Áprilisi fagyok

Látogatók száma: 40

17.

Zita nővér az ebédosztás után maga is visszavonult a nővérszobába, hogy elfogyassza az ebédjét, ám amint megmelegítette a mikróban, máris hívták az egyik beteghez, utána a másikhoz, végül három óra után pár perccel úgy döntött, hogy eszik valamennyit az ebédjéből, mielőtt az éhségtől kilyukad a gyomra. Még arra sem volt ideje, hogy megnézze a boríték tartalmát, amit Perlaki professzor úr barátja nyomott a kezébe azzal, hogy az abban lévő paraszolvenciát ossza szét az illetékes orvosok és nővérek között.
Az otthonról hozott rakott krumpli megmeredt, mégis jól esik. Egy perc alatt eltünteti, iszik rá egy dupla adag kávét, pedig vizet kellene, de nem lesz több ideje, a kávé pedig fontos, nem is a hatása, inkább az íze miatt. Míg elkészül a kávé, addig megnézi a boríték tartalmát és nem hisz a szemének, mert egészen pontosan tizenöt darab húsz ezrest tartalmaz, amely háromszázezer forint, éppen annyi, mint az otthon felhalmozódott, kifizetetlen csekkjeinek összege. A professzor úr ellenzi a paraszolvenciát, neki nem kell adni belőle. A segéderők pedig örüljenek annak, hogy elleshetik Perlaki professzor zseniális műtési technikáját, ergo nekik sem kellene adni egyetlen fillért sem, akkor pedig a nővéreknek hogyan adhatna, ha az orvosok nem kapnak semmit? Nem, Liza, korholja magát, azért ez kiderülhet, elvégre bármikor újra beállíthat a professzor úr barátja és számon kérheti, hogyan osztotta szét az pénzt. A fenébe is, legalább a feléből befizethetné a múlt havi lemaradást, mert azt talán mégsem tenné ez a cigányember, hogy megkérdezi az orvosokat és a nővéreket, hogy mennyi pénzt kaptak? Egyébként is, az orvosok minap sem álltak a tüntető nővérek mellé, hiszen nekik mindig adnak pénzt a betegek, akik jó esetben a nővéreknek egy doboz bonbonnal vagy egy csomag kávéval kedveskednek, melyekből azonban nem lehet kifizetni a villanyszámlát. A kanyargós kígyó csípje meg! Életében nem vett el senkitől egy gyufaszálat sem, nehogy harmincévesen térjen le az egyenes útról! Lefőtt a kávé, elkészíti magának a dupla adagot, tejjel, cukorral és megy vissza a nővér pulthoz, megnézi, kik asszisztáltak a műtétnél a professzor úrnak és szétosztja közöttük a pénzt, azoknak is ad, akik az intenzív osztályon vigyáznak Karakas úrra. A kislányának egy rendes cipőt kellene venni, de nincs rá pénze. Mi lenne, ha egy húsz ezrest megspórolna? Nem, ezt nem lehet! Letépi a jegyzettömb felső lapját és kiírja a neveket. Percek alatt elkészíti a listát az összegekkel, beborítékolja, már csak az átadás van hátra. De ezt hogyan tegye? Nem szokványos eljárás, az biztos. Mindegy, ez eddig eszébe sem jutott! A legjobb az lesz, ha az intenzíven kezdi, éppen a barátnője, Laura az ügyeletes nővér.
Odakinn borult az ég, és annyira lehűlt e levegő, hogy a kórházban temperálni kell a hőmérsékletet, melytől izzad a homloka, pedig egy szál fehér köpenyt visel.
Beöltözik, az intenzívre csak újonnan felvett tiszta köpenyben, maszkban, fehér fityulával és az erre rendszeresített cipőben léphet be, erre az öltözetre nagyon kényes Perlaki professzor, még a kórház igazgatóját is kizavarta, amikor nem megfelelő ruházatban akart szemlét tartani.
Laura int a szemével, hogy menjen be az irodába, itt nem beszélhetnek.
- Jaj, Liza, de jó, hogy jöttél! Hazafelé menet meghívlak a cukrászdába egy sütire! Képzeld, Karakas úr lánya bőkezűen szórta a paraszolvenciát, gondold el, mennyit adhatott az orvosoknak, ha nekem harminc ezret adott! Miben segíthetek? Csak két percem van, mert Kardos doktor félóránként jön ellenőrizni Karakas úr állapotát és zabos lesz, ha nem talál a kórteremben. Képzeld el, maradt a VIP beteg után Hollandiából hozatott fájdalomcsillapító és erősítő injekció, még azokat is beadta Karakasnak. Nem tudom, mitől ilyen menő egy szobafestő, de nekem mindegy, ha fizetnek, rajtam nem múlik semmi!
Összezavarodik Liza, már semmit sem ért. Égetik zsebét a borítékok, összeszorítja a fogát, fogalma sincs arról, hogy mit tegyen. Ha bal lábbal lépi át a sebészeti folyosó küszöbét, akkor az összeset bedobja a kórházi rehabilitációs alapítvány gyűjtődobozába, ha pedig jobbal, akkor beleteszi a professzor úr íróasztalának baloldali fiókjába, melyben a csokoládét tartja az öreg. Ügyel arra, hogy egyenletesen lépkedjen és a versenyben a professzor úr fiókja lesz a nyertes. Perlaki irodájába távollétében mindössze ketten léphetnek be, rajta kívül a takarítónő, aki pontosan tudja, mihez nyúlhat és mihez nem.
A fiókban ott lapul két tábla keserű csokoládé, azok alá teszi a borítékokat és máris kimegy a helyiségből, mielőtt bárki észrevenné, hogy ott járt. Abban reménykedik, hogy amikor estefelé a vizitre visszajön a professzor, már nem találkozik vele, mert addigra lejár a műszakja. Nincs ideje tovább meditálni a paraszolvencia további sorsáról, mert azonnal dolga akad, sebet kell átkötözni, infúziókat bekötni, és Kovács doktornő máris ideges, amiért percekre eltűnt a szolgálati helyéről.

Fótos Feri egy órája kóvályog a városban, tanácstalan és összezavarodott. Nem találta a kórházban Karakas Borit, állítólag korábban járt ott az édesapja feleségével, csak Kardos doktorral tudtak beszélni, mert az édesapjával csak egy percet beszélhetett. Azt Laura nővér sem tudta megmondani, hogy Boriék innen hová mentek, egy biztos, hogy hiába hívogatja, a lány nem veszi fel a telefont. Fordítsuk meg a kérdést, elmélkedik, miközben szaporázza lépteit a szemerkélő esőben, ő vajon mit tenne Bori helyében? Emlékezete szerint van egy ötéves féltestvére, nyilvánvalóan az apja felesége siet haza, márpedig akkor Borinak kellett hazavinnie, és lehet, hogy estig ott is marad. Megkérdezhetné Danikát, hol laknak a szülei, de ez nem lenne illendő, inkább hazamegy, az otthoni számítógépén belép az iskolai rendszerbe, megnézi a címüket és kölcsönkéri Botond rozoga kocsiját, azzal lemegy hozzájuk. Útközben kitalálja, hogy mi indokolja a szokatlan családlátogatást.
Esőben, rosszkedvűen, átázott kabátban, fázósan, hazafelé veszi az irányt. Két szék közül a pad alá esett, vagy odaesik, amint Bori kiadja az útját, erre nagy az esélye. Hiába próbálta eltitkolni Karolina létét, belátja, ezzel nagy hibát vétett mindhármuk ellen. Kettévághatnák, akkor sem tudná megmondani, mikor vált számára menyasszonya közömbössé, mi volt az a fordulópont, amikor önkéntelenül is nyitottá vált egy új kapcsolatra, és miért nem volt bátorsága felbontani az eljegyzését. Sodródott, kerülte a konfliktust, a munkájába temetkezett, és strucc módjára bedugta fejét a homokba, hátha amit nem lát, nem érzékel, az nincs is, vagy ha van, akkor megoldódik, mire kihúzza fejét a milliom homokszem öleléséből. Tovább kellett volna élveznie a homokszemek társaságát? Mindennek Karolina az oka, miért jött el hozzá váratlanul, ez nem illendő dolog, ő sem ment hozzá bejelentés nélkül. Bori szinte mindenben Karolina ellentéte, érte állandóan küzdenie kell, míg menyasszonya mellett kiszámítható, kényelmes, ám meglehetősen unalmas életet élhetne, néha megcsalná fiatal dögös vadmacskákkal, de semmiképpen nem hagyná el, mert számára a család szent és sérthetetlen, a házasság egy éltre szól, igazából gondolja a holtomiglan és holtodiglant, ezzel nem maguknak, hanem születendő gyerekeiknek tartoznak, mert a gyerekeknek kell a biztos családi háttér, szükségük van az anyjukra és apjukra, s nemcsak a felnőtt koruk eléréséig, hanem azon túl is. Ésszel nem lehet szeretni a végtelenségig, a szerelem határtalan és legyőzhetetlen érzés, amely berobban az ember életébe, éppen akkor, amikor nem is várja és letöröl mindent a tábláról, amit előtte ráírtak, csak az igazán fontos képletek maradnak meg, a szülői és testvérei kapcsolatok, meg egy, két barát. Önző is a szerelem, birtokolni akarja szerelme tárgyát, attól függetlenül, hogy a másik fél mit akar, hiszen Borival nem terveztek közös nagy jövőt, mégis úgy érzi, hogy a lány örökre hozzátartozik, betölti lelkét, birtokolja a testét és bármire képes, hogy örökre övé maradjon, akár oltári nagy butaságok elkövetésére is kész, mint most, amikor a nyomába ered.
Percek alatt megtudja Bartus Dani lakcímét, Botond is odaadja a kocsiját, e kettő együtt már fél siker. Hosszan zuhanyozik, válogat a ruhái között, hogy csinos legyen, de egyben lezser is, és majdnem három óra, mire útnak indul. A benzinkútnál vesz édességet, elvégre nem állíthat be üres kézzel.
Kiderül az idő, eláll az eső és reményekkel telve nekivág az útnak. A sok esőtől megtisztult a levegő, a növények erőtől duzzadnak és eszeveszett módon gyors növekedésbe kezdenek.
Fótos Feri úgy érzi, képes megbirkózni az egész világgal, elfogadtatni döntését a szüleivel, sőt, Karolina édesanyjával is és elképzelhetetlennek tartja, hogy Bori nemet mondjon a leánykérésre. Nyárom megtarthatják az esküvőt és a nászutat is, lesz elég pénze, mert megpályáztak egy tankönyvíró projektet, amit megnyertek és szép summa ütötte a kezét. Botonddal közösen dolgoztak, akinek új kocsi kell, és a hiteleit akarja kifizetni, ami érhető, elvégre két gyerek édesapjaként a fizetése csak arra elég, hogy hónapról hónapra kifizessék a rezsit és szerényen megéljenek. Felesége nyelvész és fordító, akár most is dolgozhatnak, csakhogy egy hároméves és egyéves gyerek mellett erre esélye sincs. Feri vállalta a tankönyvírás zömét, Botondra csupán a finomra hangolást hagyta, mégis fele-fele arányban osztoztak a pályázati pénzen, mert úgy tartja tisztességesnek, hogy segítsen a barátján, akivel az egyetemi évek alatt is összetartottak. Neki is jól esett a segítsége, amikor állás és lakhely nélkül maradt, és Botond tálcán kínálta neki mindkét lehetőséget. Nem bánta meg, hogy eljött a fővárosból, sőt, itt nyugodtabb az élet, kiszámíthatóbb, és az emberek is mások, mert berendezkedtek a hosszantartó egymás mellett élésre, jobban tolerálják egymás erényeit és hibáit, köszönhetően a gimnázium igazgatójának, aki nem tűri a villongásokat és a politikai vélemények hangoztatását, azt hagyja otthon mindenki, itt az oktatás a feladat, nincs helye semmiféle pártpropagandának. Álláspontját tiszteletben tartják, mert ugyanezt képviseli a kenyéradó gazdáknál is, melyet ők is kénytelenek tiszteletben tartani, miután az egész megyében nincs másik olyan középiskola, amely azzal dicsekedhetne, hogy megelőzi gimnáziumukat a felsőoktatási intézménybe felvételt nyertek számát illetően. A diák olimpiákról is rendszerint elhozzák az első hat hely valamelyikét, ezért sikerült az igazgatónak összehozni egy alapítványt, melyet támogathatnak a helyi vállalkozások, és abból fedezhetik a felkészülés költségeit. Természetesen a jó szerepléshez a pénz csupán egy a sok feltétel közül, hiszen legalább annyira fontos a tehetséges diák és az odaadó felkészítő tanár személye is. Amint e három feltétel a rendelkezésükre áll, eltűnik a településük és a főváros közötti kétszázhatvan kilométeres távolság.
A következő település az úti célja. Megáll a bekötő út utáni ligetes résznél. Kiszáll a kocsiból elszívni egy cigarettát. Elvakítja a napfény. Biztos, hogy jó úton jár?
folyt.köv.

A cikket írta: Yolla

támogatóink