A múlt árnyéka 5. rész

Látogatók száma: 54

Hanna

Hannára is rátör az éhség, pedig elmúlt éjfél, és alszik az egész család. Meleg augusztusi éjszakán, minden ajtó és ablak nyitva, hátha megmozdul a levegő, s a lágy szellő lehűti kissé a levegőt.

Mezítláb kilopakodik a konyhába és szabályosan feltépi a hűtőszekrény ajtaját. Kovászos uborka, hideg sertéspörkölttel, kenyér nélkül, kinn a teraszon, mennyei lesz! Az uborka kiváló, csak úgy harsog a foga alatt.

A hideg pörköltből villájával kiszedegeti a húsdarabokat, melyekről a szájában leolvad a szaft és csurog ki a szája szélén, de nem számít, csak falja, falja, a holdfény világította teraszon, s közben arra gondol, hogy maradnia kellett a tegnapi szilvás lepényből is, abból is enne egy-két falatot. Elvégre neki két ember helyett kell ennie. Biztosan azért tör rá éjszakánként is az éhség, mert sokszor hánynia kell, ilyenkor kiad magából mindent, majd szomjúság gyötri, akkor meg nyakló nélkül megiszik mindent, ami csak a kezébe kerül, kristályvizet, a reszelt alma levét. Anyja örül, hogy végre rendesen eszik, s nem csipeget, mint korábban tette.

Teli hassal könnyebb gondolkodni is.

Mit tegyen? Lassan döntenie kell, mert kifut az időből, ami a gyerek megtartását illeti.
Albitól, a munkanélküli építész technikustól, azaz a szívszerelmétől, apja eltiltotta, mert hogyan is illene ez a pernahajder az ő szépséges egyetemista lányához. Csakhogy megbosszulja apját, azért is férjhez megy, ehhez jó férj alanynak tűnik Patrik, aki ellen már az apjának sem lehet semmi kifogása, hiszen az apja ügyvéd, az anyja meg orvos. Nincs kedve folytatni az egyetemet és a diplomás munkanélküliek számát gyarapítani. Egyelőre férjhez megy, gyereket szül, aztán majd lesz valahogyan. Az biztos, hogy dolgozni sincs nagy kedve, de tehetősek a szülei, a jövendőbeli apóséknak is van mit a tejbe aprítaniuk, nem lesz gondja a megélhetéssel.

Képes volt Albi utána jönni Pestre, és amikor Patrik a nagyszüleinél készült az államvizsgájára, egy hónapig a szerelmével flangált a fővárosban, függetlenül attól, hogy Patrikkal megállapodtak abban, hogy összeházasodnak, ott laknak majd a férje legénylakásában. Néhány éven beül Patrik sikeres bíró lesz, és akkor telik nekik új otthonra, akár újabb gyerekre is.

Albinak sincs ellenére a dolog, hogy máshoz megy feleségül Hanna, számára elegendő, hogy amíg lehet, együtt töltsék az időt, sőt, megerősíti, amennyire tőle telik, a lány elképzeléseit a gondtalan élet mibenlétét illetően.

A hideg pörkölt megüli a gyomrát, mégis kellett volna legalább egy kis szelet kenyeret enni hozzá. Majd a kovászos uborka leve segít a dolgon, megiszik belőle vagy három decit.

Nesztelen léptekkel beoson a nappaliba, és kivesz egy szál cigarettát apja készletéből. Felkapja az öngyújtót is, csakhogy a hirtelen mozdulattól leveri az ólomüveg hamutálat, amely nagyot csattan a kövön, de nem törik el.

Nem dohányzik rendszeresen, csak akkor gyújt rá, ha valami nagy gond nyomja a lelkét és most éppen erről van szó.

Mit is mondott Patrik? Hogy Münchenben jár négy szemesztert az egyetemen? Miért nem mondta, hogy mi lesz a házasságukkal? Majd megoldják valahogyan, hiszen útban a gyerek. Legalább most megmondta neki, hogy tízhetes terhes. Barátnője, Eliza nőgyógyászánál járt Győrben, mert Sopron kis város ahhoz, hogy ne jusson szülei fülébe, idő előtt, az unokájuk érkezése, ha meg már férjes asszony lesz, mindegy, mikor érkezik az új családtag.

Eliza az igazi bizalmasa, mindent tudnak egymásról. Együtt jártak gimnáziumba, csak barátnőjét nem vették fel az egyetemre, de nem keseredett el, elment Ausztriába dolgozni, egy éjszakai bárba, felszolgálni. Ott ismerte meg Kurtot, a harmincas évei elején járó, nagydarab gyógyszerészt, s bár nem szerelmes belé, hozzáment feleségül. Eliza élvezi a jólétet, neveli a kislányukat, szórja a pénzt, s egyáltalán nem ábrándozik önálló egzisztenciáról. Ha kedve tartja, anyósára bízza a kislányát, beül a kocsijába és egy-két napra kirándul valamelyik nyaralóhelyre. Persze, a férjével is sokat utaznak, kettesben, egzotikus országokba. Most éppen Indiába készülnek.

Tudja Hanna, hogy Patrik mellett ezt az életszínvonalat csak hosszú évek múltán érik el, de neki több a türelme, mint Elizának.

Hanna is jól beszél németül, szüksége is lesz rá Münchenben, mert nem kétséges, hogy Partikkal tart. Megfűzi az édesanyját, hogy beszélje rá apját a kinti tartózkodásának finanszírozására, nehogy ez legyen gátja a Patrikkal való együttélésének. Józanul felmérve az esélyeket, már nincs idő szeptemberig az esküvő megszervezésére, legfeljebb egy zárt, családi körben megtartott eljegyzés jöhet szóba.

Valaki kijön a teraszra, megérzi, hogy megállnak a háta mögött.
Dörmögő hangján megszólal Lajtos Horváth Gyuri:
- Kislányom, mit keresel itt, éjnek évadján?
- Éhes voltam, apa.
- Miért nem benn eszel? Mi a jó abban, hogy itt üldögélsz a sötétben?
- Jobb itt a levegő. Kicsit lehűlök.
- Felkapcsolom a világítást.
- Ne, kérlek, nem kell világítás, akkor jönnének a szúnyogok.

Lehuppan a lánya melletti műanyag székre, rágyújt, s mélyet szippant a cigarettából.
- Mióta dohányzol, Hannuskám?
- Nem dohányzom, apa, csak most olyan jól esik.
- Egy szál, még nem a világ – mondja saját maga megnyugtatására a férfi, s közben belegondol, hogy bizony felnőtt a lánya.

Szeptembertől az ő kis Hannuskája már mester szakos egyetemista lesz. Még néhány év és kirepül a kislánya.

Hanna szíve nagyot dobban, most kellene apjával megbeszélni a jövőjét, ezen a szép augusztusi estén, kihasználva a pillanatot, amikor kettesben tisztázhatnák az élet nagy kérdéseit.
- Apa, szeretnénk férjhez menni.

A holdfényben nem látja pontosan apja arcának színe változását, csak a pillanatokra beálló csend árulkodik bejelentése okozta meglepetésről.
Összeszedi magát Lajtos Gyuri, nyugalmat erőltet magára:
- Kihez kislányom?
- Nem ismered, most végzett a jogon.
- Egy házasságot meg kell gondolni, kislányom. Még két évig tanulsz, addig maradj független, élvezd az életet. Ki az a legény, aki elrabolta a szíved?
- Mondom, apa, dr. Szunai Darabos Patrik, 24 éves jogász. Az apja ügyvéd, az anyja orvos.
- Hová való ez a Patrik gyerek?
- Természetesen pesti, tudod, hogy vidéki surmókkal nem kezdek – mosolyog Hanna és megpróbálja kifürkészni apja arcát.

Lajtos Gyuri nem érti az élcet, hiszen ő maga nevezte vidéki surmónak Albit, más jár az eszében, egészen más.

A jótékony holdfényben csak a körvonalak érzékelhetők, szerencsére, mert lánya nem látja a Darabos vezetéknév hallatán, az arcán átsuhanó fájdalmat. Előveszi a cigarettát, megkínálja lányát és megkönnyebbül, hogy nem gyújt rá a gyerek. Nem úgy maga, remeg a kezében a cigaretta, mélyen leszívja füstjét, hisz szüksége van a nikotin adta sekélyes bódulatra, s természetesen a rágyújtás megszokott mozdulataira, melyek mankókként funkcionálnak, ha fáj a lelke.

- Ismered a szüleit? Milyen emberek?
- Jaj, apa, nagyon rendesek! Szilárd bácsi híres ügyvéd, nem tudsz olyat kérdezni tőle, amire ne tudna kapásból válaszolni. Szigorú apa, Patriknak is, meg a húgának, Szederkének is muszáj jól tanulni. Tudod, hogy Szederke szeptembertől az orvosira jár? Nagyon széplány, teljesen olyan, mint Szilárd bácsi. Anna néni, az édesanyjuk, nagyon szép szőke asszony, körzeti orvos a Fehérvári úti rendelőintézetben. Nagyon finom süteményeket süt, kár, hogy keveset tud elcsenni Patrik.

Szóval a név az stimmel. Darabos Anna, élete nagy szerelme, és most a fia Lajtos Gyuri lányát akarja elvenni! Hogyan történhet ilyen malőr? Nem, azt nem lehet, hogy a Lajtos Gyuri nem kellett a Darabos családnak, bezzeg a lánya már megfelelne az unokájuknak!
Ebből a házasságból márpedig nem lesz semmi!

- Miért kellene elcsenni a süteményből?
- Állítólag Szilárd bácsinak elege lett abból, hogy Patrikék barátai kiették a hűtőből a kajákat és mindent felzabáltak, amit csak találtak a lakásban, és képzeld, ezért beépítette a tetőteret, két kis lakást alakított ki, közös nagy nappalival és ott dühönghetnek a fiatalok, de nem mehetnek le a szülők lakrészébe.
- Mit is mondtál, mi a családnevük?
- Szunai Darabos. Nekem nagyon tetszik.
- Jól van, kislányom, menjünk aludni. Még megfázol, azért nincs olyan hőség, mint napközben.
- Apa, még mondanom kell neked valamit. Patrik szeptembertől a müncheni egyetemen tanul tovább.
- Hát nem azt mondtad, hogy végzett?
- Végzett, de ez valamilyen szak, ami itthon nincs. Mikorra hívhatom meg Patrikot, amikor itthon leszel?
- Megbeszéljük, Hannuska, megbeszéljük. De most futás aludni. Majd megyek utánad. Még elszívok egy cigarettát. Jó éjt, kislányom!
- Neked is, apa!

Hanna boldogan megy be a házba, lám, milyen jó fej lett az apja, egy rossz szót sem mondott a tervezett esküvőre. Jobb is így, mintha anyján keresztül kellene megpuhítania az öreget. Valósággal fejest ugrik az ágyába, amely rossz ötletnek bizonyul, mert rátör a hányinger, olyan hevesen, hogy éppen az utolsó pillanatban ér ki a mosdóba.

Talán mégsem volt jó ötlet a dohányzás!

folyt.köv.

A cikket írta: Yolla

támogatóink