újabb események régebbi események további események
15:26
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
14:34
Dominka új bejegyzést írt a naplójába
12:38
zsoltne.eva új cikket töltött fel
12:18
zsoltne.eva új hozzászólást írt Orsolya naplóbejegyzéséhez
12:16
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
11:35
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
11:31
zsoltne.eva új cikket töltött fel
10:22
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
10:14
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
08:27
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
07:27
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
07:14
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
06:27
D Klári válaszolt egy szavazásra
23:27
D Klári új hozzászólást írt egy cikkhez
22:14
anubis új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
22:12
anubis új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
22:10
anubis új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
21:11
Paci regisztrált a weboldalra
19:37
D Klári új hozzászólást írt egy cikkhez
19:28
D Klári válaszolt egy szavazásra

Anyós , Após és a Menyük kapcsolata ...

2010. augusztus 26. - Látogatók száma: 331

Nagyon sokszor hallottam már azt ,hogy az anyósával , apósával a kapcsolata nem jó ... Nekem csodálatos anyósom ,apósom volt . Nagyon jó volt a kapcsolatunk még akkor is ,amikor elváltam a fiúktól . Sajnos már örökre elveszítettem Őket ....

Szinte mindenkitől azt hallottam ,hogyha egy nő menyként bekerül egy Családba , ott rendszerint a fiú és a szülei kapcsolata megszakad ,vagy jönnek a veszekedések . Ez nálam és az én anyósoméknál nem így volt . Borzasztóan izgultam az első találkozáskor ,de minden megváltozott bennem akkor , amikor megláttam Őket . Ahogy Ők fogadtak , egyszerűen csodálatos volt . Kopogásomra kinyitották az ajtót ,nagy öröm ,boldogság látszott arcukon . Repült a sok -sok puszi az anyósom részéről . Azt sem tudtam hirtelen hova kerültem . Az apósom mosolyogva megsimogatta az arcomat .... Gondoltam nagyon meglepődve , mivel mindig csak rosszakat hallottam az anyós - meny kapcsolatáról , hogy ez biztos így megy mindig az elején ... Nem így volt ,mert ez a jó viszony mindvégig megmaradt ,amíg csak éltek ...

Sok minden volt amit még tanulnom kellett ,hiszen apám tanított főzni ,de sütni azt Ő sem tudott . Így mivel az anyósom nagyon finomakat tudott sütni ,mindig arra kért ,hogy csináljuk együtt . Boldogan tanított mindenre . Énekelve készítettük el közösen a sok finomságot . Eszméletlen energia ,élet volt mindig benne ... Amit akkor nem tudtam elkészíteni , Ő azt szívesen megtanította . Megtanított kötni ,horgolni , hímezni , varrni , subázni ,amit mindig együtt szoktuk elkészíteni . Egyszer lebetegedtem . Nem kelhettem fel ,de ezt Én nem tudtam betartani . Nekem a fekvés a büntetésem . Ő jött , megszidott és arra kért , hogy feküdjek ,mert nem fogok meggyógyulni . Képes volt egész nap ott ülni az ágyam mellett azért , hogy ne keljek fel . Ekkor tanított meg hímezni is .... Olyan volt számomra ,mintha a második anyám lett volna .
10 év után elváltam a fiúktól ,pedig ellenezték . Azt hitték ,hogy így engem is el fognak veszíteni . Ahogy ők mondták ,engem elfogadtak ,de mást már nem tudnak . Én mindig a menyük maradok még akkor is ,ha már más felesége leszek . Soha nem felejtem el ,amikor kimondták a válást . Az anyósomtól kaptam egy pofont ,mert nem tudta elviselni azt ,hogy elváltam a fiúktól és sírt nagyon . Sírva mondta ,hogy nem akar elveszíteni ... Ez így is volt .Továbbra tartottuk a kapcsolatot még akkor is ,amikor a másik kapcsolatomból is született egy gyermek . A férjemtől már volt kettő ...
Soha nem jöttek úgy ajándékozni ,hogy a másik gyermekemnek ne hozzanak valamit ,aki nem is az ő fiúktól volt már ,hanem egy másik kapcsolatomból . Ezen én nagyon meglepődtem mindig . Kértem Őket arra ,hogy a legkisebbnek ne hozzanak semmit , mert neki más az apukája , de Ők erre azt válaszolták ,hogy hiába váltam el a fiúktól ,Én továbbra is a menyük vagyok és így ez a pici , utánam az Ő unokájuk .
Amikor levelet írtak nekem , hiába nem az Ő fiúk nevét hordtam már , Ők mindig a volt férjem utáni nevemre címezték továbbra is a leveleimet ,pedig szóltam ,hogy visszavettem a leánykori nevemet ...
Eltelt sok idő , megöregedtek . Én mindig mentem segíteni nekik , amikor csak tehettem . Ők ezt nagyon megérdemelték .
Rengeteg szeretetet ,kedvességet ,segítséget kaptam tőlük ,amit sokszor anyámtól nem kaptam meg . Ők tudtak őszintén ,igaz szívvel szeretni még idősebb korban is ...
Sajnos már nincsenek az élők sorában , de amit tanítottak nekem , az életem végéig elkísér ....

Azt mondják ,hogy soha nem egy embertől függ egy harmonikus kapcsolat kialakulása Családon belül ,de Családon kívül sem . Ez így is van . Mindenkinek meg kell tanulni alkalmazkodni ,szeretni ,tisztelni a másikat .

A cikket írta: Léna

2 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. augusztus 26. 19:10
Kedves történet. Jó az ilyet olvasni. Nem mindenki ilyen szerencsés, sajnos.
2010. augusztus 26. 15:23
Léna! Elkönnyeztem magam megmondom őszintén olyan érzelmek tódultak írásodba, hogy még rám is rám ragadt olvasás közben. Köszönöm, hogy olvashattam (5+1) Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: