Boldog nyugdíjas kor! (Kór?)
Látogatók száma: 53
Soha nem értettem meg azt aki belebetegedett abba, hogy elérte a nyugdíj korhatárt, és otthon kell maradnia!
Tudatosan készültem rá! Az utolsó év ment el a legnehezebben, minden nap egy kínszenvedés volt már.
Pedig szerettem a munkám, nem ezzel volt a baj, csak a tudat, hogy azt csinálhatok majd ezután amit akarok, egyre nehezebbé tette a napokat.
Eldöntöttem, hogy megtanulok internetezni!!
Persze a számítógép nem volt ismeretlen, ezzel dolgoztam, de az internet ismeretlen fogalom volt számomra.
Beiratkoztam egy gyorstalpalóra. A tanárunk mindenkit megkérdezett mit szeretne elérni, mire fogja használni. Volt akinek külföldön voltak gyerekei, unokái, így akarta tartani velük a kapcsolatot, én azt mondtam, ezzel akarok pénzt keresni.
Jóindulatúan mosolygott, azért hat évvel ezelőtt ez még nem volt egy megszokott, természetes dolog, még tán a fejét is csóválta, szegény öregasszony mit nem akar!!
Sikeresen vettem az akadályokat, amit meglehetett ilyen rövid idő alatt tanulni megtanultam, és ez szerelem volt első nekifutástól, ami azóta is tart.
Sőt, a férjem szerint lassan függő lettem!!
Végre letettem a lantot, befejeztem aktív pályafutásomat.
A hölgynek igaza volt, minél többet tudtam meg az internetről, annál messzebb került a lehetőség, hogy ebből fogok meggazdagodni, mert csak az derült ki, mi mindent nem tudok még.
Boldogan tengettem napjaim vagy egy fél évig, mikor egy rossz mozdulat miatt kénytelen voltam orvoshoz menni, pedig ez mindég az utolsó dolog volt nálam, de itt már nem volt mese.
Kiderült, hogy vagy hat éve új orvosunk van, akit még nem is ismertem, barátkozásképpen megmérte a vérnyomásom.
Kiderült, hogy magas!! Hááát, akkor járjunk a végére. Ide adott beutaló, oda adott, akár hová mentem, minden orvos jól végezte a dolgát, talált nálam valamit.
Fél év után, amikor már nagyon elegem volt az egészből eldöntöttem, ki akarok kerülni ebből a mókuskerékből, van nekem internetem, majd én utána járok, mit lehet itt csinálni.
Meg is találtam a megoldást, több lehetőséget is, sőt meghívtak egy bemutatóra is, ami tényleg megoldást jelentett a problémáimra.
Ráadásul mondták, még pénzt is kereshetek vele.
Elhittem!!
Nem jött össze!!
De azért kitartottam. Mondom, olyan régen akarok már MLM-mel foglalkozni,( mert fantasztikus lehetőségnek tartom), itt az idő, hogy megmutassam mit tudok.
Nagyon jó iskola volt, komolyan. Annyi mindent megtanultam magamról, csak sajnos jobb lett volna ha harminc évvel fiatalabb vagyok.
Soha el nem tudtam képzelni magam előadást tartva, és az első alkalmak borzasztóak voltak, azt hittem ott halok meg, de ehhez is hozzá lehet szokni.
A végén egy kultúrháznyi ember előtt tartottam tájékoztatót, és tetszett, megtapsoltak.
Persze az is lehet, hogy annak örültek, hogy befejeztem!!
Nagy felfedezés volt, amikor megismerkedtem a Titokkal!!
Rengeteget segített a másképp gondolkodásban, és nekem egy bizonyos szintig be is jött.
De csoportot nem tudtam csinálni, ha csatlakozott is valaki, csak azért tette, hogy olcsóbban hozzájusson a termékekhez.
Be kellett látnom, hogy amit egyedül ki lehet hozni egy MLM-ből, azt elértem, de ebből nem fogok meggazdagodni.
Visszatértem az internethez, és mivel most már tudom magamhoz vonzani a pozitív, és jó dolgokat, megtaláltam a Nagy Lehetőséget.
Komolyan, lassan fél év alatt lassan több lesz a jövedelmem, mint a nyugdíjam. Igaz, hogy ezt kértem gondolatban, hogy ez már egy jó dolog lenne, majd át kell programozni a jövedelmi határokat!!
Hogy mi akkor a gond?? Nos az élet iskolájában megtanultam, ha valami jó dolog kerül a tudomásomra, oszd meg mással is.
Tenném én, de nem hisznek nekem, vagy mi!! Míg beszélgetünk róla, húúú mindenkit érdekel, aztán semmi. Nem értem, komolyan?!? Látom, hogy mindenkinek jó lenne egy kis mellékes, és nem!!!
Persze tudom, mindenki maga dönti el, hogy éli az életét, de akkor sem értem.
Na nem baj, ettől nekem nem lesz kevesebb, hála az égnek!
Viszont, most találkoztam egy nagy reménységgel. Fantasztikus ötlet, még nincs bent az országban, most szerveződik, viszont nagy üzlet lesz.
Tudom, mert most az Internetes Marketinget tanulom, és ebben minden megvan, ami ahhoz kell, hogy tényleg pénzt lehessen itt keresni.
Viszont ehhez, 10 nap alatt össze kéne hozni 12 embert, na nem direktben, ahhoz elég 3-4, de tényleg komolyan gondolják ők is, és mutassák meg ők is pár embernek, és ez már, ha innentől semmit nem csinál az ember, ez már egy fix jövedelem.
Viszont hol találok ilyen embereket?
Kedves Titkok Tudói!!
Hogy tegyem fel a kérdést, hogy most már tényleg vonzzam az embereket magamhoz?? Tudtok segíteni???
A cikket írta: BanMagdi
Hozzászólások
időrendi sorrend
A vödör az jó volt..., azzal vonzottad;-)
Pinokkió
Pinokkió
Szia Magdi! Irigylem azokat akik igy tudnak hinni valamiben .En sajnos ilyesmibe nem hiszek.Voltam en is ilyen bemutatokon,toborzon de ott agymosas folyt.Szerintem.De azert Neked sok sikert! Irj a fejlemenyekrol is!
Jo egeszseget !
Mi az, hogy ha meglátok valahol valami jobbat, nem vehetem meg, mert elárulom a céget. Ebben már én sem hiszek. De a Titoknak egyre inkább. Üdv Magdi
Jo egeszseget !
"Viszont ehhez, 10 nap alatt össze kéne hozni 12 embert, na nem direktben, ahhoz elég 3-4, de tényleg komolyan gondolják ők is, és mutassák meg ők is pár embernek, és ez már, ha innentől semmit nem csinál az ember, ez már egy fix jövedelem."
Mit gondoljanak komolyan az emberek? A semmittevést?
Ha mindenki komolyan gondolja, hogy nem csinál semmit, abból még nem lesz pénz!
Pénz csak termelésből, kereskedésből lesz, vagy ha ilyen-olyan indokkal pl. tagdíj, biztosítás, adomány... befizetnek az emberek bizonyos összegeket.
Valakinek a sor végén csak dolgozni is kellene a sok tagtoborzás után.
A "Titok" izgat, kinek miért működik. Üdv Magdi
Mit gondoljanak komolyan az emberek? A semmittevést?
Ha mindenki komolyan gondolja, hogy nem csinál semmit, abból még nem lesz pénz!
Pénz csak termelésből, kereskedésből lesz, vagy ha ilyen-olyan indokkal pl. tagdíj, biztosítás, adomány... befizetnek az emberek bizonyos összegeket.
Valakinek a sor végén csak dolgozni is kellene a sok tagtoborzás után.
Tehát, mi a javaslatod?
Puszi,
Éva