Budisirató

Látogatók száma: 50

Mottóm: Soha ne rombold le, ne dobd ki a még jó, bár idejétmúlta, agyonhasznált dolgaidat, mert nem tudhatod, mikor lesz rájuk szükséged!

E furcsa címet nem véletlenül választottam. Ma felhívott egy barátnőm, aki társasházban lakik és majdhogynem sírva panaszolta el, hogy a WC-jét nem tudja lehúzni,mert nem megy le a szennyvíz. Ő már számtalan szerelőt hívott nem kis pénzért, mikor végre kiderült, hogy a hiba nem nála van, hanem néhány szinttel lejjebb.
-Milyen jó Neked-mondta Ő,hogy Te nem társasházban laksz.
Megvígasztaltam, hogy valóban, én családiházban élek, de két hete én is ezzel a problémával küszködöm, szétszedték a pincében az összes csövet, de a dugulás
a fürdőszobában van, egy 1 m-es szakaszon.Várhatok tavaszig a javításra.
-De Te legalább a kinti budit tudod használni! (Itt az előlelő árnyékszéket így hívják).-Míg én kiönteni sem tudom hová a vödör trutymót-sopánkodott.
-Gondolod?- Sajnos én a jelzett építményt már néhány éve lebontottam, mikor a faluba bevezették a szennyvízcsatornát! Ma már csak a fedett betonakna van meg.
Nagy örömmel álltam neki a lebontásnak, mert szerintem rontotta a "kerti képet", bár hátul a bokrok fedezékében volt a helye. Még az előző tulajdonos építette, mivel nem használtam, nem is hiányzott.No, meg modern korban élünk-gondoltam én.De aztán megkaptam érte a magamét!
Tudni kell, hogy jó néhány osztáytalálkozót nálam tartottunk meg, általában 12-15-en voltunk, többen itt is aludtak. Ettünk, ittunk, jókat beszélgettünk a régi időkről, emlékekről a kert hűvösében, mikor valaki egyszercsak méltatlankodva felkiáltott.-Hol van a budi? Mikor bevallottam, hogy elbontottam, kitört a felháborodás. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire szerették az én budimat, ahová bármikor észrevétlenül elvonulhattak, használhatták, nem kellett a fürdőszobában sorba állni. Szóval szemmelláthatóan lekonyult az orruk..
Így jártam én az úrizálásommal. Azóta is siratom a budimat...
Hasolóan jártam a kávfőzőkkel, már a harmadik "új" ment tönkre egy év alatt, mikor mérgemben előkaptam a kamra mélyén majd negyven éve porosodó kotyogómat, amiben még apám főzte nekem a kávét, mikor módomban volt hazautazni és meglátogatni a szüleimet. Még ma is abban kotyog nekem reggelenként a friss kávé.
Ó, de mennyi mindenről írhatnék még, amik túlélték az elmúlt évtizedeket és még ma is használhatók! Vigyázzunk rájuk!

/BI/
Kép: Net

A cikket írta: Ilona

támogatóink