újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Bernadett cipői ( második rész)

Látogatók száma: 59

Pöttyös puha papucs...

Pöttyös puha papucs s egy fekete lapos sarkú cipő

A pöttyös papucsot Nagyitól kaptam.
Kisfiam halála s András eltűnése leterített. Másfél évig kezeltek- Nagyikám ismeretsége révén- egy külföldi szanatóriumban.
A fekete lapos sarkú cipőt a Nagyi temetésére vettem.

Andrásról senki nem tudott semmit. Egy év múlva kaptam levelet tőle, amiben bocsánatot kért. A levelet Nairobiban adták postára.

Törött sarkú fehér szandál

Nagyikám, még halála után is gondoskodott rólam. Rám hagyta a lakást s mindenét amije csak volt. Volt hol laknom, volt hová hazamennem.
Sok- sok estén át ültem nagyi foteljában összegömbölyödve sírva, kicsikém aprócska arcát magam elé idézve.
Sok idő kellett ahhoz, hogy az otthonom, tényleg otthonnak érezzem. Hiányoztak azok akiket szerettem.
Anyuék ugyan beszéltek már velem, de azt tudtam, hogy sosem fogják megbocsájtani a tettem. Ezt éreztették is.
Nem értettem őket, miért nem azt nézik, hogy velem mi van, s miért azt, hogy ők milyennek szerettek volna engem.
Tanulási terveimet félretéve, pincérnőként helyezkedtem el. Arra gondoltam, ha majd folyamatosan pénzt keresek, folytatom a tanulást, igaz, nem a jogi pályán – hisz ezt csak a szüleim szerették volna igazán- hanem tanár akartam lenni.
Egy forró nyári estén, munka után, hazafele menet - talán gondolataimba voltam mélyülve, vagy csak figyelmetlen voltam- megbotlottam, szandálom sarka beszorult a villamos sínek közé.
Egy darabig ott álltam tehetetlenül, megrémülve, hogy most mi is lesz.
A villamos már nem járt, így nagy veszélynek nem voltam kitéve, de ez akkor eszembe se jutott.
Dermedtségemet egy férfihang oszlatta szét.
Mi lenne ha kibújna Kedves a szandáljából- szólított meg nevetve
A férfi ott állt már mellettem...
No, ekkor kerültem a teljes magatehetetlenség állapotába. Nem a szorult helyzetem miatt, hanem attól a tengerkék szempár villanástól amivel rám nézett.
Lehajolt, egy ügyes mozdulattal kiszabadította a lábam, majd bocsánatkérő mosoly kíséretében kezembe adta a szandálomat s a letört sarkat.
Richard ezután mindennap ott várt a vendéglő előtt, hogy hazakísérjen.

folytatása következik
( kép a netről)

A cikket írta: Gaya

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Jövök a folytatással.

Az élet már csak ilyen, hol itt, hol ott van benne fordulat

Köszönöm, hogy olvastok!
Nagyon jó, hogy Andrásról rögtön a törött sarkú fehér szandálra váltottál. Nem is érdemel több szót... viszont Richard még tartogat némi meglepetést, éppen eleget szenvedett a lány... Várom a következőt! :-)
Hehe. Haragszom kicsit en is a meselore, meg tudom erteni a szuleit. :) Persze ennyire magara hagyni csak nem kellett volna nekik ot. Vegul is sajnalom a lanyt. Kivancsian varom a folytatast!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: