Csak úgy - írogatok ... (2.)
Látogatók száma: 70
Amikor a hétköznapokból hagyjuk elveszni a fényt, s szürkére színezünk...
Egy nap… gyertya fény, megterített asztal, vacsora, selyemhálóing, sejtelmes mosoly, meghitt édes pillanatok …
Boldogság.
Apa vagy Kedves.
Anya vagyok kedvesem.
Gyermekünk lesz – Csoda.
Köszönöm Neked – Köszönöm Neked
Boldogság – Várakozás – Öröm és félelem.
Izgalom s mégis csendes áldott napok, kéz a kézben a gömbölyödő hason, érezve- szeretve , álom és valóság közt, hisz a csoda még hihetetlen, de mégis valóságos
Anya egész lényét megfoghatatlan ragyogás teszi még szebbé …. áldott.
Apa most tényleg, büszke tartású dalia, mesebeli hős, … teremtő.
Változnak.
Változik az életük.
Anya pihe–puha biztonságos fészket varázsol, mos, főz, takarít, csinosít mindent, s persze magát is, hisz vágya a szeretett férfi iránt létező.
Apa, erős férfi, mindenben lesi asszonya kívánságát, felelős már, két életet vigyáz.
Élő, forró vágya a már kissé szűk selyemhálóinget, lecsókolja a gyönyörű testről …
Telnek a hónapok …
Anya, mérgelődve a tükör előtt:
- Milyen ronda lettem, szélem – hosszam egy, bármilyen csinos ruhát is veszek magamnak, úgy néz ki, mintha egy zsákot húznék fel. Vissza fogom nyerni a szép alakomat … ?
Apa, vacsorát keresve a hűtőbe, vigasztalja kedvesét, s amit mond, nem vigasz, hanem a szerelem szava.
- Drága kincsem! Te vagy a legszebb a világon, és a kis pocidban a mi kis csöppségünk van.
Tudod hogy milyen szexis vagy? Gyere bújj ide hozzám.
- Na ne mond! Láttam, hogy bámulod a szomszédasszonyt. Persze ő karcsú és csinos.
A férfi még próbálja meggyőzni a nőt, hogy épp úgy szereti mint eddig, sőt még jobban, de kudarcba fullad minden próbálkozása.
Először maradt el a jó éjt puszi.
A nő talán itt kezdi elfelejteni önmagát ….
A csoda világrajötte.
Könnyek a fájdalomtól, könnyek a boldogságtól.
Az első sírás.
Csak a szemek beszélnek, s az érintések.
Szeretlek.
Szeretlek.
Első hetek.
A csoda sír éjjel nappal. Fáj a hasa. Karikás szemű Anya és Apa nyúzottan, kialvatlanul, de szülőségük boldog tudatában egymást váltva ringatják, csendesítik, csecsemőjüket.
Apa kimerülten indul munkába, Anya egy szoptatás és pelenkázás között, vesz egy szusszanásnyi levegőt ( végre elaludt a baba), de ez sem megy, mert jönnek a rokonok, s persze a jó tanácsok – csináld így, csináld úgy, ezt így kell, ezt úgy kell …
Minden fáradtság ellenére, az égen nincs még felhő, s a gyermeket átölelve, egymásba kulcsolódik Anya és Apa keze. Az érintés többet mond minden szónál.
Szeretlek.
Szeretlek.
Hétköznapok.
Anya beköltözik a gyerekszobába. Apa így pihenni is tud. Anya vigyázó, s aggódó tekintete minden levegővételről tud.
Apa egyedül a hitvesi ágyon. Az első éjszaka, amit végig alszik.
Anya, le sem hunyja szemét.
Kérdések – jó Anya vagyok e, mindent megteszek e , hogy jó legyen az én kicsimnek.
Aggódását, van hogy legyűri a fáradtság, s álomba merül.
Az első éjszaka, amit a baba végig alszik. Öröm, nyugalom.
Telnek az éjszakák.
A férfi egyedül fekszik a hitvesi ágyban.
A nő egy odalibbentett éjszakai puszival, megy a gyerekszobába.
A férfi nem alszik. Kívánja asszonyát.
Telnek a nappalok.
A nő egész nap babázik, a kicsi leköti minden idejét, nem ér rá rendet rakni, nem ér rá kedvesét várni, nem ér rá nőnek lenni. ( de hát, nő!- még akkor is ha Anya, hisz ez nem két különálló foglalkozás)
A kilók szaporodnak, bár barátnőivel a játszótéren megbeszélik, milyen edzés, milyen torna kellene, s megbeszélik azt is, hogy milyen beszűkült lett az életük.
Minden rájuk marad, milyen borzasztó is ez, hisz mindent nekik kell megcsinálni, s a férj még azt is elvárja, hogy ebéd legyen.
Csacsogó barátnők, aprócska morgolódások, de a szavakban már ott a tüske, ami ha így marad, szúrni fog…
Anya visszaköltözik a közös ágyba.
Selyemhálóing valahol a szekrény mélyén.
- Ne horkolj, hagyj aludni, fáradt vagyok…
Reggelek.
- Ne gyere későn haza, Te is vedd ki a részed az itthoni munkából. Nem győzök mindent egyedül. Nem házvezetőnő vagyok.
Egy éjszaka.
Talán egy érzés, talán a szerelem, talán egy már elfeledett szikrázó tekintet …
Te kedves, jó hogy így ölelsz …
Nappalok és éjszakák.
- Hol voltál? Miért beszélgettél annyit azzal a nővel? Már nem is vagyok én jó Neked?
A gyerek miatt vagyok kövér, nincs is olyan ruhám ami jól állna, nincs egy percem amit azzal tölthetnék, hogy regenerálódjak. Te persze szakítasz magadnak szabadidőt. Biztos a haverokkal a csinos nőket mustráljátok, feleségeiteket elfelejtve …
A férfi értetlenül néz a nőre, keresi – kutatja azt az édes kis teremtést, akit szeret.
Nem találja, az a nő nincs. Morgós, zsémbes, piszkálódó, általában fejfájós, kissé elhízott nő van helyette … de szereti …
Szereti… ? Csak néhány kedves szó kellene, csak egy mosoly, egy kis beszélgetés, egy kis tűz…
- Milyen villanó szemmel néz rám az a lány a szomszédból… és ahogy nevet, nekem … érzem az illatát… elképzelem az érintését… felidézem az én szerelmem érintését, mikor is bújt hozzám olyan édesen... talán majd ma... - s a férfi kihúzott vállakkal, ruganyos léptekkel indul el aznap.
folyt. köv.
A cikket írta: Gaya
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: bokorur
Tisztelt Éva!
Az operában nem illik operettet kérni.
Bokor
Ön bizonyára tudja miért írta ezt ide nekem. De ha egyszer én nem szeretem az operát, illik vagy nem, szóvá tettem, mert ettől még szerethetem az operettet.
Éva
Válasz erre: zsoltne.eva
Bocsánat, hogy nem vagyok ennyire felvilágosult! Nekem mégis csak a sokkal erősebb benyomást az adja, ha az író a mondanivalóját részletesebben fejti ki. :-)
Igénylem. Nem a saját gondolataimmal szeretném kiegészíteni, hanem olvasni, tudni, hogy más, mások hogy élnek meg sok.... lényegbe vágó eseményt? :-)
Üdvözlettel:
Éva
Az operában nem illik operettet kérni.
Bokor
Válasz erre: bokorur
Tisztelt Zita!
Látom alakul...
Továbbra is tetszik.
Bokor
Köszönöm!
Szép napot kívánva üdvözli Önt
Zita
Köszönöm a hozzászólásokat!
... ha mindig beleveszünk a részletekbe,s ott is felejtjük magunkat, nem látjuk a legfontosabbakat ...
A címszavak, ez esetben azokat a pillanatokat jelentik, amikor még lehetett volna valamit tenni ... másképp csinálni ...
Ez itt , " csak egy történet" , de aki olvassa, talán felismeri benne , saját elvesztett legfontosabb pillanatát ... amikor még ...
Szép napot Mindenkinek!
Üdv,
Gaya
Alább említettek egy szót : impresszió. Hát ez tényleg az! Jól festett képek, csupa szín és élmény! Várom várom.. :)
Üdv:Ailet
Válasz erre: bokorur
Tisztelt Éva!
Az impresszió szerű írás egy stílus. Talán sokkal erősebb benyomásokat hagy így az író, mintha részletesen kifejtené a mondanivalót.
Az előbb viszont gondolkodtam, hogy javasoljam-e neki, hogy egy-egy részben szúrjon be egy-egy magyarázó, kifejtő részt is. Az segítene az írást emészthetőbbé tenni. Nem tudom, ez már ízlés dolga.
Bokor
Igénylem. Nem a saját gondolataimmal szeretném kiegészíteni, hanem olvasni, tudni, hogy más, mások hogy élnek meg sok.... lényegbe vágó eseményt? :-)
Üdvözlettel:
Éva
Válasz erre: zsoltne.eva
Szia Zita!
Én szívesebben olvasnám kifejtve inkább az egy-egy címszavakba sűrített mögöttes részeket. :-) Mert én olyan kíváncsi vagyok!
Puszi,
Éva
Az impresszió szerű írás egy stílus. Talán sokkal erősebb benyomásokat hagy így az író, mintha részletesen kifejtené a mondanivalót.
Az előbb viszont gondolkodtam, hogy javasoljam-e neki, hogy egy-egy részben szúrjon be egy-egy magyarázó, kifejtő részt is. Az segítene az írást emészthetőbbé tenni. Nem tudom, ez már ízlés dolga.
Bokor
Látom alakul...
Továbbra is tetszik.
Bokor
Én szívesebben olvasnám kifejtve inkább az egy-egy címszavakba sűrített mögöttes részeket. :-) Mert én olyan kíváncsi vagyok!
Puszi,
Éva
Címszavakban, de tökéletesen érthető, gondolatébresztő összegzés egy életről. Köszönjük és várjuk a folytatást.
Pussz, Tündér