A pince titkai 16. rész: Hezitálás

Látogatók száma: 48

Kimondottan hideg az idő, és fázik, mégsem a Cinke család házához tart, hanem a sajátjához. Sűrű sötét kupola az égbolt, melyen éppen csak felsejlik a hold halvány karéja, s viharos szél tombol a kietlen utcákon. Honnan jött az ötlet, hogy még ma este megnézze a házát, azt bizony Laci maga sem tudja, arra pedig egyáltalán nem gondolt, hogy nem tud bemenni, mert betették az új nyílászárókat, beleértve az ajtókat is, melyekhez nincs kulcsa. Zseblámpával bevilágít az ablakon és meglepetten látja, hogy a falakra már felkerült a színes szellőző vakolat és a burkolatok is elkészültek, a nappali, étkező és konyha márványburkolatú, és a külső falakon ott a fahéj színű új vakolat.
Hát, ez nem igaz! Mit csináltak Csabáék? Éjjel, nappal dolgoztak? Ekkora tempóval egy hét múlva kész lesz a felújítás, hiszen úgy tűnik, mindössze a szerelvényezés van hátra! Meglehet, azért ez a nagy sietség, mert unják már a vendéglátást? Nem kérte, Cinke úr ajánlotta fel, és nem volt abban a helyzetben, hogy visszautasítsa. Kétségtelenül jól dolgoznak Csaba emberei, de akkor sem tudnak ennyire haladni!
Zaklatottan indul Cinkéékhez, és mindenképpen szeretne Csabával beszélni, ám erre nincs semmi esélye, mert Ernő papával elmentek valahová és csak két nap múlva jönnek haza. Mara és Mamóka a nappaliban nézi a televíziót, és az étkező asztalán ott várja Lacit a teríték, és felpattan a háziasszony, hogy mire levetkőzik és kezet mos, addigra megmelegítse a vacsorát.
- Jó étvágyat, Lacikám!
- Köszönöm – ül asztalhoz a fiatalember és a rakott krumpli láttára rádöbben, hogy mennyire éhes.
- Megengeded, hogy ide üljek és beszélgessünk?
- Persze, csak nagyon éhes vagyok.
- Jól van, Lacikám, egyél csak! Milyen savanyúságot kérsz?
- Kovászos uborkát, ha lehet.
Míg elmegy a hűtőszekrényig és visszajön az uborkával, Mara azon hezitál, hogy beszéljen-e a Laci gyerekkel, vagy hagyja ezt a férjére. Először is, megtudakolja, miért ilyen zaklatott, mert le sem tagadhatná, hogy az, annyira látszik rajta.
Gyorsan eszik Laci, ám a második tányérnál már visszavált a normál sebességre. Szégyen, nem szégyen, nagyon éhes volt, és amint telik a gyomra, kezdi egyre jobban érezni magát.
Mara nem kertel, azonnal a belecsap a lecsóba:
- Mi zaklatott fel ennyire?
- Semmi – vágja rá Laci és nem mer felnézni a tányérjából, mert szeme azonnal elárulná, hogy hazudik.
- Ne légy ideges, jó szándékkal kérdezem. Valami történt, mert nem szoktál zaklatott lenni, sőt, inkább egy nyugodt, kiegyensúlyozott fiatalembernek tartalak. Nem azt kérdeztem, hogy kivel találkoztál és mi célból, az nem tartozik rám. Nos, erre mit lépsz?
Érezhetően Marából árad az anyai aggódás, melyet Dóri esetében Laci eddig sohasem tapasztalt. Katonadolog, vigasztalta édesanyja, amikor gyerekkorában elesett, és lement a glazúr a térdéről, miközben bekente sebét a csípős piros fertőtlenítőszerrel. Potyogtak a könnyei, de nem mert sírni, mert akkor letorkollta, hogy egy fiú sohasem sír.
Sírni most sem fog, de elmondja Marának, hogy milyen gondok foglalkoztatják. Ömlik belőle a szó, a végéről kezdi, és úgy megy vissza az időben. A házfelújítás helyzete, Kovács Júlia meséje, a munkahelyi gondok, mind megannyi nyomasztó dolog, és mintha semmi köze se lenne hozzá, csak sodródik az árral, pedig versenyzőként ez egyáltalán nem jellemző rá, csak a fránya magánélet ne lenne.
Komolyan figyeli a háziasszony a fiatalember minden apró rezdülését, és bár szavakban nem fogalmazza meg a kétségbeesését, elárulja a testbeszéde.
- Vegyük sorra, és ne haragudj, ha nem látok mindent kristálytisztán, hiszen ahhoz sokkal jobban kellene téged ismernem. Bízom az emberismeretemben és hidd el, úgy tekintelek, mintha az édes gyerekem lennél. Szóval, itt a házfelújítás, amely valóban sokkal gyorsabban halad, mintsem azt előre terveztétek. Ráadásul az én drága jó férjem szövetkezett Ernővel, hogy kihagynak mindenből, szépen ketten addig virmanolnak, míg összehozzák a felújításhoz szükséges lehető legjobb minőségű anyagokat, úgy, hogy az neked ne kerüljön pénzedbe, vagy csak minimális összeget számolnak fel érte. Mesélte Csilla, hogy kiakadtál a márvány burkolaton, gyanítottad, hogy ennyi nem maradhat ki egy felújításból. Elárulom, hogy abból egy darab sem maradhat ki, mert a márványt a lerakási tervnek megfelelően leszabva szállítják, és pontosan annyit amennyi kell. Akkor marad ki belőle, ha a megbízó időközben meggondolja magát, és a márvány helyett más burkolatot kér valamelyik helyiségébe, de a leszabott anyagot már nem lehet visszavinni. Itt is erről van szó. De megbízó előre kifizette, mert csak úgy lehet megrendelni. Mit iszol, Lacikám? Narancslét vagy kristályvizet? Látod, az innivalót majdnem elfelejtettem.
Térül, fordul, mindkettőből hoz egy üveggel.
- Nézd, tudom, hogy azt hitted, mindent a hátad mögött csinál a nagyapád és Csaba bátyád és nem tévedsz. Rettegsz attól, hogy nem lesz annyi pénzed, mint amit leszámláz Cinke úr, a megbízott vállalkozód, aki ráadásul még helyet is ad neked a felújítás idejére. Jól látom?
Bólint Laci, mert maga sem tudná szabatosabban megfogalmazni.
- Bizonyos észak európai cég a maga kifejlesztette külső, belső fagyálló és szigetelő vakolattal szeretne betörni a magyar piacra. Körülnéztek a hazai piacon, és észlelték, hogy a kivitelező cégek többsége a gyárilag előírt technológiák betartására képtelenek, ezért úgy döntöttek, hogy nyolc kivitelezőt kiválasztanak, velük közösen felújítanak ingatlanokat, melyekhez minimál áron biztosítják az anyagaikat, ellenben az általuk meghatározott technológiát kell alkalmazniuk, mellyel az otthoni klímához igazítva, mínusz 15 fokig dolgozhatnak. A végén a nyolc cégből kiválasztják azt a négyet, amelyik dolgozhat az anyagaikkal. Igazán megmondhatták volna neked is, ez nem titok, csak ismered az Ernőt, egy kis csalafintaságért nem megy a szomszédba. Ha már lúd, legyen kövér, kicserélték a nyílászárókat is, mert a régiek mellett nem lehetne értékelni a felhasznált anyagok viselkedését. Nézd, nem véletlenül került be az ingatlanod ebbe a programba, mert gondold csak el, nincs az az épeszű ember, aki ekkora felújítási munkát tél közepén végeztet. Már megbocsáss, nem sértésnek szántam.
Mindkettőjüknek tölt Mara egy nagy pohár narancslét, egy hajtásra megissza a sajátját, csak utána folytatja a hegyi beszédét.
- Említett Ernő, hogy fejedbe vetted Bartus nagyapád életének feltérképezését, akit édes jó atyád rendszerint negatív értelemben emleget. Csak arra hívom fel szíves figyelmedet, hogy az emberi emlékezet szubjektív, csak azt őrzi meg, ami számára is pozitív megítélést jelent.
Odakocog hozzájuk Mamóka és narancslevet kér, de kristályvizet kap.
- Bocsáss meg, Lacikám, elkísérem Mamikát a lakrészébe, mindjárt jövök.
Hamarosan fél tíz és Csilla még nincs sehol. Meddig tart egy ruhapróba? Fél napot? Aggódik, hol lehet a lány, mégis furcsán venné ki magát, ha megkérdezné Marától, még azt hinné, hogy akar valamit a lányától, ez persze, igaz, de nem ezért aggódik, hanem a hideg szél miatt, ebből még akár hóvihar is lehet és kis piros nem kedveli a szélsőséges időjárást.
- Vissza is jöttem. Hol tartottunk? Megvan! A magánéletednél!
- Ugyan, Mara, az szóra sem érdemes!
- Ó, dehogynem! Az a világon az egyik legfontosabb dolog! Azon múlik, hogy boldogan élsz, vagy vegetálsz. Az élet eltelik így is, úgy is, de borzasztó hosszú és unalmas, ha nincs egy társad, akihez hozzábújhatsz, akivel jókat beszélgethetsz, akivel megosztatod örömödet és a bánatodat. És tudod, az tartós egyedüllétben megkeseredik az ember, elveszti az önbizalmát és céltalannak érzi az életét. Látom a baráti körben. Szóval, hajrá! Keress egy megfelelő társnőt! Lacikám, kapcsolj vissza, mert rohansz a megkeseredett szingli élet felé. Ne tétovázz, ha döntened kell valamiben, akkord dönts, nem számít, ha rosszul lépsz a sakktáblán, de lépj!
Elpirul Zentai Laci.
Megjelenik Mamóka földig érő hálóingben, mezítláb és Csillát reklamálja.
- Jaj, Mamóka, ma már legalább tízszer elmondtam, hogy Csilla csak holnap este jön haza, a barátnőjénél alszik. Menj szépen vissza, feküdj le és nézd a televíziót.
Tíz perc múlva elköszön Marától és felmegy a szobájába. Az elnémított mobilján ott áll az üzenet:
Barátnőmmel berendezzük a lakásodat. Puszi: Cs.
No, még csak az kéne!
Azonnal visszaír:
Ne nélkülem tegyétek. Puszi: L.
A Júliától kapott cetlit előveszi a dzsekije belső zsebéből és a televízió elé teszi. Ott biztosan megtalálja.
Hosszan tusol, mert a meleg víztől elálmosodik. Mégsem tud elaludni, hajnalig rágódik a Marától hallottakon. Van bennük igazság.
Egy hónapja sincs, hogy a Cinke családnál lakik, etetik, itatják, mintha kötelező lenne, és Mara úgy bánik vele, mintha a fia lenne. Többet beszélgetett vele ma este, mint Dóri egy egész hónap alatt, és érezte a hangjából áradó szeretetet. Ráérzett, hogy neki éppen erre van szüksége, hogy megerősítse lelkileg és Mara nem az, aki reménytelen esetekre áldozza az idejét és az energiáját. Bízott benne, hogy amit elmond, és amit csak sejtet, segít Lacin, a magányos, pillanatnyilag sodródó állapotban lévő fiatalemberen, akinek nincs senkije, se anya, se testvér, se rokon, se barát, se barátnő, akinek megfoghatná a kezét, ha megcsúszik a jégen, aki egy mondattal helyretenné a lelkét, amikor úgy érzi, csak egyhelyben topog és a válaszútnál nem tudja, merre menjen tovább. Honnan van ebben a gömbölyded asszonyban ennyi bölcsesség, amikor láthatóan egész élete itt zajlik a házban, itt a munkahelye és a családja, s ha úgy adódik, napokig ki sem lép a kapun? Vagy elég figyelnie a másik emberre, s ráhangolódni annak rezdüléseire és abból kiolvasni, miben segíthet neki?
Az is furcsa, hogy a legnagyobb természetességgel leleplezte Ernő papa és Cinke úr ellene szőtt összeesküvését, annak érdekében, hogy ne rágódjon többé a felújítási munkák költségeinek mértékén, mert annak elhallgatásával csak ugratja a két nagy gondolkodó férfiember, a két jó barát. Megkérdezhette volna Marától, honnan ered ez a nagy barátság a Cinke és a Horváth család között, de elmulasztotta és meglehet, hogy a kérdés feltevéséhez nem lesz többé ilyen kedvező alkalom.
És ott a mobiljában Csilla üzenete, mely szerint a barátnőjével berendezik a házát, nyilvánvalóan modern bútorokkal, mintha Zentai László milliomos lenne.
Nem merte elmesélni Marának a munkával kapcsolatos gondjait, a betörést, a motorjára felszerelt nyomkövető, nem beszélve arról, hogy Csillát miatta követte valaki. Tényleg, nem jelentkezett az edzője, mi lehet az öreggel?
Mit tanácsolt Mara: Keress egy megfelelő társnőt! Lacikám, kapcsolj vissza, mert rohansz a megkeseredett szingli élet felé. Ne tétovázz, ha döntened kell valamiben, akkord dönts, nem számít, ha rosszul lépsz a sakktáblán, de lépj!
Igaza van, azt teszi! Lép a sakktáblán, nem toporoghat örökké!
Miben is különbözik az élet a motorversenytől? Semmiben!
Miért nem használja a magánéletben is azokat a készségeit, amelyekkel oly jól boldogul a sportban?
folyt.köv.