újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Azonosságok és különbségek /Játék/

Látogatók száma: 38

Telefoncsörgés, Mosoly, Gyilkosság, Rasszizmus, Értelmetlen,

A házasságnál nincs jobb intézmény, miután az ember lányának papírja van arról, hogy egyenrangú félként vérmérséklete és pillanatnyi hangulata szerint a párjával kétszemélyes szenvedélyeknek hódoljanak, melyek között az évek előre haladtával a szelíd beszélgetések közé időnként ingerültségtől fűtött abszolút értelmetlen viták is keverednek, melyek gyakran befejezetlenek maradnak, mert megszakítja azokat a telefoncsörgés, vagy a szellemes megfogalmazásra adott mosoly, melyek rögvest elveszik az egész diskurzus élét.
Gyermekeink rég kirepültek a családi fészekből, emiatt számos napi kötelező szülői penzum megszűnt, melynek eredményeként felszabadult időnk és energiánk lekötetlen maradt. Ahelyett, hogy azokat a fiatal házasokra jellemző tevékenységekre fordítanánk, esténként szópárbajba keveredünk, értelmes és érdektelen témákban egyaránt. Abban azonban egyetértünk, hogy mindketten nyerni szeretnénk, melynek érdekében a gyilkosságon kívül bármilyen eszközt bevetünk.
Tegnap esti szóváltásunk témáját a napjaink egyik politikai eseménye szolgáltatta, melynek lényege az volt, hogy a három nagy taglétszámú párt, a kockás, a pepita és a rombusz, miben különbözik egymástól, ha lehántjuk róluk a manírt, mint fáról a kérgét. Férjem szerint mindhárom programjában vannak értékes elképzelések, csak képtelenek összefogni, mert elbeszélnek egymás mellett, ahelyett, hogy a nép érdekében egyeztetnék álláspontjukat, kialakítanának egy közös elfogadható programot és egyhangúan támogatnák annak megvalósítását. Ezzel szemben szerintem egyik sem különbözik a másik kettőtől, mert nem a választók érdekeit képviselik, hanem egymást szeretnék legyőzni, de az is felmerült bennem, hogy vitáik kizárólag a szórakoztatásunkra szolgálnak, miközben politikusaink jól megférnek egymással, mint azt az is mutatja, hogy rendszerint sikerül gyorsan és zökkenőmentesen nagy egyetértésben megállapodniuk a tiszteletdíjuk mértékében.
- Kis feleségem, hiszen te rasszista vagy! – mulatott rajtam a férjem. – Nehogy azt hidd, hogy egyformák a politikusok!
- Méltatlanul bántasz! – kiáltottam és ott hagytam éltem párját a nappaliban.
Tovább már nem akartam vitatkozni vele. Forrt bennem a düh, mert egyrészt nehezen viselem az igazságtalanságot, másrészt tudtam, hogy álláspontom sziklaszilárd és megdönthetetlen. És ezt bebizonyítom! Bár még nem tudtam, hogyan, de ismerem magam, előbb-utóbb megtalálom annak is a módját. Nagy dérrel, dúrral kivonultam a laptopommal a felségterületemre, a konyhába és durcás gyerekként sértődöttem magamra zártam az ajtót.
Keresgélni kezdtem a neten, hátha rátalálok arra a témára, melyet mindhárom párt felkapott. Megvan! A kenyér ára és minősége! Ráadásul a pártok képviselői a búzatermeléséről híres Darázsderék nagyközség főterén délután háromkor erről a témáról nyilvános vitát tartanak, melyet bármely média közvetíthet! Ez kell nekem!
Úton vagyok Darázsderékra, ahová a GPS használata nélkül sohasem találnék oda. Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy nem véletlenül ez a település a vita színhelye, mert ide csak az jut le a fővárosból, aki nem félti kocsiját a tengelytöréstől.
Harmincöt fokos melegben szerelik a hangosítást, állítják össze az aprócska főtéren a pulpitust. A szervezők és a pártok képviselői nagy tömegre nem számíthatnak, mert hétköznap délután errefelé szőlő szüreteléssel és a kukorica töréssel foglalatoskodnak az emberek, miután a nyári hőség miatt valamennyi kultúrnövény a megszokottnál egy hónappal korábban beérett.
Megérkeznek a kockás, a pepita és a rombusz pártok szakértői, akik nem mellesleg parlamenti képviselők is. Ott lebzselnek körülöttük a polgármester, a jegyző, és a ráérő helyi potentátok, az orvos, a patikus, a fodrász és az egyetlen dohánybolt vezetője. Nem véletlenül, mert őket is meghívták a vita utáni birkapörkölt vacsorára, melyen a terített asztal mellett, megfelelő alkohol kvantum elfogyasztása után megpendíthetik vendégeiknek a helyi égető és gyors megoldásra váró problémákat, lényegét tekintve hogyan juthatnának vissza nem fizetendő EU-s támogatáshoz. Mindegy mihez kellene igényelni, csak adják. Ja, és ne ellenőrizzék a felhasználását.
Három óra után tíz perccel a civilek vagy tucatnyian várjuk a vita megkezdését. A tömeget a média képviselői jelentik. Így is alig vagyunk harminc főnél többen. Kihasználom az okos telefonom biztosította lehetőségeket és elejétől a végéig videóra veszem az eseményeket.
A jegyző úr hosszas torokköszörülés után mintegy negyedórányi szájtépés után megnyitja a vitát. A pártok egyöntetű álláspontja szerint a kenyér árával nincs semmi gond, mert naponta megveszik az emberek, de a minősége! Hát, azon bizony lenne mit javítani. A kockás szerint a liszt őrlése nem megfelelő, ezért nélkülözhetetlen új korszerű malmok létesítése. A pepita szerint hiába lesznek új malmok, ma már megfelelő adalékanyagok nélkül nem lehet jó kenyeret sütni, ezért újabb két adalékot fel kell venni a repertoárba. A rombusz párt képviseletében jelenlévő robosztus férfi álláspontja szerint le kell cserélni a meglévő dagasztógépeket, mégpedig a hadsereg leselejtezett vadászgépei hajtóműveinek felhasználására kifejlesztett új gépsorra.
A média képviselői egymás szavába vágva teszik fel kérdéseiket, csakhogy a jegyző idő hiányában berekeszti a vitát, miután most kapta meg az sms-t, mely szerint elkészült a birkapörkölt és terített asztal várja a jeles társaságot.
Véletlenül fültanúja vagyok a képviselő urak színfalak mögötti kedélyes szóváltásának.
- No, mit szóltok, milyen ügyesen képviseltem a tervezett malom beruházásokat?
- Részemről legalább annyira sikeres az új adalékanyagok bevezetésének beharangozása!
- Uraim, ezekkel értékben nem vetekedhettek a leselejtezett vadászrepülők hajóműveinek újrahasznosításával! Ne búsuljatok! Ez alkalommal rajtam a sor. Meghívlak benneteket a vidéki rezidenciámra, ahol éjfélkor fácánlevest és őzsültet tálalnak fel nekünk, amire jólesik majd a tavalyról maradt kishordónyi cirflandi.
Szóval görögtűz a nagy vita! Még az a szerencse, hogy ezt is felvettem a mobilommal. Alig várom, hogy hazaérjek és lejátsszam a férjemnek!
Elém csoszog egy idős, hajlott hátú anyóka és kezembe nyom egy széles vágott mosolyú még langyos kétkilós cipót:
- Fogadja el aranyoskám, nemrég vettem ki a kemencéből! Látom a szemén, hogy maga tudja, mi kell a jó kenyérhez. Liszt, só, kovász,víz és jó szív! És erős kéz a dagasztáshoz!
Orromba szökik a meleg cipó illata. Képtelen vagyok visszautasítani! De mit adjak helyette?
- No, vegye már el! Jó szívvel adom! Ilyet Pesten nem kapni!
Örömtől csillog az anyóka szeme, amikor átveszem tőle a cipót. Jót tett egy ismeretlen családdal, akinek az asztalára kerül félnapos munkájának a gyümölcse. Hadd egyenek igazi jó kenyeret a városiak is!
Mire megköszönhetném az ajándékát, akkora eltűnik az anyóka.
Kicsordul szememből a könny, amikor beülök a kocsiba. Lesz miről gondolkodnom a hazafelé úton.

A cikket írta: Yolla

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: