újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

A vizsgadolgozat

Látogatók száma: 63

A laptop képernyőjén egymásnak ütköznek a színes gömbök, elvégre képernyővédőként ez a dolguk, hogy soha véget nem érő kergetőzésbe kezdjenek. Noémi lassan kortyolgatja a hosszú kávét, hátha sokáig tart, mire elfogy az erős, fekete lé, melytől azt reméli, hogy visszatereli figyelmét a munkájára, bár erre semmi esélye sincs. Egész lényét ellépték a kérdések, mikor, mit rontott el, hogy Gábor oly kurtán, furcsán szakított vele, és hiába veti az elmúlt három év történéseit a józanész centrifugájába, nem csapódik ki belőle egyetlen épkézláb indok sem, mely magyarázatul szolgálna kedvese tettére.
Nincs mese, máshol kell keresni az okot, azt az egyetlen egyet, amelytől Gábornál kicsordult a pohár, és tehetetlen dühében arra zúdította minden keservét, aki éppen kéznél volt, s ki lehetett volna más, mintsem a szerelme.
Jó ötletnek tűnt, amikor elvállalta egy jeles szigorlat ellenében, hogy a professzor úr következő könyvéhez szükséges, a nemzetközi szakirodalomban az elmúlt két évben megjelent cikkeket angolból és spanyolból lefordítja, s megtűzdeli azokat a saját véleményével, mintha szakdolgozatot írna, ezzel is megkönnyítve az öreg munkáját. A hat cikkből háromnak megtalálta az interneten a magyar fordítását, melyekkel nem ért egyet, mert azok tőle teljesen eltérően értelmezik a mondandójukat és jobbnak látta nekiveselkedni az ismételt fordításnak. Az utolsó cikkel nem boldogul, hiszen képtelen összeállítani a többszörösen összetett mondatokat oly módon, hogy azokból kisilabizálható legyen írójának eredeti mondandója.
Kihűlt csészéjében a kávé, akár jeget is tehetne bele, az legalább lehűtené, s ahogyan elolvadna, megszaporítaná, és tovább tartana a fogyasztása.
Holnap délelőtt kilenc órára a professzor úr asztalára kell tennie a fordításokat, s ha nem készül el vele, akkor bizony mehet szigorlatozni, s amilyen pukkancs az öreg, a kettesért is legalább kétszer visszatapsolja.
Nem, ez nem lehet, muszáj kiverni a fejéből Gábort, tüzes vassal kiégetni a lelkén tátongó sebet, mielőtt teljesen megfertőzné. Vele nem szokás szakítani, eddig még senki sem merte megtenni, mindig ő mondta ki a kapcsolatai végét, és ezen a szokáson nem akar változtatni.
Valahol a konyhaszekrény mélyén ott lapul egy fél üveg konyak, amely Angéla születésnapi bulijáról maradt, éppen ideje, hogy elővegye és megigya, attól jobban jönnek a gondolatok, és ír egy szép, hosszú szakító levelet Gábornak, elküldi neki e-mailben, ennyivel tartozik magának, főleg akkor, ha kénytelen revideálni álláspontját, mely szerint Gábor igenis jó férjanyag, és ha megkérné a kezét, gondolkodás nélkül hozzámenne.
Az egérrel elhessegeti a buborékokat, rákattint a tiszta lapja és megírja a címzés, miközben nagyot húz a konyakból.
„Kedves Gábor!”
Csak elkezdeni nehéz, megy ez, bátorság, biztatja magát és újabb két kortyot megiszik a konyakból. Erős az ital, megköhögteti, hiába, nincs hozzászokva.
Mit is üzent sms-ben Gábor? „Szia, Noémi! Ma nem tudunk találkozni, légy türelemmel, majd jelentkezem!” Ennyi és nem több. Ez egy nyílt végű üzenet. Hogy mikor jelentkezik, és miért nem tudnak találkozni, az szóba sem került. Mi az, hogy türelemmel legyen? Meddig várjon? Egy napig, egy hétig, egy évig?
Nem, nincs mire várni, ha ilyen könnyen akar megszabadulni tőle Gábor, ám legyen! Azt hiszi, mert hat évvel fiatalabb nála, észben is ennyire le van tőle maradva? Vagy az a baj, hogy még államvizsga előtt áll, bezzeg Gábor multinál dolgozik, drága kocsival jár, full extra albérletben lakik, gyakran jár külföldre, és egyre kevésbé érzi jól magát Noémi szerény albérletében, mindig kapacitálja a lányt, hogy hozzá menjenek, étteremből rendeljenek vacsorát, és az utóbbi időben egyre több ruhaneműt vesz a lánynak, mintha szégyellné, hogy barátnőjét nem veti fel a pénz.
Melengeti lelkét a konyak, már alig van pár korty az üveg alján, ne lötyögjön benne, gyorsan megissza, és táncolnak a betűk a fehér oldalon.
Egy percig pihen, utána folytatja, csak az a fránya düh elpárolgott, szublimált, mint a konyak illata a fáradt levegőben. Kinyitná az ablakot, de ólomsúlyú a lába, nem engedelmeskedik, meg egyébként is, odakinn nagy pelyhekben szállingózik a hó, tél van, hideg van, nem szabad kiengedni a meleget.
Miért nem állt elé Gábor, és mondta szemtől szembe, mi baja vele?
Mitől lett ennyire melege?
És ha pár percre ledől az ágyra, lehunyja a szemét, akkor megnyugszik a lelke?
Ledől az ágyra, magára terít egy plédet és kibámul az ablakon, nézi, mint növekszik a hótakaró a szomszéd ház tetején.
Rettenetes szomjúságra ébred. Kinyitja szemét, odakinn sötét van, csak a fehér hó világít a holdfényben. Tiszta a szoba levegője, mintha kiszellőztetett volna és a plédre valaki ráterített egy paplant is.
Kiugrik az ágyból, felkapcsolja a villanyt, és meglepődve látja, hogy az íróasztalán lezárva a laptopja, mellette a dossziéja, a fordításokkal. Kinyitja és a tetején ott van kinyomtatva az utolsó cikk is, rajta egy géppel írott cédula:
„Szia, Noémi! Befejeztem a fordítást! Ne feledd leadni a profnak, tudod, kilenc óra a határidő. Hamarosan jelentkezem. Szeretlek”
Szeret, szeret, szeret, dúdolja a lány, s körbetáncolja a szobát.
Fél kilenckor ott toporog a tanszék előtt. Jöjjön már a professzor úr!
Pontban kilenckor nyílik a tanszék ajtaja:
- Jó napot Kovacsics! Hozta a fordításokat? Hol az indexe? Adja már, nem látja, hogy sietek?
Negyedóra múlva küld egy sms-t Gábornak: „Jelest kaptam! Puszi”
Nem jön válasz és visszaigazolás sem arról, hogy a címzett elolvasta az üzenetet. Délig csak lézeng az egyetemen. Hangyaboly zsibog a gyomrában, éhes és ideges. Két nap múlva vizsgázik spanyol nyelvészetből, ideje lenne átnézni az anyagot.
Egy puha kéz érinti a vállát, hátranéz és Miska bazsalyog rá, a lakli évfolyamtársa, aki perfekt beszél spanyolul, miután szüleivel kinn élt tizennyolc éves koráig.
- Szia, Noémi! Láttam, neked is két napod van a vizsgáig! Igazán átismételhetnénk az anyagot, nekem sokat segítenél vele.
Negyed kiló száraz kenyérből és három tojásból bundáskenyeret készít a lány, ez az ebédjük.
Miska kívülről tudja az egész könyvet, és Noémi agya, mint szivacs a vizet, úgy issza minden szavát.
Öt órakor eszmélnek, hogy ismét sötét van.
- Rendelek egy pizzát, éhes vagyok! – jegyzi meg Miska és máris telefonál.
Mit mondjon neki, hogy nincs pénze a pizzára?
Nem is kell, mert a fiú fizet és valóban ízletes a pizza, ha éhes az ember leánya.
- Mondd, Noémi, mit szólt az öreg a fordításokhoz?
- Meg sem nézte, csak beírta az indexembe a jelest. De ezt te honnan tudod?
- Nem érdekes. Miért nézegeted a mobilodat? Hívást vársz?
- Nem, nem lényeges.
Gábor még mindig nem reagált az sms-re.
A spanyol nyelvészet érdekes tud lenni, ha azt Miska adja elő, kaján vigyorral az arcán, Este kilenckor fáradt a fiú hangja.
- Tudod, mit, Noémi! Igyunk egy sört! Vendégem vagy! A sarkon egész éjjel nyitva van a kocsma.
Honnan tudja ezt Miska?
Egy sörből kettő lesz, majd követi a harmadik.
- Fizetek és hazakísérlek. De máskor zárd be az ajtódat, a végén még elrabolnak!
Honnan tudja, hogy tegnap este nyitva hagyta az ajtót, mert Gábort várta, hátha mégis eljön?! Hiszen akkor Miska volt az, aki befejezte a fordítást?
- Ne nézz így rám, még zavarba jövök! Inkább bevallom, hogy én ajánlottalak a profnak, mert nekem akarta adni a fordítást, és lelkiismeret furdalásom volt miattad, azért jöttem el hozzád, de aludtál, mint a bunda. Nyitva maradt a géped, ezért befejeztem a fordítást. Nem baj, ugye?
Csak rázza a fejét lány, könnyes szemmel suttogja:
- Köszönöm, Miska! Igaz barát vagy!

A cikket írta: Yolla

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Tudod Yolla, a remény hal meg utoljára. Egyszer talán nem hiába tesszük szóvá és belátod, hogy a jó jobb is lehetne, de azért tenni is kell, te meg, ha teszel is, azt is csak felületesen... A hiba még mindig az ön készülékében van!
"Az egérrel elhessegeti a buborékokat, rákattint a tiszta lapja és megírja a címzés, miközben nagyot húz a konyakból."... "Csak rázza a fejét lány,..." :-)
Koszonom, Yolla!

megtekintés Válasz erre: Yolla

Ha nem hagynék benne hibákat, nem is olvasnád el.

:-) Nem is igaz!

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Kedves Yolla!

Nem állom meg, hogy újra és újra szóvátegyem, a figyelmetlenséged, ha nem is teszi élvezhetetlenné a cikkeidet, de bosszant, legalábbis engem, mint olvasót... - tudom - majd a lektor kijavítja.
Téged ez pl. nem zavar? "rákattint a tiszta lapja és megírja a címzés"... vagy az utolsó előtti mondat... "Csak rázza a fejét lány, könnyes a szemmel suttogja:"

Én is könnyes szemmel suttogom, miközben rázom a fejem - Ejnye te lány! :-)

Pussz

Ha nem hagynék benne hibákat, nem is olvasnád el.

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Kedves Yolla!

Nem állom meg, hogy újra és újra szóvátegyem, a figyelmetlenséged, ha nem is teszi élvezhetetlenné a cikkeidet, de bosszant, legalábbis engem, mint olvasót... - tudom - majd a lektor kijavítja.
Téged ez pl. nem zavar? "rákattint a tiszta lapja és megírja a címzés"... vagy az utolsó előtti mondat... "Csak rázza a fejét lány, könnyes a szemmel suttogja:"

Én is könnyes szemmel suttogom, miközben rázom a fejem - Ejnye te lány! :-)

Pussz

Én észre sem vettem!

Annyira lebilincselt a hihetetlenül fordulatos cselekmény.
Kedves Yolla!

Nem állom meg, hogy újra és újra szóvátegyem, a figyelmetlenséged, ha nem is teszi élvezhetetlenné a cikkeidet, de bosszant, legalábbis engem, mint olvasót... - tudom - majd a lektor kijavítja.
Téged ez pl. nem zavar? "rákattint a tiszta lapja és megírja a címzés"... vagy az utolsó előtti mondat... "Csak rázza a fejét lány, könnyes a szemmel suttogja:"

Én is könnyes szemmel suttogom, miközben rázom a fejem - Ejnye te lány! :-)

Pussz
Mint egy krimi, olyan izgi.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: