogy kérek, követelek! – kiáltozott Hot Pan.
Ekkor Attila és Józsi egymásra nézett, kimentek a garázsba és hoztak egy nagy fejszét.
Mikor visszatértek, lerakták az éles fejszét a Hot Pan mellé.
- Na, most van még valami óhajod-sóhajod?
Ekkor a Hot Pan csak nyelt egy nagyot, s úgy döntött, hogy süti a csirke szárnyakat. Azonban a sütő ismételten megmakacsolta magát. Épp megsült a hús egyik fele, mikor a Hot Pan ismételten leállt. Nem sütött tovább.
Mi volt, mit tenni, Józsi és Attila felállt, odament a sütőhöz, s egyszerűen rámutattak a fejszére. Azonban a Hot Pan csak rándított a vállán, azaz az egyik sarkán, majd élesen felnevetett.
- A kezemben vagytok! Én urallak benneteket! Nélkülem még ez az este sem sikerülhet! Bizony ám! – vihorászott a sütő.
Az asszonyok elkeseredtek, de a férfiak erőnek erejével léptek fel. Azonban a hatás elmaradt.
Mély csend ült a társaságra.
Ekkor a gyerekek elvonultak Kiki kertjébe, ahol állt egy magányos betonsütő. Apró fákat hasogattak, papírral meggyújtották, és rátették a sütőrácsot. Mikor a felnőttek nem figyeltek, átvitték a csirke szárnyakat, s megsütötték. Már majdnem készen voltak, mikor a makrancos Hot Pan megszólalt:
- Ne csináljátok már!!! Én is meg tudom ezt csinálni!!!
- Az lehet, de már késő! – mondta Gergő.
- Cserbenhagytál! – folytatta Dorka.
- S tudod, milyen éhesek vagyunk? – kérdezte Dávid.
- Mi megtanultuk a versikédet is, az egész család, s mégsem sütöttél! – mondta Gergő és Szabi egyszerre.
- Pedig velünk lehettél volna egész este! – szólt Lili.
A Hot Pan alig hallhatóan, de sírni kezdett.
- Akkor most mi lesz velem? – kérdezte.
- Szerintem visszakerülsz a magas polcra – mondta Kiki.
- Azt nem akarom! – válaszolta a Hot Pan.
- Magadnak köszönheted! – szólt közbe Timi.
- Erről beszéltem! – mondta Betti. – Hagyjátok ott, a betonsütő megtette a dolgát. Húzzátok ki!
- Neeeeeeeeee! – kiáltott a Hot Pan.
- Te akartad! – szól közbe Dorka.
- Ha akarjátok, mindenkinek verset mondok, míg megsütöm a húst!
A három szomszéd család összenézett, majd ezt mondták:
- Csak rajta!
Azóta a Hot Pan minden sütés előtt verseket és anekdotákat költött a grillezők számára.
Így változott át a makrancos Hot Pan engedelmes sütővé.
A cikket írta: kiki64
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
s ezek a bulik, szomszédpartik oly jók voltak!!!
jó ezekből építkezni
:)
megsúgom ez is "megrendelésre" készült