ByeAlex, avagy kiugrik a nyúl a bokorból...
Látogatók száma: 90
A minap egy zsenge író-szerző palántánkra talált rá a "nagyérdemű"... és Tyson barátom... A kialakult "válsághelyzetet" próbáltam orvosolni... De közben el is gondolkodtatott.
Az igazán jók megosztók. Ez egy kijelentő mondat. De kérdezhetnénk is.
Miért nem lehetett igazán nagy, aki csak egyszerűen jó? Mert érdektelen. Az egyszerűen nagyon jóra csettintünk, és továbblépünk mellette. Ha van elég pénzünk, akkor megvesszük a nappalinkba, elolvassuk este lefekvés előtt, esetleg meghallgatjuk autózás közben, és ennyi.
- És itt kivételesen a szabályokat felrúgva, kedves Éva, az utolsó szón van a hangsúly.
"Ennyi".
Az összes pejoratív felhangjával.
A tehetséget nem lehet tanulni... mondták már sokan, az egy adottság...
Igen.
De mi a tehetség?
By Alex jó volt vagy tehetséges?
Én nem vagyok egy vájt fülű zeneesztéta, de véleményem szerint, szegény barátunk kutyaütő volt. Az eurovisiós dalfesztivál ötvenhét éves történetében, talán nem volt még egy ilyen rossz éneklés, mint amit a mi magyar barátunk odahipszterezett.
De mégis volt benne valami, ami megfogta Európa televíziót néző és hallgató közönségét. Engem is. Nékem az a véleményem, hogy Alex ösztönössége volt, ami lenyűgözött sokakat.
Ki merne odaállni és vállalni önmagát?
- Mondjuk Rúzsa Magdi - vágják rá sokan, elsőre én is.
Mégsem. Nem hiszem, hogy Magdinknak a "stop" című szám volt a legjobb választása az ő indulásakor. Ő nem merte vállalni önmagát. Helyette elénekelt egy popnótát, ami nem emelte ki a tömegből (csak Nékünk). Érzésem szerint Rúzsa Magdi az "ederlezi" (https://www.youtube.com/watch?v=HlRgqWqm20A) című énekével lett volna hiteles.
Mert ugye az ösztönösség egyben hitelessé is tesz. Lehet nem elég a világhírhez, az is lehetséges, hogy nem lesz maradandó valami, de aki belülről tud adni a közönségének, az válik az emberek szemében szerethetővé.
Sokszor azonban ezek sem elegek, ha valaki tehetséges, ehhez párosulnia kell annak a bátorságnak, hogy ezt meg is meri mutatni a "nagyérdeműnek" tudását. Odaáll, és kiteszi magát a kritikusok véleményének. Mert ugye nem csak dicséretet hallunk ilyenkor. Tehát, akik veszik a bátorságot, hogy írjanak oldalukra, azokat becsüljék meg; ha megvan bennük a tehetség, ha nincs, ha rendelkeznek már a megfelelő tudással, ha nem. Néha nehéz eldönteni, mi az igazán szép és jó...
Mindenki tévedhet! Én is...
Így fogadják azokat is szeretettel, akik csupán csak lelkükből, ösztönösen írnak!
A cikket írta: bokorur
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ez egy vicc! A szórakoztató ipar már nem az igényes produkciókat preferálja, hanem azokat a "termékeket", amelyek nézettséget hoznak, és profitot. Maga a produktum sokszor nem számít. Igazságtalan lennék, ha nem ismerném el, hogy - bár számomra érthetetlen módon -, a közönség ízlését hatékonyan befolyásoló produktumok elérik a céljukat, és hatalmas bevételeket hoznak. Ez azonban soha nem a produkciót minősíti, hanem a "csomagolást", és emellett a közönséget is.
Sajnos igazat kell, hogy adjak Önöknek. A "közízlés" nem egy (jó) mérték. Ezért is mondtam T. barátunknak, hogy itt az oldalon adjunk teret olyanoknak is, akik ettől eltérnek. Lehet az Ő, esetleg az Ön vagy éppen csak egy fakanál mellől írogató háziasszony, aki nekünk ír... Nékem az Önök írásai értékesebbek az összes cukormázba csomagolt médiaprodukciónál. Visszakanyarodva az eredeti mondanivalóhoz, hogy az Önök lapja nem irodalmi portál... attól még itt "irodalmi" ÉRTÉKEK is születhetnek.
Bokor
A Bokorur nekem is imponál.
:D
Bokor
Nem azért,hogy azért,de Az ének iskolájában/ahol hétről- hétre igen tehetséges gyerekek versenyeznek/,mindenki már most sokkal jobban énekel,mint a ByeAlex!
Tisztelt János!
Most visszadicsérjem?
De jól esik néha az elismerés, még egy öreg embernek is. Vagy épp annak :D
Bokor
Vissza ne dicsérjen! Az elismerést nem "provokációnak" szántam, legyen csak kritikus, azzal is beérem... :)
Tisztelettel,
Janó
Tisztelt Bokorur!
Nem szokásom az álarcok mögé nézni. Ez nem a kíváncsiság hiánya, hanem a tiszteleté. Mert mindenki azt mutat meg magából, azt az arcát láttatja, amelyik számára érdemesnek találtatik. Az Ön profizmusa azonban, feltűnő. Nem csak az írásai ragadják magukkal az olvasót, de az embersége is, amellyel itt, ezen az oldalon kezeli a hozzászólásokat, vagy ahogy őszinteségével, kritikai hangvételével megtiszteli az itt megnyilvánulókat. Számomra ez példaértékű. Ne vegye rossz néven ezt a kis "kirohanásomat", ígérem, többet nem fog előfordulni.
Tisztelettel,
Janó
Most visszadicsérjem?
De jól esik néha az elismerés, még egy öreg embernek is. Vagy épp annak :D
Bokor
Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.
Köszönöm!
Bokor
Nem szokásom az álarcok mögé nézni. Ez nem a kíváncsiság hiánya, hanem a tiszteleté. Mert mindenki azt mutat meg magából, azt az arcát láttatja, amelyik számára érdemesnek találtatik. Az Ön profizmusa azonban, feltűnő. Nem csak az írásai ragadják magukkal az olvasót, de az embersége is, amellyel itt, ezen az oldalon kezeli a hozzászólásokat, vagy ahogy őszinteségével, kritikai hangvételével megtiszteli az itt megnyilvánulókat. Számomra ez példaértékű. Ne vegye rossz néven ezt a kis "kirohanásomat", ígérem, többet nem fog előfordulni.
Tisztelettel,
Janó
Tisztelt Rumjamaica!
Látom, tudunk mi együtt dolgozni, csak Önt egyesek a fekete oldaláról közelítik meg.
Bokor
Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.
Látom, tudunk mi együtt dolgozni, csak Önt egyesek a fekete oldaláról közelítik meg.
Bokor
Kedves bokorur!
Minden tiszteletem az Öné! Így ismeretlenül, az írásai, a hsz-ei, és a véleménye, talán a jó szándéka alapján joggal érzem ezt.
Ön egy olyan emberrel próbálja mindezt megértetni, aki messze nem foglalkozik ilyen nüansznyi (apróságokkal), pedig ez lehetne mindennek a lényege. A mozgató rugója és ez nem más, mint, aki sokoldalúságáról, sokszínűségéről már többször tett tanúbizonyságot még sem élt vele. Jóra is használhatta volna ezt az előnyét.
Nekem mondja? Aki nemegyszer jártam már meg a poklot... Mit jelent az elfogadás? Az elutasítás? Mások elismerése?
Nem kaptam a jóból túl sokat, azt próbálom, azt a keveset, amit kaptam eddigi életem során.... egy kicsit "felmagasztalni"..., kamatoztatni. Talán nem jó ez a szó erre, de ön tudja mit akarok ezzel kifejezni. De olykor nem érzem a visszajelzést és kérem, hogy ehhez képest próbáljon hozzám szólni. Nem sok jót kaptam az élettől, de ezzel együtt vagyok még mindig itt. Sokan félreértelmezik ezt a jelen helyzetet, amihez ragaszkodom..., de hogy miért?
Nem hagyom itt azt a nem keveset. Ez ilyen egyszerű. Erre szoktam én nyeglén odavetni, hogy Ennyi! Vagyis nem több. Mit is kívánhatnék én?
Üdv.
Éva
Nékem talán több tanári vénám van, mint másnak. Ön se egyszerű eset :D
Bokor
Tisztelt Rumjamaica!
Ha ez egy irodalmi oldal lenne, akkor támogatnám Önt. De vegyük észre, nem az. Kevesebb és egyben sokkal több... és akkor, azt hiszem ért engem...
Bokor
Tisztelt Rumjamaica!
Ha ez egy irodalmi oldal lenne, akkor támogatnám Önt. De vegyük észre, nem az. Kevesebb és egyben sokkal több... és akkor, azt hiszem ért engem...
Bokor
Minden tiszteletem az Öné! Így ismeretlenül, az írásai, a hsz-ei, és a véleménye, talán a jó szándéka alapján joggal érzem ezt.
Ön egy olyan emberrel próbálja mindezt megértetni, aki messze nem foglalkozik ilyen nüansznyi (apróságokkal), pedig ez lehetne mindennek a lényege. A mozgató rugója és ez nem más, mint, aki sokoldalúságáról, sokszínűségéről már többször tett tanúbizonyságot még sem élt vele. Jóra is használhatta volna ezt az előnyét.
Nekem mondja? Aki nemegyszer jártam már meg a poklot... Mit jelent az elfogadás? Az elutasítás? Mások elismerése?
Nem kaptam a jóból túl sokat, azt próbálom, azt a keveset, amit kaptam eddigi életem során.... egy kicsit "felmagasztalni"..., kamatoztatni. Talán nem jó ez a szó erre, de ön tudja mit akarok ezzel kifejezni. De olykor nem érzem a visszajelzést és kérem, hogy ehhez képest próbáljon hozzám szólni. Nem sok jót kaptam az élettől, de ezzel együtt vagyok még mindig itt. Sokan félreértelmezik ezt a jelen helyzetet, amihez ragaszkodom..., de hogy miért?
Nem hagyom itt azt a nem keveset. Ez ilyen egyszerű. Erre szoktam én nyeglén odavetni, hogy Ennyi! Vagyis nem több. Mit is kívánhatnék én?
Üdv.
Éva
"Így fogadják azokat is szeretettel, akik csupán csak lelkükből, ösztönösen írnak!"
Én kihagynám az is-t. Mert ez az oldal elsősorban azoknak készült, akik lelkükből ösztönösen írnak. Ezt kellene végre tudomásul venni és akkor nem lenne itt ez a sok marakodás! Persze ettől még szívesen olvasunk valóban irodalmi (vagy annak tartott) alkotásokat, de akinek az önérzetét bántja, hogy amatőrökkel együtt kell megjelenniük, azok keressenek olyan oldalt, ahol jól érzik magukat és ne keserítsék meg azok életét még jobban, akik esetleg pontosan azért vannak itt, mert elég keserű az életük!
Különben is, ha valaki nem érzi itt jól magát, minek jön újra??
Már most mondom, nem megyek bele semmilyen vitába! Nem fogom felvenni a kesztyűt, ne is koptassátok a billentyűzetet!
Más szavakkal, Nékem is ez a véleményem.
Bokor
Tanár Úr!
Én vagyok mindig ki mellé áll és bever a nagyképüeknek. a ring az ilyen. Én azt dumálom ha észrevenné vaki ne rakunk már 40 kilós mellé 120ast mer az nem izléses.
Ty
Kezeljünk mindenkit a helyén! Pontosan.
Csak megjegyzem, Nálam, Öntől egy hibátlan sor is ötös lenne :D
Bokor
Szerintem ByAlex száma úgy szar, ahogy van.
Alex, mint ember - mivel nem ismerem - lehet, hogy szép, jó és értékes...
Használja továbbá ezt az énjét, ezt igyekezzen kidomborítani. A celeb oldalát ne terelgessük, ne segítsük neki kibontakoztatni, felejtsük el! Mindenki jobban jár.
Egyről beszélünk. Nékem se tetszett. Az, hogy ösztönös, és ezt ki tudja-e használni? Igen és nem.
Bokor
Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.
Ha ez egy irodalmi oldal lenne, akkor támogatnám Önt. De vegyük észre, nem az. Kevesebb és egyben sokkal több... és akkor, azt hiszem ért engem...
Bokor
Tisztelt Éva!
Krisztiánnak hívják.
Bokor
Önnek ezt tudnia kéne. :-)
Mást is vegyen észre, ha már ekkora energiát fektet bele, nem mondom, hogy nem céltalanul. Amit Mindenhatónak írtam. Mindenki, így talán én is hordozok magamban egyfajta elégedetlenséget, nem visszaigazolását annak, amit magamból adok. Nem gondolja, hogy éppen ideje lenne odafigyelnünk egymásra? Nem egy emberre, hanem egymásra!
Üdv.
Éva
Kedves Bokor Úr!
Akárki, akármilyen megosztó személyiség, ne azt figyeljük már miért és hogyan nem, hanem mitől igen!
Egy nagyon kedves és bölcs embert tudnék csak idézni (nem szó szerint bocsánat, de nagyon megfogott a gondolat) a fiatalabbakat bátorítani, az idősebbeket segíteni kell, nehogy lemaradjanak, akár egy családban, ha már.... egy nemzet, egy (lélek)csoport vagyunk!
Azt az Alex számot nem szeretem ettől még jobban, de a hitelesség fontos, annak mutatja magát ami, nem másnak.
Üdv:A
Pozitív, jó gondolatok.
Bokor