A szeretet elfogyott (?) : Válasz
Látogatók száma: 49
Nagyon tetszett Skoky cikke, de a hsz nagyon hosszú lett volna így most írom le a gondolataimat ezzel kapcsolatba.
Valóban családok hullanak szét, Gyereke hiszik azt, hogy egy szál cigarettától, egy elkészített sminktől nagyok és szépek lesznek.
A gazdagok pedig egy egészen más világban élnek, mint a hétköznapi ember. Van kivétel, aki szeretne, vagy segít is, de kevés.
A politikusok pedig nem az a faj, amelyik bárkivel, vagy bármivel törődne önmagán és családján kívül.
Még szüleimtől hallottam, hogy régen az okos diákokat, a falu, a község tehetősebb emberei taníttatták, és biztosították a lehetőséget, hogy a diák a legjobb tudását nyújtsa, s visszatérve emelje fel a települést, hajtson hasznot a falunak, községnek.
Ma a száz leggazdagabb magyar ül a babérjain, és köszöni szépen virágzik a saját jó vállalkozása, de ha dolgoztat, akkor csak minimál bért fizet az alkalmazottainak, és maximálisan kihasználja őket.
Az iskolák pedig leadják az órákon a száraz tananyagot, s ezzel vége. Nem foglalkoznak azzal, hogy a tanuló érti-e, vagy sem, felfogta-e, vagy sem. Még az én időmben tanítottak, neveltek, ma órát adnak a tantárgyból. Néha elszörnyedek, hogy a saját tudásommal én is lehetnék akár óra adó tanár, mert felolvani a száraz tényeket fel tudom, sőt lehet még az olvásmányaim vagy megszerzett tudásom alapján kicsit ki is tudnám színezni, élvezetessé tenni, de a tanások ma nem ilyenek a legtöbb esetben. Sajnos.
A gyerekek és szülők pedig érdekes sőt egyre érdekesebb viszonyban vannak egymással.
Ismerek olyan családot, ahol a szülők dolgoznak, napi 12 órában, s szerintük szerencsésen, hogy egyikük napközben, a másik éjszaka, mert így van aki bevásárol, és elintézi a számlákat. A gyerekeket alig látják, egymást meg csak a buszról integetve egymásnak.
A gyerekek tanulnak, s egy jegyzettömbön leveleznek a szülőkkel.
Sokat láttam magam is, hogy alig lánykák kipingálva mennek buliba. Azt hiszik ettől szépek. Nem csoda a zene csatornák olyan klippeket mutatnak, ahol ez a trendi, s nehogy már ők lemaradjanak.
Aki pedig ezt nem engedheti meg magának azt kiközösítik, vagy kinézik a tömegből. Pedig elfelejtik, hogy a természetes szépségnél nincs szebb dolog, mert nincs aki erre felhívja a figyelmüket.
Nem divat olvasni, nem divat múzeumba járni, ott illedelmesen viselkedni, mert az ciki.
Nem tanulnak tiszteletet, mert nincs kitől.
A politikusok pedig sokat nézik a póker játékokat a tv-ben, mert úgy hazudnak rezzenéstelen arccal a szemünkbe, és tesznek homlok egyenest mást, mint amit ígérnek.
Sajnos ez megy nekik nagyon jól.
Mindenki azt hitte, ha belépünk az EU-ba jó világ lesz. Én akkor is a kételkedőkhöz tartoztam, mert sejtettem nem lesz az jó, ha valaki dirigál, és megmondja mit termelj és mit nem, mire van neki szüksége és mire nincs, mert elveszítjük az identitásunkat, Egyéni, és nemzeti valónkat.
Nyertem, sajnos. Leült a gazdaság, szétszéledt a mezőgazdaság, amiből lehetett élni és megélni.
Lett munkanélküliség, nyomor, és egyre szélesebb réteg csúszik egyre lejjebb.
Egyébként is ez az ország mióta az eszemet tudom úgy működött mint a Budapest és vidéke ÁFÉSZ. Azt jelenti Budapest a központ, van egy szerény kőr körülötte, és vége a világnak.
Aki azon túl él, az nem is létezik az ország számára.
Ma is megfigyelhető, hogy bármi ami bejön, az a Duna vonalánál megáll, némi dolog még átcsúszik kicsit a Duna - Tisza közé, de a Tiszám túli rész, és az északi régió, már sehol sincs.
Azt mondják, majd megbüntetik a hajléktalanokat Budapesten. Rá pár napra, hogy Lesznek utcaseprők havi 120 ezer forintos fizetésért. Akkor megszűnik a hajléktalanság, mert abból már lehet majd fizetni albérletet.
A párom napi 10-12 órát dolgozik itt Miskolcon egy gyárban, majd minden szombaton dolgozik, sokszor még vasárnap is, és akkor ér el max 100-110 ezer forintos fizetést.
Téli hónapokban a havi rezsink ennyi. Most panel programos lett a bérházunk, hajrá!Csak a közös költségünk lett 25 ezer forint, havonta.Akkor még nincs víz, villany, és a többi rezsi díjunk, és még nem ettünk egy szelet kenyeret sem.AZ elvinni való sem ingyen van, mert aki dolgozik annak enni is kellene.
Én beteg vagyok rokkant nyugdíjas, és szerény jövedelmem van.
Velünk él édesanyám aki nyugdíjas, de nem saját, hanem özvegyi édesapám után.
84. éves, tehát az ő jövedelme már nem egy biztos piont amire lehet építeni, mert nem 48 éves.
Akkor jönnek az egyre magasabb élelmiszer árak, és sok olyan dolog, ami elkedvetleníti az embert.
Az Orbán Viktor azt nyilatkozta itthon kellene tartani az ifjúságot, igen, de így nem fog sikerülni, hogy nincs munkahely lehetőség, ami van, az kizsákmányoló munkahelyen, ahol minimál bérért kihajtják a belét az embernek, és fejlődésre, képzésre már nincs lehetőség.
Bezzeg Ők ingyen a nép pénzén egyetemet végeztek, most pedig lesz..........k azokat akik pénzén tanultak.
Az én gyerekkoromban még a szülők is hiába dolgoztak sokat, mégis volt idő leülni foglalkozni a gyerekekkel, tanítgatni, nevelni a szépre a jóra.
Ma megszületik már adnia kell bölcsődébe, óvodába iskolába és így tovább. A gyerekek nem a szülőktől, hanem egy rendszertől tanulnak. Amit látnak a világban a filmekben azt élik a napjaikban is. Durvaság, kegyetlenség, embertelenség.
A szeretet ott van a nagyszülők lelkében, de sokszor a szülők is kinevetik őket, nem hogy az unokák, pedig azt kellene eltanulni, hogyan szeressünk tisztelettel, becsülettel.
Mindig mindenki rohan, és nem nézünk a másikra soha sehol, amikor véletlen rá nézünk visszakérdez:
-Mit bámulsz!
Ugyanakkor, ha netán rosszul lenne az utcán megsértődne, ha nem vennéd észre.
Fura dolgok vannak, de a világ is fura körülöttünk.
Talán a tv-nek nem ezeket az elvarázsolt valóság show műsorokat kellene sugároznia, hanem régi ifjúsági és történelmi filmeket, vagy akár romantikus filmeket, amelyek érzelmeket és érzéseket sugároznak.
Megtanítani a gyerekeket arra, hogy szívesen tanuljanak, tanulni megtanítani, olvasás szeretetére, a művészet szeretetére.
Mindenki utazik a világba szeret szét, mert az a sikk, s nem tudja mit rejt a saját hazája a szívében.
Először el kellene menni megnézni mi van a szomszéd utcában, a faluban, a városban, a megyében, az országban, s ha már mindent láttunk és tudunk, akkor elmenni szétnézni a nagyvilágba, s lehet nem ájulnánk el más szépségtől, mert tudnánk van itthon ezerszer szebb táj, vidék, csodálni való gyönyörűség.
Ameddig nem tudjuk becsülni és szeretni önmagunkat, a környezetünket, addig nem értékelhetjük a másikat, a mások alkotta szépséget sem.
Ezen ismeretek elsajátítása talán visszahozhatná a szeretet. Becsülnünk kellene a saját népünket, hagyományainkat, ismerni nagyjainkat, az alkotásaikat, mert ahhoz tudnánk mérni másokét, más nemzetekét.
Nem kell feltétlen csak angol zenét hallgatni, mert a magyar daloknak is van mondani valója, kivételek itt is vannak.
Az érzéseinket meg kellene tanulni kordában tartani, és irányítani jó dolgok fele.
Sok nagyon sok tanulni való van még nekünk ebben a világban.
A szomszédainkat sem kellene állandóan a "Trianon " dologgal frászba hozni, mert ami volt volt, ami van, az pedig lényeges.
Amit akkor elvettek, azt már vissza nem adják, s ha visszaadnák, úgy járhatnánk mint az NSZK, mikor egyesítették a két Németországot. Mire visszahozta a lemaradt területeket, bizonyos szempontból belerokkant gazdaságilag és anyagilag is.
Tudjuk, hogy élnek körülöttünk magyarok, becsüljük és tiszteljük Őket a sorsuk és a történelmünk végett, de ne szítsuk tüzet, ha békében élhetünk. Segítsünk egymásnak, hogy legyen mellettünk valaki. A barát a bajban ismerszik meg. Nem biztos, hogy aki most azt mondja barát, az valóban az.Majmoljuk Amerikát, mert azt hisszük ott hamburgerből van minden? TÉVEDÉS!!!!!!!!!! A munka mindenhol kemény és nyögős, vagy sírós, de keserves.
Magunkat kellene a történelmünket megismerni, magyarnak lenni szívvel lélekkel, és akkor talán felállnánk és tovább jutnánk. A tehetősek segíthetnének, akár alapítványok útján a tehetségek tovább fejlődésében.
A politikusoknak is legyen csak egy munkahelyük, a képviselőség, kormányzás, az főállásban, és tegyék felelősséggel, szívvel és lélekkel, mert összeférhetetlen, hogy információk birtokában más helyen érdekeltségeik és tulajdon részük lehessen, hiszen felhasználhatják előrejutás céljából is.
A szeretet bennünk van, csak valahogyan meg kellene tanulni kihozni magunkból, kicsalogatni a gyerekekből. Megmutatni, hogy az egyéniség a valami és nem a más majmolása a lényeg. A valódi értékeket elismerni, hogy legyen mérce. Nem a "csinált" szépségeket felkarolni és "futtani" hanem a tehetséget elismerni, megmutatni, hogy az a lényeg.
Egyenlőnek születünk, de soha nem mérettetünk egyenlően. Vaj miért?
Remélem kielégítő választ adtam. Ennyi futotta első nekifutásra.
Üdv Éva.
A cikket írta: Divi Éva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia !
Igazad van. Sokszor jut eszembe Radnóti verse : Oly korban éltem én e földön..."
Valóban .Mást hallottam otthon, mást az iskolában. A hit bűnös dolog volt, sőt büntetendő, de azért titokban voltam első áldozó.Olvastam Bibliát, tanultam Hittant, de szerettem faltam a történelmi könyveket is. Vidéken hallgattam az öregek kemény és embert próbáló elbeszéléseit. Neked említettem már az édesapám számomra fontos és szeretett egyén volt, de az igaz egy öntörvényű, és velejéig régi vágású Jó értelembe vett "paraszt" ember. egyszerű gondolkodás móddal, kemény védő és óvó emberséggel, de határozott elvekkel, és kemény nevelési formákkal. Sokan féltek tőle nagyon. Igaz nem véletlen, mert a természete is elég kacifántos volt. Érteni kellett a nyelvét és ésszel lehetett csak vele harcolni, vagy küzdeni. Vitázni és vitatkozni viszont tilos volt. Magam is sokat tapasztaltam, és ettem "keserű kenyeret" eleget, míg rájöttem a világ milyen is. Igaz még nem ismertem ki, csak sejtem, mint macska az esőt. Talán csak megérzek dolgokat előre. Nem vagyok látnok, és jós, csak néha vannak előérzeteim. Sajnos bejönnek, de a lottó az soha miért van így? Pedig az jobban kellene. Üdv Éva. Örülök, hogy figyelsz rám!!
Kedves Éva!
Köszönöm a kiegészítéseidet és példáidat. Minden létező pontot bepöttyöztem érte!:)
Puszi: Skoky
Csak reagáltam a cikkedre.hsz.ben hosszú lett volna, így meg egyszerűbben leírtam ami bent feszített. Üdv Éva.
Szia Éva!
Figyelmesen olvastam a gondolataidat, rengeteg tapasztalat és sok bánatot érzek mögöttük!
Üdv, Pinokkió
Igazad van. Sokszor jut eszembe Radnóti verse : Oly korban éltem én e földön..."
Valóban .Mást hallottam otthon, mást az iskolában. A hit bűnös dolog volt, sőt büntetendő, de azért titokban voltam első áldozó.Olvastam Bibliát, tanultam Hittant, de szerettem faltam a történelmi könyveket is. Vidéken hallgattam az öregek kemény és embert próbáló elbeszéléseit. Neked említettem már az édesapám számomra fontos és szeretett egyén volt, de az igaz egy öntörvényű, és velejéig régi vágású Jó értelembe vett "paraszt" ember. egyszerű gondolkodás móddal, kemény védő és óvó emberséggel, de határozott elvekkel, és kemény nevelési formákkal. Sokan féltek tőle nagyon. Igaz nem véletlen, mert a természete is elég kacifántos volt. Érteni kellett a nyelvét és ésszel lehetett csak vele harcolni, vagy küzdeni. Vitázni és vitatkozni viszont tilos volt. Magam is sokat tapasztaltam, és ettem "keserű kenyeret" eleget, míg rájöttem a világ milyen is. Igaz még nem ismertem ki, csak sejtem, mint macska az esőt. Talán csak megérzek dolgokat előre. Nem vagyok látnok, és jós, csak néha vannak előérzeteim. Sajnos bejönnek, de a lottó az soha miért van így? Pedig az jobban kellene. Üdv Éva. Örülök, hogy figyelsz rám!!
Köszönöm a kiegészítéseidet és példáidat. Minden létező pontot bepöttyöztem érte!:)
Puszi: Skoky
Figyelmesen olvastam a gondolataidat, rengeteg tapasztalat és sok bánatot érzek mögöttük!
Üdv, Pinokkió
Sok mindent írhatnék még ide, de azt hiszem kevés lenne még a hely is, nagyon jó gondolatok, s a lényeg, hogy a jó mindenkibe megvan, csak meg kell találni és előhozni!
Szeretettel puszil: Orsolya