újabb események régebbi események további események
16:16
Anyu módosította a cikkét
19:05
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
19:01
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
18:45
D Klári új cikket töltött fel
18:41
D Klári új bejegyzést írt a naplójába
12:27
Anyu új cikket töltött fel
20:34
Yolla új cikket töltött fel
16:13
Anyu új cikket töltött fel
15:04
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
23:08
L. Alexa módosította a cikkét
23:07
L. Alexa új cikket töltött fel
22:38
Új cikk került fel a weboldalra
22:36
Új cikk került fel a weboldalra
22:03
Ilona módosította a cikkét
21:53
Ilona új cikket töltött fel
21:34
Yolla új cikket töltött fel
19:59
L. Alexa új cikket töltött fel
16:09
Yolla válaszolt egy szavazásra
14:26
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
10:37
Yolla új cikket töltött fel

Az utca hírmondója - IV.

2010. szeptember 19. - Látogatók száma: 42

Az igazság bére, avagy mi jár annak, aki azt kutatja...

Nagy Attila oszlopos tagként dolgozott a nyolcadik befejezéséig az iskola rádiójában. Középiskolás éveit egy szakmunkásképzőben töltötte el, ahol kitűnt társai közül. Céltudatosan készült a hegesztő szakmájára. Édesapja javaslatára választotta ezt a nem is egyszerű foglalkozást.
- Hidd el, fiam, nagyon keresett szakma lesz ez még, csak tanulj mellé egy idegen nyelvet! Aztán előtted a világ.
Attila úgy is tett. Azonban új iskolájában is folytatta rádiós tevékenységét azzal a különbséggel, hogy egyre többet járta az utcákat, a tereket, egyre több emberrel beszélgetett, kereste-kutatta az érdekfeszítő témákat. Utána járt, ha kellett, segített megoldani a vitás eseteket, segített az elesetteken.
Az utcájukban nagyon nagy tiszteletet vívott ki. Az emberek szinte naponta felkeresték Attilát. Szülei féltették. Azonban megkérték, hogy nem mehet a tanulás rovására a tényfeltáró tevékenysége.
Nem ment.
Legalább is, hogy ne menjen egymás rovására. Rádiós tevékenységét kibővítette cikkírással, melyeket a kerületi „Szabad elvek” lapban adtak ki. Hiába az álnév, minden olvasó tudta, sejtette, ki is áll mögötte.
Az egyik nap hívatták az igazgató szobájába. El sem tudta képzelni, miért, ezért még a legkevesebb izgatottság sem lett rajta úrrá.
Ahogy belépett, s megpillantotta a két, fekete ruhás férfit, megdobbant a szíve.
„A legutóbbi írásom miatt!”
Úgy is lett.
Kikérdezték, kik kérték fel, hogy úgymond felderítsen egy esetet, mely során helyi politikai érdekeket sértett, s amennyiben nincs bizonyítéka, azonnal vonja vissza a cikket, kérjen bocsánatot, különben nemcsak neki, hanem családja is megütheti a bokáját.
Ez az utolsó gondolat verte ki Attilánál a biztosítékot. Már akkor sejtette, hogy méhkasba nyúlt. Éjszakákon át vergődött, mit is tegyen.
Leadta. Kinyomtatták a cikkét. S most itt állt az igazgatóiban.
„Hogyan tovább?” – gondolkodott el magában Attila. „Utolsó éves lévén, inkább elhitetem velük, hogy befejezem rádiós tevékenységemet.”
- Visszavonulok – jelentette ki Attila. – Utolsó éves vagyok, itt és most lemondok az iskolarádió vezetőségi tagja címről. A cikket pedig vegyék úgy, hogy visszavonom. Megteszek mindent ennek érdekében.
Az igazgató ujjait tördelte, mosolyogva csak ennyit mondott:
- Akkor minden rendben van, uraim?
A két feketeruhás férfi biccentett a fejével, majd távozott.
Távozott Attila is.
Letette a vizsgáit. Azonban állás keresését beárnyékolta egy kellemetlen tényező. Mindenhol visszautasították. Az indoklást szóban tették, leírni nem merték, de Attila tudta, hogy visszavont cikke miatt tették indexre.
Ez volt az igazság bére.
Attila nem adta fel.

A cikket írta: kiki64

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. szeptember 20. 13:40
köszönöm, hogy olvastad az írásom, én is azt fogom tenni nálad, csak még elmegyek tanítani, de délután átadom magam az olvasásnak
üdv.
Kiki
:)
2010. szeptember 20. 07:10
Kiki! Vártam már a folytatást és nem csalódtam! ÍA végén van a nagy igazság: Soha nem szabad föladni! Nagyon tetszett! Szép napot! Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: