újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Az utca hírmondója - IV.

Látogatók száma: 42

Az igazság bére, avagy mi jár annak, aki azt kutatja...

Nagy Attila oszlopos tagként dolgozott a nyolcadik befejezéséig az iskola rádiójában. Középiskolás éveit egy szakmunkásképzőben töltötte el, ahol kitűnt társai közül. Céltudatosan készült a hegesztő szakmájára. Édesapja javaslatára választotta ezt a nem is egyszerű foglalkozást.
- Hidd el, fiam, nagyon keresett szakma lesz ez még, csak tanulj mellé egy idegen nyelvet! Aztán előtted a világ.
Attila úgy is tett. Azonban új iskolájában is folytatta rádiós tevékenységét azzal a különbséggel, hogy egyre többet járta az utcákat, a tereket, egyre több emberrel beszélgetett, kereste-kutatta az érdekfeszítő témákat. Utána járt, ha kellett, segített megoldani a vitás eseteket, segített az elesetteken.
Az utcájukban nagyon nagy tiszteletet vívott ki. Az emberek szinte naponta felkeresték Attilát. Szülei féltették. Azonban megkérték, hogy nem mehet a tanulás rovására a tényfeltáró tevékenysége.
Nem ment.
Legalább is, hogy ne menjen egymás rovására. Rádiós tevékenységét kibővítette cikkírással, melyeket a kerületi „Szabad elvek” lapban adtak ki. Hiába az álnév, minden olvasó tudta, sejtette, ki is áll mögötte.
Az egyik nap hívatták az igazgató szobájába. El sem tudta képzelni, miért, ezért még a legkevesebb izgatottság sem lett rajta úrrá.
Ahogy belépett, s megpillantotta a két, fekete ruhás férfit, megdobbant a szíve.
„A legutóbbi írásom miatt!”
Úgy is lett.
Kikérdezték, kik kérték fel, hogy úgymond felderítsen egy esetet, mely során helyi politikai érdekeket sértett, s amennyiben nincs bizonyítéka, azonnal vonja vissza a cikket, kérjen bocsánatot, különben nemcsak neki, hanem családja is megütheti a bokáját.
Ez az utolsó gondolat verte ki Attilánál a biztosítékot. Már akkor sejtette, hogy méhkasba nyúlt. Éjszakákon át vergődött, mit is tegyen.
Leadta. Kinyomtatták a cikkét. S most itt állt az igazgatóiban.
„Hogyan tovább?” – gondolkodott el magában Attila. „Utolsó éves lévén, inkább elhitetem velük, hogy befejezem rádiós tevékenységemet.”
- Visszavonulok – jelentette ki Attila. – Utolsó éves vagyok, itt és most lemondok az iskolarádió vezetőségi tagja címről. A cikket pedig vegyék úgy, hogy visszavonom. Megteszek mindent ennek érdekében.
Az igazgató ujjait tördelte, mosolyogva csak ennyit mondott:
- Akkor minden rendben van, uraim?
A két feketeruhás férfi biccentett a fejével, majd távozott.
Távozott Attila is.
Letette a vizsgáit. Azonban állás keresését beárnyékolta egy kellemetlen tényező. Mindenhol visszautasították. Az indoklást szóban tették, leírni nem merték, de Attila tudta, hogy visszavont cikke miatt tették indexre.
Ez volt az igazság bére.
Attila nem adta fel.

A cikket írta: kiki64

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

köszönöm, hogy olvastad az írásom, én is azt fogom tenni nálad, csak még elmegyek tanítani, de délután átadom magam az olvasásnak
üdv.
Kiki
:)
Kiki! Vártam már a folytatást és nem csalódtam! ÍA végén van a nagy igazság: Soha nem szabad föladni! Nagyon tetszett! Szép napot! Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: