újabb események régebbi események további események
02:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:14
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
10:13
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
13:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
12:53
Tündér módosította a naplóbejegyzését
12:52
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
02:23
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:12
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:16
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
02:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

A múlt árnyéka 4. rész

2013. augusztus 3. - Látogatók száma: 47

Patrik

Három pohár bor, nem a világ, főleg akkor nem, ha kiadós vacsora közben fogyasztja. Meg sem érzi az alkohol hatását, ami a fejét illeti, de tisztábban és élesebben érzékeli a környezetét. A hidegkúti családi házig húszperces az út, hiszen nincs már nagy forgalom.

Patrik érzi, hogy apja ajándéka, a négyszemeszteres müncheni egyetemi képzés mögött, van valami más is, azon kívül, hogy szülei valóban mindent megadnak gyerekeiknek, hogy megalapozhassák a jövőjüket.

Apjuk most is magához veszi a kezdeményezést:
- Jól van, gyerekek, beteszem a mélyhűtőbe a pezsgőket, negyedóra múlva találkozunk a nappaliban.

Patrik felmegy a lakrészébe, tusol, majd felhívja Hannát:
- Szia, Hanna! Nagy hírem van! Szeptembertől Münchenben járok egyetemre, apa elintézte. Nemzetközi magánjogot hallgatok négy szemesztert. Bocs, hogy így lerohantalak. Ma este volt az ünnepi családi vacsora, megünnepeltük, hogy Szederkét felvették az orvosi egyetemre. Mi újság nálad? Legutóbb azt mondtad, hogy fontos közlendőd van, de nem árultad el, hogy mi az.
- Terhes vagyok.
- Atyaisten! Úgy tudom, szeded a tablettát!
- Elfelejtettem bevenni.
- Mennyi idős a terhességed?
- Tízhetes.
- Jól van, majd beszélünk. Szüleid tudják már?
- Még nem, úgy gondoltam, hogy együtt mondjuk meg.
- Megbeszéljük, de most mennem kell. Csókollak! Vigyázz magadra!

Szóval ezért akar Hanna mindenképpen esküvőt! Igazán elmondhatta volna, hogy gyereket vár, őszintén, nem sunnyogva!

Így nem mehet Münchenbe tanulni!

Nyugi, Patrik, valami megoldás csak lesz! Korai még gyereket vállalni! Az nagy felelősség! Nincs semmi jövedelmük. A házasság az más, ha papír kell Hannának, ám legyen! Ketten is elférnek a lakrészében, egy ideig.

- Patrik! – szólítja a húga és kopogtat az ajtaján – gyere, menjünk, mert idő van!
Hanna terhessége mindent felülír!
- Megyek már, ne dörömbölj!

A nappaliban odakészítve a dohányzóasztalra az ital a pezsgőtartóban, körötte jégkockákkal, mellette ezüst tálcán a négy karcsú, magas pezsgőspohár, és sós aprósüteményeket is ropogtathat, akinek megárt a pezsgő.

Szederke feldobott, hogyne lenne, amikor Kincső boldogan vele tart a madridi útra, és nincs kizárva, hogy Vajk néhány nappal később utánuk megy Big Bonddal, azaz Nagy Balázzsal, az operaénekesnek készülő vörös hajú, langaléta fiúval, aki a barátnőjének csapja a szelet.

- Gyertek, gyerekek, foglaljatok helyet. Kinyitom a pezsgőt, bár amit mondanunk kell nektek, ahhoz jobban illene a konyak, de fiatal korotokra tekintettel, maradjunk a pezsgőnél.
Egy-két kortynál nem isznak többet.
- Tartozunk nektek egy történettel, amely a sors kifürkészhetetlen akaratából nem veszhet el az idő homályában, bár megtehetnénk, hogy soha ne hozzuk szóba. In medias res! Patrik, elsősorban téged érint. Ha jól emlékszem, úgy két hete, puhítasz bennünket, hogy házasodni akarsz, elveszed szerelmedet, L. Horváth Hannát. Bevallom, nekem kicsit gyanús volt ez a sietség, s utána néztem a kislány családjának. Most nem akarok arról szónokolni, hogy miért nem tarjuk aktuálisnak ezt a házasságot, mert létezik egy ennél sokkal prózaibb ok, amely egyenesen kizárja a házasságotokat, nevezetesen az, hogy féltestvérek vagytok Hannával. Fiam, kétéves voltál, amikor megismerkedtem az édesanyáddal, négyéves, amikor összeházasodtunk, és akkor adoptáltalak. A fiam vagy, az voltál és mindig az is leszel. Tessék, itt a magánnyomozó jelentése a Horváth családról.

A kaméleon sem tud oly gyorsan színt váltani, mint Patrik, aki először elsápad, majd elvörösödik. Néhány másodpercig csak szorongatja kezében az apjától átvett borítékot, s úgy érzi, annyira kiszáradt a torka, hogy megszólalni sem tud. Iszik egy korty pezsgőt, óvatosan visszateszi a poharat a tálcára és csak utána veszi elő a boríték tartalmát.

Szederke szemében meglepetés tükröződik, érzi a szinte tapintható csendet, gyorsan eszmél, barátságosan hátba vágja Patrikot és mellé bújik:
- Ugyan bátyus, ne vágj ilyen fancsali képet, tőlem nem szabadulsz meg, a húgod vagyok és ezen már senki és semmi nem változtat! Igaz, anya?

Annán végtelen nyugalom lesz úrrá, kimondatott hát a családi titok.
- Tudjátok, gyerekeim, apátokkal ez soha nem volt téma közöttünk. Soha nem titkoltam, hogy leányanya vagyok, s miközben Pesten egyetemre járok, kisfiamat Kalocsán nevelik a szüleim. Ma sem tudom eldönteni, hogy szerelem volt köztünk a Lajtos Gyurival, vagy csak a kíváncsiság munkált bennünk. Nagyapátok hallani sem akart a kapcsolatunkról és valósággal tombolt, amikor megtudta, hogy gyermeket várok. Elintézte, hogy halaszthassak egy évet az egyetemen és közölte, hogy felneveli a gyermekünket, de minden kapcsolatot meg kell szűntetnem Gyurival, aki azt sem tudta, hogy tőle várok gyereket. Szakításunk után elment a városból és a szülei is utána költöztek. A mai napig nem tudom, miért akadt ki ennyire az apám. Kisfiam, ismered apádat, mennyire precíz mindenben. Még nekem sem szólt, hogy nyomoztat Hanna után. Jól tette, már én is azt mondom, jobb, hogy így kiderült az igazság, mintha sokkal kellemetlenebb helyzet hozta volna felszínre ezt a szituációt. Patrik, előfordul, hogy a párok szakítanak. Ha akarod, Hannának nem kell megmondanod az igazi okot, elmész Münchenbe, két év nagy idő, nem várhatod el tőle, hogy várjon rád.

Patriknak remeg a szája széle a visszatartott sírástól:
- Hazudtatok nekem huszonnégy éven keresztül! Szeretem Hannát, nem értitek? Egyébként is terhes! Tízhetes terhes! Mit mondjak neki?!

Lecsapja a dohányzóasztalra a borítékból kivett papírokat, felpattan és felrohan az emeletre. Szederke utána akar menni, de apja nem engedi:
- Maradj nyugton, kislányom, kell egy kis idő, amíg megnyugszik.

Anna felpattan, odafut a szekreterhez, matat a fiókban, előveszi a naplóját, belelapoz, majd hívja Szilárdot:
- Nézd csak, ha most tízhetes terhes Hanna, akkor annak a gyereknek a fogamzása május 20-a körül lehetett. Márpedig Patrik május 15-től június 12-ig a szüleimnél volt, ott készült az államvizsgájára. Tudsz arról, hogy lement hozzá Hanna? Tudomásom szerint ebben az időszakban nem is találkoztak.
- Nem, nem volt lenn a kislány, apád nem is engedte volna, hogy zavarja a tanulásban. Ha jól emlékszem, néhányszor láttam a városban, egy kövérkés, nagydarab fiúval flangálni.
- Láttad?
- Igen, de nem akartam szólni Patriknak, fontosabb volt, hogy az államvizsgája sikerüljön. Ezért akartam utána nézni, kicsoda ez a kislány. Sajnálom, szívem, erre én sem gondoltam. Eredj utána, beszélj vele. Ha lehet, a fiút ne említsd neki. A nélkül is van elég baja. Addig leitatom Szederkét kávéval és kifaggatom, kit visz magával Madridba. Édesem – ad egy puszit feleségének -, abban biztos vagyok, hogy nem közülünk választ útitársat.

Anna kimegy a konyhába, teát főz, s mint kiskorában, amikor éjszaka felébredt a kisfia, most is citromos teával és két szendviccsel megy megvigasztalni Patrikot.

Kihallatszik fia szobájából a televízió hangja. Kopogtat, nem hallja Patrik, lenyomja hát a kilincset, az ajtó azonban zárva.
- Kisfiam, anya vagyok! Gyere ki, kérlek!
Eltelik fél perc, mire nyílik az ajtó.
- Vártalak, anya!

Letelepednek a nappaliban, s Patrik olyan hévvel eszi a szendvicseket, mint akit napokig éhezett. Gyógyír a citromos tea, pedig forró.
- Egyél kisfiam. Tudom, nehéz most a szíved. Megértelek. Megnéztem a naptáromat. Május 15-én vittelek le Kalocsára, nagyapádékhoz, és június 12-én apád hozott vissza. Így volt? Így bizony. Azt mondtad, Hanna tízhetes terhes. Ez esetben nem a te gyermeked. Sajnálom, de ezt tudnod kell.

Elfogy a szendvics, üres a bögre.
- Anya, nekem Szilárd az apám. Ezen nem változtat semmi és senki.

Átöleli anyját, fejét befúrja a nyakába, és hagyja, hogy arcán végigcsorogjanak a könnyei.

Folyt.köv.

A cikket írta: Yolla

0 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: