Bakancslista - Játékra

Látogatók száma: 45

Füge, csalamádé, bakancslista, ügyefogyott, kőfejtő

Nehéz a bányászok élete- szusszantott egy nagyot Nyalka Máté.

Hatalmas tenyerével baltás csákányán végig simítva, a földre azt úgy tette le, mintha a szerszám gyenge kisded lenne.

.......

Máté apja jaj de sokat nézett az égre, imát mormolva úgy fohászkodva - " miért adtál, Istenem kőfejtő családba csenevész, ügyefogyott gyereket, még spicölésre se tudom fogni, stokkoló kalapács helyett képes stoppolófát hozni, sztolicska helyett talicskát tolni ... hát így kinek tanítom meg a mesterséget? Én Istenem- Jóistenem segítsél meg"

........

Teltek- múltak az évek.

Máté apja jobblétre szenderült. Ám ha a mennyországba került, biztos hogy örömében táncra perdült, hisz tanítása nem veszett kárba, fia beállt a kiváló mesterek sorába .

.........

Máté büszke is volt magára. Nagyon is tudta, hogy ő bizony mesterségének kiválósága-

kőpadok, sírkövek, kőlapokkal kirakott udvarok, határkövek, híd és pince boltozat, obeliszkek, kőkeresztek, kerékvetők, ütközők, kváderkövek... Mária és az angyalok kőből faragott szobrok- tettek arról bizonyságot.

Máté mestermunkáinak híre, heted- hét országot ugyan nem járta be, de a bükkaljai mesterember neve tudott volt már ország szerte.

Nyalka Mátét bizony aztán senki nem nevezte kobelkárnak, tisztelet övezte, amit kivívott saját magának.

Máté, a neve ellenére nem volt dalia termet, de a nyeszlett surmóból- kit apja szinte semmibe vett- mokány, jó svádájú, erős meglett ember lett.

Mátéról még azt is tudni kell, hogy bővérű, szerelmetes természetű ember.

Pont ez miatt történt hogy néhanapján félre érthető helyzetekbe keveredett.

No, de térjünk vissza az elejére s nézzük csak meg közelebbről, hogy is volt mint is volt, épp egy ilyen eset.

......

Nehéz a bányászok élete- szusszantott egy nagyot Nyalka Máté.

Hatalmas tenyerével baltás csákányán végig simítva, a földre azt úgy tette le, mintha a szerszám gyenge kisded lenne.

Hites felesége az ebédet hozta utána a színbe.

Épp hogy szájába kapta volna az első ínycsiklandó falatot, mikor az udvarba egy kétlovas bricska behajtott.

- Adjon Isten!- köszönt oda a betérő vendégnek

- Mit parancsol a Nagyságos Úr- kérdezte, de pillantását már az urat kísérő szépasszonyra szegezte,

tetőtől- talpig megméregette.

- Mester Uram, a munkája érdekelne, házat építek, sok jó kő kellene- válaszolt a kérdésre vendége .

Férfiak beszéde, melynek vége, hogy üzlet köttetett, asszonynépnek nem volt érdekes.

Máté asszonykája, már a lugasban terített, hisz áldomás nélkül onnan senki el nem mehetett.

Volt ott minden jó falat- sonka, kolbász, csalamádé, friss cipó és málé, édes füge, hamvas barack, jóféle pálinkából is egy palack .. - mint ahogy már mondtam is, Máté kőfaragó mester volt, s nem szegény paraszt.

-Nagyságos Uram,- jött tűzbe Máté- ha meg nem sérteném, asszonyát dicsérném, arc-képét imádságos könyvbe tenném.

Oly szép mint egy Madonna... - de itt szava megakadt, mert látta hogy az Úr rosszallóan nézett nagyokat.

A már már kínosnak ható pillanat, abba is maradt, mert mindenki arra lett figyelmes, hogy Máté felesége kacag s kacag.

Nagyságos Úr- szólt nevetve az asszonyka - amelyik kutya ugat az nem harap. Az én uram, nem mond csak úgy illetlenül bókokat, a szépségnek szól a hódolat.

Csodálva a szépet, tudom én azt, hogy jött neki egy gondolat.

Hallgassa meg kérem, hogy a fejébe mit forgat.

Máté torkát köszörülve, fogott bele a félbe szakadt beszédbe- ... oly szép mint egy Madonna, Uram az asszonya, kőbe vésve megörökíteném.

Ezek után feloldódott a hangulat- a Madonna arc míg a kő el nem porlad megmarad.

Csapongott a beszélgetés- kövekről, házakról emberekről, messzi tájakról esett szó.

Kérdés a Mesterhez, külhonba látni sok csodát miért nem megy...

- Nagyságos Asszonyom, jártam én már erre- arra. Szemem nem csak látott de nézett.

Van még akarás ezerféle, időt tán ad is rá Isten segedelme .

Lajstromba vettem mit s hogyan, s míg bakancsom fel nem dobom, el is végzem mi a lajstromon vagyon.

-No, aztán Mester Uram- kérdezte a szépek- szépe

- Álmát- vágyát fejben tartja, vagy netán, hogy emlékezzen rá, le is írja?

Felpattant erre Máté a lócáról.

-Asszonykám, térülj-fordulj, hozz papírt és pennát, leírom én rögvest azt a listát.

Papírra vetett, még megteszem mielőtt a másvilágra megyek lista neve legyen- Bakancslista

.........

Mátéról szóló történetem is tovább tartana, ha nem az lett volna a célom, hogy leírjam, hogy

született meg a szó - Bakancslista

Más, lehet hogy másképp tudja, még az is lehet hogy jobban tudja, nekem viszont tetszik ez a verziója.

Miskolc 2018.06.12.

O.F.Z.

( Kép forrása-Net )